Nem vagy antiszociális, ha pihenőt kér az idegrendszered egy program után

Egy kellemes baráti este, egy hosszú beszélgetés vagy egy jól sikerült társasági program után sokan nem újabb élményekre vágynak, hanem csendre és egy kis egyedüllétre. Bár elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hogy egy pozitív élmény után visszahúzódnánk, ez sok esetben teljesen természetes idegrendszeri reakció. Mi az a visszahúzódó idegrendszer, és mit tehetünk ellene - egyáltalán kell-e tennünk bármit? Pszichológussal jártunk utána.

Sokaknak furcsa az érzés, mikor jól érezték magukat valakivel, mégis szükségük van eltávolodásra. A háttérben nem az áll, hogy nem élveztük a társaságot, hanem az, hogy az idegrendszer időért kiált a regenerálódáshoz.

„Az első szempont, amit érdemes figyelembe vennünk, hogy az agyunk nem tesz különbséget a pozitív és a negatív ingerek feldolgozási költsége között. Egy jó hangulatú buli vagy egy mély beszélgetés a barátokkal éppúgy sok ingert jelent az idegrendszernek, mint egy stresszes munkahelyi értekezlet” – mondja Gór Dóra pszichológus.

Miért fáraszthat el egy jó élmény is?

Sokszor úgy gondoljuk, hogy csak a negatív helyzetek merítenek ki bennünket, pedig az agy számára minden intenzív inger feldolgozási munkát jelent. Egy társas helyzetben folyamatosan figyeljük a környezetünket: értelmezzük mások reakcióit, követjük a beszélgetést, alkalmazkodunk, figyeljük a saját viselkedésünket és közben számos apró döntést hozunk.

„Egy jó hangulatú buli vagy egy mély beszélgetés a barátokkal éppúgy sok ingert jelent az idegrendszernek. Társas helyzetben folyamatosan dekódoljuk a nonverbális jeleket, figyeljük a hangszínt, az arckifejezéseket, megszűrjük a háttérzajt, és kontrolláljuk a saját viselkedésünket” – magyarázza a szakértő.

Ez azt jelenti, hogy miközben jól érezzük magunkat, az agyunk folyamatosan dolgozik. A társas kapcsolódás örömteli lehet, ugyanakkor jelentős mentális energiát is igényelhet.

Ez a mantra segített, hogy szorongás alatt jobban legyek

A visszavonulás az idegrendszer természetes reakciója lehet

A társas programok nemcsak mentálisan, hanem idegrendszeri szinten is hatnak ránk. „A társas interakciók enyhe izgalmi állapotot, vagyis szimpatikus idegrendszeri aktivációt váltanak ki. Amikor azonban a szociális program véget ér, az idegrendszerünk próbál visszaállni a nyugalmi, regenerációs állapotba, és aktiválódik a paraszimpatikus működés” – mondja Gór Dóra. A szakértő szerint a társas helyzetek utáni visszahúzódási vágy valójában a szervezetünk jelzése lehet.

„A visszahúzódás iránti vágy valójában a szervezetünk biológiai vészféke, amikor már úgy érezzük, hogy elég volt az ingerekből, akkor jöhet a feldolgozás és a regeneráció fázisa.” Vagyis az, hogy valaki egy este után inkább egyedül szeretne lenni, nem feltétlenül jelent problémát. Sok esetben egyszerűen azt mutatja, hogy a testünk és az agyunk pihenést kér.

Nem mindenkit ugyanúgy tölt fel a társaság

Az emberek között nagy különbségek vannak abban, hogy hogyan reagálnak a társas ingerekre. Van, akinek egy közös program után még több energiája lesz, míg másnak szüksége van néhány óra csendre. „Míg az extrovertált embereket a társas interakciók és a külső ingerek kifejezetten feltöltik, addig az introvertáltak belső erőforrásaikból töltekeznek, így számukra a társasági lét sokkal több energiát fogyaszt” – magyarázza a pszichológus. Ez nem azt jelenti, hogy az introvertált emberek nem szeretnek társaságban lenni.

A különbség inkább abban van, hogy kinek mi jelenti a regenerációt. „Az introverzió nem azt jelenti, hogy a személy antiszociális, hanem azt, hogy a társas helyzetek merítik az akkumulátorát, míg az egyedüllét a töltőkábel.”

Mikor természetes az egyedüllét iránti igény?

Az, hogy valaki egy program után visszavonulna, önmagában nem jelent problémát. A kérdés inkább az, hogy hogyan éljük meg ezt az állapotot, és mennyi ideig tart. „Az egészséges regenerációs igény esetén az időtartam általában néhány óra vagy egy nap, amit egyedül töltünk. Ezt megnyugtató érzések, kellemes egyedüllét állapota írja le” – mondja a szakértő.

Ilyenkor az egyedüllét célja nem az, hogy eltűnjünk mások elől, hanem hogy újra feltöltődjünk. Más a helyzet akkor, ha a visszahúzódás tartóssá válik, és a pihenés sem hozza meg a kívánt megkönnyebbülést.

A szakértő szerint ilyenkor megjelenhet az üresség érzése, az örömképesség csökkenése, alvásprobléma vagy különböző testi tünetek is.

Alhatunk bármennyit, ha nincsen meg a hanghigiénénk, nem leszünk kipihentek

Hogyan segítsük az idegrendszerünk regenerációját?