előfizetésem
Hírlevél
A gyomorgörcs nem csak az idegesség jele lehet, így ismerheted fel, mire utal valójában
Talán mindenkinek ismerős a helyzet, amikor egy fontos vizsga, prezentáció, meeting előtt összeugrik a gyomra. Másnak ugyanez azonnali mosdó látogatást jelent, míg egy harmadik személy órákig puffad a munkahelyi megbeszélést követően. Vannak olyanok is, akiknek a stressz azonnal a hasukban landol: görcsöket, émelygést, hasmenést, székrekedést okozva. Nem, ez nem túlérzékenység. Nem arról van szó, hogy ez is fejben dől el.
Az agy és a bélrendszer között ugyanis állandó, kétirányú kommunikáció zajlik, amelynek során az érzelmi állapotunk nagyon is kézzelfogható változásokat képes előidézni az emésztőrendszerben. A stressznek tehát számtalan hatása van az emésztésünkre.
Miért van az, hogy ugyanaz a stresszhelyzet az egyik embernél hasmenést, a másiknál gyomorpanaszokat, a harmadiknál meg székrekedést vált ki? A válasz azonban nem egyértelmű. Az idegrendszer működése, a stressz időtartama, a hormonális válaszok, az emésztőrendszer érzékenysége, illetve a bélflóra aktuális állapota is szerepet játszik abban, hogyan tűri meg a szervezetünk a lelki terhelést.
„Számos tényezőn múlhat, hogy egy adott stresszre szervezetünk milyen stresszreakcióval reagál. Ilyen esetben az ún. szimpatikus idegrendszer aktiválódik, üss, vagy fuss reakcióként lehet ez kicsit ismertebb.” - mondta el Abonyi Orsolya, dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember.
Ez az ősi túlélési mechanizmus eredetileg arra szolgált, hogy veszély esetén a szervezet azonnal mozgósítsa az erőforrásait. Megemelkedik az éberség, változik a szívverés, valamint a légzés, miközben a test átmenetileg másként kezeli az emésztést is. Manapság a veszélyforrás azonban nem az erdőből bukkan elő alvás közben, hanem egy e-mailben, határidőben, közelgő vizsgában mutatkozik meg.
„Ez lesz felelős az olyan tünetek megjelenéséért, mint a hasmenés, esetleg hányinger. Azt hiszem, elég, ha csak egy állásinterjúra, vagy egy vizsgaidőszakra gondolunk, és egyből ismerős lesz a helyzet.” A jelenség különösen jól mutatja, hogy mennyire szoros kapcsolatban van egymással az idegrendszer és az emésztőrendszer. Amikor az agy fenyegetésként érzékel egy helyzetet, az üzenet nem ragad meg a fejünkben, hanem tovább halad a bélrendszer felé.
Régen a mamutoktól féltünk, most egy emailtől is rettegünk - miért?
A gyomorgörcs nem pusztán idegességet jelent
A stressz okozta gyomorfájdalom sok esetben megtévesztő lehet. A kellemetlenség azonban szinte mindig ott van. A gyomor és a belek ideghálózata igen összetett, ráadásul az emésztőrendszer saját idegrendszerrel is rendelkezik. Nem véletlen az sem, hogy gyakran hívjuk a bélrendszert második agynak.
Az agyunk és a beleink között folyamatos a kapcsolat, a párbeszéd. Az idegi jelzések mellett hormonális és immunológiai folyamatok, valamint a bélben élő mikroorganizmusok is bekapcsolódhatnak ebbe a kommunikációba. Amennyiben a stressz megváltoztatja az egyensúlyt, az emésztőrendszer működése is kibillen a megszokott medréből. A reakció azonban nem mindenkinél ugyanaz.
„Ha a szervezetünk éppen ellentétes reakciókat ad ilyen esetekben, az azért fordulhat elő, mert a szimpatikus idegrendszer bekapcsolása helyett a paraszimpatikus idegrendszer blokkolása történik.” - tette hozzá a szakember. Ez az egyik oka annak, hogy ugyanaz a lelki megterhelés teljesen más testi válaszokat idézhet elő egyes embereknél. Míg valakinél felgyorsul a bélműködés, másoknál inkább lelassul. A háttérben viszont nem az áll, hogy valaki stresszesebb, mint a másik, hanem az is, hogy a szervezete milyen mintázat szerint reagál az adott megterhelésre.
A hosszú távú stressz hatása
Az sem mindegy, hogy egyetlen hirtelen stresszhelyzetről van szó, vagy egy hónapok óta tartó, szinte észrevehetetlen feszültségről. Egy váratlan rossz hír, egy vizsga, egy állásinterjú hatása azonnal lecsap, a testünk azonnal reagál. A krónikus stressz viszont lassan fejti ki hatását. Nem látványos, mégis folyamatosan alakítja át a szervezet működését.
„Egy akut, hirtelen jelentkező stressz esetében a hasmenéses, hányásos jellegű panaszok kerülnek elő, míg egy tartósabb, régóta fennálló állapotnál már inkább a puffadásos, székrekedéses problémák jelentkeznek. Ennek oka többek között a kortizol szintjének tartós emelkedése.” - emelte ki Abonyi Orsolya.
A tartós stressz így jelenhet meg a testedben anélkül, hogy észrevennéd
A kortizolt gyakran stresszhormonként emlegetjük, pedig önmagában nem rossz.
A szervezet normális működésének része, és akut stresszhelyzetben fontos szerepet tölt be. A probléma inkább akkor adódik, amikor a stressz hosszabb távon is fennáll, aminek hatására a testünk folyamatos terhelés alatt van. Ilyenkor már nem feltétlenül azonnali hatást érzékelünk. A kezdetekben egyre gyakrabban feszül a has, megváltozik a székelés, étkezések után kellemetlen teltségérzetet tapasztalunk. Idővel pedig csak arra eszmélünk, hogy az emésztésünk egyszerűen nem úgy működik, mint régen.
A bélflóra is bekapcsolódik
A történet azonban nem itt ér véget. A bélrendszerben élő mikroorganizmusok közössége, avagy a bélmikrobiom szintén kapcsolatban van az idegrendszerrel. „Fontos azonban tudni, hogy ahogy sok minden mást is, a bélflóránk aktuális állapota az emésztési reakciót is befolyásolni tudja, ehhez a választ a bél-agy tengely működésében kell keresni.”
A bél-agy tengely egy rendkívül összetett kommunikációs rendszer, amit csak az utóbbi időszakban kezdtek el jobban vizsgálni. Ebben részt vesz többek között az idegrendszer, az emésztőrendszer, az immunrendszer, a hormonális folyamatok, valamint a mikrobiom is. Ez magyarázhatja azt is, hogy az emésztőrendszeri panaszoknál miért nem mindig elég egyetlen tényezőt megnézni. Ennek oka az is, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban kerül elő a DGBI fogalma.
„Az emésztőrendszer funkcionális betegségeit DGBI-nak, azaz disorders of gut-brain interaction-nek nevezzük.” A kifejezés nagyjából a bél-agy kölcsönhatás zavarait jelenti, és jól mutatja, hogy az emésztőrendszeri tünetekért nem feltétlenül egyetlen szervünk felel. Mivel a bél és az agy folyamatos kapcsolatban van egymással, ha ezt a párbeszéded valami megzavarja, akkor az emésztés is megváltozhat.
Nem minden puffadás csak stressz
Sokan minden hasi panaszt a rohanó életmódra és a szorongásra, a túlterheltségre fognak, fontos azonban tisztázni, hogy stresszhez köthető tünetekről vagy kivizsgálást igénylő panaszokról van-e szó. A szakember szerint a hosszan tartó puffadásos panaszok, megváltozott emésztési szokások esetén mindenképpen keressünk fel szakorvost, diagnózis birtokában pedig dietetikust, aki személyre szabott tanácsokkal fog minket ellátni a tünetek enyhítése, és a hosszú távú jóllét megőrzése érdekében.
A dietetikus kiemelte az is, hogy az étrend is fontos szerepet kaphat a kezelésben, bizonyos esetekben pedig további beavatkozásra is szükség lehet. „A diéta mellett, ahol nagy eséllyel a fermentálódni képes szénhidrátok bevitelét szükséges korlátozni, esetlegesen antibiotikumos kezelésre is szükség lehet, ha bélflóránk kimutathatóan elbillent egy kedvezőtlen irányba.”
Nem egy adag kávé vagy egy semmittevős nap fogja megoldani a kimerültségedet, hanem ez
Nem kell tehát minden hasfájás mögött stresszt keresni, hanem meg kell tanulni észrevenni a kapcsolatot. Mikor jelentkezik a panasz? Hétvégén enyhül-e? Bizonyos ételek után jelenik csak meg? Hosszabb ideje fennáll, vagy csak időszakosan bukkan fel?
A hasunk jobban tudja, hogy baj van, mint mi
A stressz és az emésztés kapcsolata nagyon különös. A test ugyanis gyakran előbb küld jelzést, mint ahogy rájönnénk arra, hogy valami túl sok lett. A görcsbe ránduló gyomor, a hirtelen jelentkező hasmenés, az állandó puffadás nem egy azonnal kivizsgálandó dolog. Lehet csupán a szervezetünk jelzése is, hogy valami kibillent a megszokott egyensúlyából. Az emésztőrendszerünk nem csak egy biológiai szerv. Egy olyan érzékeny terület, ami bizony arra is reagál, ami körülöttünk történik, és arra is, amit magunkban tartunk. A stresszt persze nem lehet mindig elkerülni, de felismerhetjük, hogy mit jelez a testünk, meddig mehetünk el.
