Ez az egyik legmérgezőbb emberi szokás a pszichológus szerint, mégis naponta megtesszük
Az életünk szokások rendszeréből áll, ami vagy pozitívan, vagy negatívan hat ránk, befolyásolva a fizikai és a mentális egészségünket. Kérdés, mennyire vagyunk tudatosak, és képesek vagyunk-e beazonosítani, melyik van értünk és melyik dolgozik ellenünk. Dr. Kun Ágota munka és szervezetpszichológiai szakpszichológus, egyetemi docens elárulta, melyik mindennapos emberi szokást tartja az egyik legmérgezőbbnek szakemberként.
Ezeket láttad már?
Valószínűleg veled is megesett már, hogy az Instagramot pörgetve elszorult a szíved egy ismerősöd álomesküvőjét látva, miközben a magánéleted épp romokban hevert, esetleg egymás után bukkantak fel a feededben az egzotikusabbnál egzotikusabb tengerparton nyaraló volt osztálytársaid és munkatársaid fotói, melyekben úgy kellett rossz érzés nélkül gyönyörködnöd, hogy neked kilátásban sem volt egy utazás a közeljövőben. Egy-egy ilyen eset akaratlanul is magával hozza, hogy összehasonlítsuk a saját életünket másokéval: azt, amink van, vagy sok esetben nincs, azt, ahol tartunk vagy épp elakadtunk.
„A túlzott összehasonlítás szinte észrevétlenül beépült a mindennapjainkba, a gondolkodásunkba, ami akár egyfajta mentális csapdának is tekinthető. Sokszor beszélek erről akkor is, amikor szóba kerül a digitális jóllét. Különösen a közösségi médiában vagyunk hajlamosak mások kirakatéletéhez, csodás élményeihez, nagyszerű sikereihez mérni magunkat. Ez torz képet ad arról, mi számít normálisnak vagy elégnek, és állandó hiányérzetet kelt.” – szögezi le Dr. Kun Ágota.
Persze letudhatnánk a dolgot azzal is, hogy ezek igenis lehetnek inspiráló tartalmak, az idegrendszerünk azonban ezt egyáltalán nem értelmezi ilyen építően. „Az agyunk ilyenkor veszélyt érzékel: az ilyen jellegű társas összehasonlítás aktiválja a stresszválaszt, és hosszú távon csökkenti az elégedettség érzését. Ez pedig, hosszabb távon, nagyon kedvezőtlen hatással van a mentális egészségünkre. Rontja az önbizalmat, a hatékonyság-érzetet, de növeli az elégtelenség-érzetet és a megfelelni akarást. Olyan kényszeres spirálba tud tereli bennünket, amiből nagyon nehéz kikászálódni.”
Motiváció vs. állandó elégedetlenség
A társas összehasonlítás elméletét Leon Festinger pszichológus dolgozta ki 1954-ben, és lényege, hogy az egyén mindig aszerint határozza meg a saját értékességét, hogyan teljesít másokhoz képest. Ez valóban bekapcsolhatja a motivációnkat, ám nem véletlenül nevezik az öröm tolvajának is a túlzott összehasonlítást. Kutatások bizonyították ugyanis, hogy sokkal gyakrabban éreznek nagyfokú elégedetlenséget vagy bűntudatot azok, akik rendszeresen mérik magukat másokhoz, vagy válhatnak túlzottan versengővé, ítélkezővé és elfogulttá.
Mentális szempontból ez olyan láthatatlan méreg, amely lassan és észrevétlenül rombolja az önbizalmat és a pszichés egyensúlyt.
– mondja Dr. Kun Ágota, aki szerint a digitális világunk még erőteljesebben felhangosította ezt az összehasonlítást.
5 módszer a pszichológustól, hogy megvédd a saját mentális energiádat
De nem kell hozzá feltétlenül közösségi média, hogy a képességeidet vagy az eredményeidet másokéhoz mérten értékeld, hiszen a munkahely is fontos terepe az állandó összehasonlításnak: valakihez képest tűnünk eredményesek, lassúnak, gyorsnak, összeszedettnek, kreatívnak, megbízhatónak vagy kevésbé megbízhatónak, az énképünket pedig ennek mentén szabjuk magunkra.
Válaszd a saját értékességedbe vetett hitet!
Kertész Lilla szervezetpszichológus szerint ezért is nagyon fontos, hogy időről időre megállj, és tudatosítsd magadban az alapvető értékeidet: „a szilárd énkép ugyanis csökkenti a felfelé irányuló összehasonlítás okozta stresszt és frusztrációt. Más szavakkal: ha tudod, ki vagy, milyen értékek vezérelnek, mi a küldetésed és mik a valódi céljaid, akkor nem lesz időd összehasonlítani magad másokkal, mert teljesen lefoglal a saját életutad megformálása.” – véli a szakember, aki azt is hangsúlyozza, hogy a saját belső iránytű kialakítása az egyik legfontosabb, amivel kivédhetjük a reflexszerű összehasonlítást.
Így nem veszítjük el az irányt, mi az, ami valóban boldoggá tesz minket: „ha megalapozod a sikert az identitásodban, a saját mérőszámaidban, a szokásaidban és az értékeidben, akkor visszaveszed a vezetést nem csak a közösségi média, de a karriered felett is.”