előfizetésem
Hírlevél
Üknagyapja nyomdokaiba lépett, ma gázálarcban rögzíti a nyomokat a fiatal rendőrnő
Rideg Veronika Erika rendőr hadnagy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálat Bűnügyi Technikai Főosztály Központi Technikai Osztályán, és elsősorban a „terepen” dolgozik.
A Mosonyi utcai, kiemelten őrzött épület előtt várakozva azonnal érezhető a hely szelleme. Amikor Veronika kilépett a kapun, az egyenruhája határozott megjelenést adott neki, hűen tükrözve rendőrtiszti hivatását. Már a lépcsőn felfelé elkezdtünk beszélgetni.
Mi motivált arra, hogy rendőrtiszt és helyszínelő legyél?
A rendőrség már kiskorom óta lenyűgözött. Valahányszor rendőröket láttam az utcán, mindig csodáltam őket, az egyenruhájukat, a szolgálati járműveket, és folyton azon járt az eszem, éppen hova sietnek bekapcsolt szirénával és villogóval. Ez a korai varázs kamaszkoromban, a krimik és a bűnügyi sorozatok, valamint filmek hatására vált tudatos érdeklődéssé. Amikor eljött a pályaválasztás ideje, olyan hivatást kerestem, amelyik egyszerre fontos, izgalmas, és egy életen át képes lekötni.
Mivel szabálykövető, pontos és széles érdeklődésű embernek tartom magam, akinek lételeme a csapatszellem és az egymást támogató bajtársiasság, a döntés végül letisztult bennem: jelentkeztem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.
„Egyszerűen nem szeretünk veszíteni” - Így dolgozik az ORFK Felderítő Osztályának vezetője
Hogyan reagált a családod és a baráti köröd a pályaválasztásodra?
A családomban az üknagyapám volt az egyetlen hivatásos rendőr, aki negyven évig szolgált. Habár személyesen már nem ismerhettem meg, a róla szóló családi történetek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ezt a hivatást válasszam. A környezetem kezdetben meglepődött a döntésemen, eleinte féltettek a nehéz és felkavaró helyszínektől, de látták rajtam az elszántságot, ezért a véleményük hamar megváltozott – ma már maximálisan támogatnak.
Megtetszett nekik, hogy egy teljesen új, izgalmas területet hoztam a család életébe. Bűnügyi technikusként két éve dolgozom, és a munkámban leginkább a folyamatos fejlődést és a mindennapi újdonságokat szeretem. A technológia és az eszközök gyorsan változnak, ez a hivatás pedig folyamatos tanulásra ösztönöz. Szerencsére külföldi konferenciákon is van lehetőségünk részt venni, így nemzetközi szinten is tájékozódhatunk a legújabb eszközökről és módszerekről.
Mit teszel azért, hogy a munkahelyi stressz ne menjen a mindennapjaid rovására?
Helyszínelőként elkerülhetetlenek a nyomasztóbb időszakok, amikor a mentális terheket nem könnyű letenni a munkaidő végén. Van, hogy még otthon is elemzem a történteket, tervezem a következő napot. Szerencsére a baráti körömben is vannak rendőrök, ők pontosan értik a helyzetemet, és segítenek megtalálni az egészséges egyensúlyt a hivatásom és a magánéletem között.
A régi baráti társaságomból persze sokan teljesen más pályát választottak. Jó érzés az ő mindennapjaikról hallani, és látni, kivel mi történik – az ő történeteik is segítenek elterelni gondolataimat a „nehéz” helyszínekről.
Szerinted a kollegialitás mekkora szerepet játszik abban, hogy megőrizzétek a mentális egészségeteket?
A Központi Technikai Osztályon működő erős csapatszellem a legfőbb mentális bástyánk. A munkánk bizalmas jellege miatt a megrázó szakmai tapasztalatainkat nem oszthatjuk meg a családdal, ezért egymás között beszéljük át és dolgozzuk fel az eseteket.
trueGaléria
Egy-egy riasztás után hogyan zajlik a felkészülés?
Tervezett kivonulások esetén a technikai logisztika már az előző napi szolgálatban kezdődik, biztosítva, hogy minden szükséges eszköz a rendelkezésünkre álljon. A célokat és a végrehajtás fázisait igyekszünk előre megtervezni. A munkánkban természetesen gyakoriak a váratlan helyzetek. Ha a helyszínen a várthoz képest eltérő körülmények fogadnak minket, azonnal alkalmazkodunk, újra tervezzük a lépéseket, és gyorsan újra osztjuk, hogy kinek mit kell elvégeznie.
Mit tudsz tanulni azoktól, akik már régóta ezen a pályán dolgoznak?
Szinte minden kollégámtól a helyszínelés egyedi készségét és látásmódját, ami sokat segíthet nekem a jövőben. Van köztük olyan, aki bizonyos technikai eszközök igazi mestere. Mivel nálunk a manuális fényképezés az alap, a rutinosabb rendőrök tanácsai és bevált módszerei számomra aranyat érnek.
Milyen tényezők jelentették a legnagyobb kihívást az első helyszínelésed során?
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elvégzése után egy speciális kiválasztási programnak köszönhetően tudtam a Bűnügyi Technikai Főosztályra kerülni. Mivel tisztjelöltből lettem hivatásos rendőr, előzetesen nem rendelkeztem gyakorlati tereptapasztalattal, és még a bűnügyi technikusi szaktanfolyam is előttem állt. Az első időszakban elsősorban a kollégák munkáját figyeltem, hogy megismerjem és megértsem az alapokat.
Jelenleg az jelenti számomra a legnagyobb kihívást, hogy a tanultakat magabiztosan és hiba nélkül alkalmazzam az éles, kiszámíthatatlan helyzetekben. A munkám során gyorsan tudatosult bennem, hogy a sikeres helyszínelés kulcsa a tiszta, egyértelmű kommunikáció és a szoros együttműködés.
Művészeti karrierről álmodott, ma mentőtisztként életeket ment Szűcs Brigitta
Mennyiben más a valóság, mint az, amit az egyetemen vagy az elméleti képzésen tanultál?
A megoldást mindig az elsajátított tudásra építem. A különbség az, hogy a képzések során még volt lehetőségünk hibázni, és azokból tanulni. Azonban a valós helyszíneken már nincs helye a tévedésnek – mindennek tétje van. Egy bűnügyi helyszín egyszeri és megismételhetetlen, ott teljes körű munkát kell végeznünk, ami hatalmas felelősséggel jár.
Előfordult, hogy elbizonytalanodtál, például egy nyom rögzítésénél? Hogyan kell elképzelni a munkamegosztást nálatok?
Rengeteg modern eszközzel dolgozunk, így nemcsak a nyomok rögzítésénél, hanem az eszközök kezelésénél is felmerülnek még kérdések, de mindig kapok segítséget. A munkánk elengedhetetlen része a védőruha, amelynek már a felvételét is szigorú szabályok írják elő. Bizonyos esetekben bonyolultabb védőfelszerelésre, akár gázálarcra is szükség van. Mi a helyszínen rögzítjük a nyomokat, a tényleges vizsgálatukat és kiértékelésüket már a szakértők végzik.
Hogy néz ki egy napod?
A munkaidő beosztásom korántsem tekinthető monotonnak, sokkal inkább a napi ügyek diktálják a tempót. Bár rendszerint korán kezdek és délután fejezem be a munkát, az adott helyszín ezt bármikor felülírhatja. Nem ritka, hogy előzetes egyeztetés után már a hajnali órákban szolgálatba kell állnom. A készenléti napokon a riasztást követően azonnal indulunk.
Hogyan fogadtak be az idősebbek a csapatba?
Úgy érzem, gyorsan megtaláltam mindenkivel a közös hangot, remélem állíthatom, hogy befogadtak. Számomra a legfontosabb, hogy folyamatosan átadják a tudásukat, és beavatnak a szakma legapróbb részleteibe. Kimondottan szeretem hallgatni a múltbéli bűnügyekről és a régi helyszíni szemlékről szóló történeteiket – ezekből lehet a legtöbbet tanulni.
