A ciklusom szerint étkeztem egy hónapig, most elárulom, hogy éreztem magam
A katonás rend és az esztétikus hálószoba iránti vágy sokakból automatikus mozdulatot vált ki ébredés után, ám a kutatók szerint ezzel a megszokással többet ártunk, mint használunk. Egy egyetemi tanulmány kimutatta, hogy a bevetetlen ágy kifejezetten jót tesz az egészségünknek.
Ezeket láttad már?
Az elhanyagoltnak tűnő, szétzilált ágynemű látványa sokak szemét bántja, de a Kingston University kutatási eredményei alapján a lustaság ezúttal kifizetődik. Szakértők kimutatták, hogy egy átlagos fekhelyen akár 1,5 millió háziporatka is tanyázhat. Ezek az egy milliméternél is kisebb élőlények az elhalt emberi hámsejtekkel táplálkoznak, és olyan allergéneket termelnek, amelyeket alvás közben akaratlanul is belélegzünk. Azonban van egy gyenge pontjuk, ami nem máshoz, mint a beágyazáshoz köthető...
Száraz környezetben elpusztulnak
Amikor az éjszakai alvás után azonnal beágyazunk, a testünk által az éjszaka folyamán természetes módon termelt hőt és párát gyakorlatilag csapdába ejtjük a nehéz lepedő, a vastag paplan és a sötét ágytakaró között. Az így létrejövő meleg, nyirkos mikroklíma valóságos luxusbirodalom a poratkák számára, amelyek ebben a sötét és párás közegben kezdenek el hihetetlen sebességgel szaporodni.
Dr. Stephen Pretlove, a nagyszabású kutatás vezetője részletesen elmagyarázta a folyamat biológiai hátterét. Ebből kiderül, hogy ezek a parányi lények nem isznak a szó hagyományos értelmében, hanem kizárólag úgy képesek folyadékhoz jutni és életben maradni, ha a környezetükben lévő párát a testük külső részén található apró, speciális mirigyeken keresztül szívják fel az atmoszférából.
Amennyiben a nap folyamán tudatosan vagy éppen hanyagságból bevetetlenül hagyjuk az ágyat, a lepedő, a párna és a matrac felső rétegei könnyen és maradéktalanul kiszellőznek a szoba levegőjével érintkezve. Emiatt a textíliák gyorsan elveszítik a bennük rekedt emberi nedvességet, a poratkák környezete kiszárad, az állomány tagjai pedig dehidratálódnak, és végül teljesen elpusztulnak.
Hány órát kellene aludnod nyáron? Itt a pontos válasz
Az atkák esetében tehát a rés a pajzson, hogy képtelenek túlélni a száraz, fénnyel teli környezetben, mi viszont az azonnali ágyazással épp a túlélésükhöz szükséges feltételeket biztosítjuk számukra.
Százmilliókat spórolhatna meg az egészségügy a reggeli „lustasággal”
A poratka-allergia messze nem csupán egy apró kellemetlenség, ami miatt időnként tüsszentünk egyet. A mindennapi életminőséget jelentősen rontó, állandó reggeli szemviszketést, orrdugulást és bőrirritációt okozhat, hosszú távon pedig a krónikus asztmás megbetegedések egyik legfőbb és legagresszívabb kiváltó oka.
A brit szakértők és egészségügyi elemzők szerint a lakások belső környezetének minimális átalakítása és az olyan apró mindennapi rutinok megváltoztatása, mint a hálószobai ágyazás elhalasztása, óriási pénzügyi terhet vehetne le a globális ellátórendszerről. Csak az Egyesült Királyságban évente több mint 700 millió fontot, vagyis átszámítva több százmilliárd forintot költenek az atka által indukált különféle légzőszervi betegségek orvosi kezelésére és a tüneteket enyhítő gyógyszerekre.
Bár egyes immunológusok és allergológusok megjegyzik, hogy a modernebb, eleve magasabb páratartalmú vagy rosszul szellőző otthonokban a teljes sikerhez az ágynemű rendezetlensége mellett a rendszeres kereszthuzat és a megfelelő fűtés-ventiláció finomhangolása is elengedhetetlen, abban kivétel nélkül egyetértenek a szakemberek, hogy a száraz mikroklíma a kártevők legnagyobb ellensége. Az első, teljesen ingyenes és végtelenül egyszerű lépés a tiszta légutak felé vezető úton éppen az, ha reggelente egyszerűen elfelejtjük az azonnali ágyazást, felhajtjuk a paplant, és hagyjuk a matracot órákon át szabadon „lélegezni”.
