Magyar logopédus a nevadai vadnyugaton – beszéd- és nyelvfejlődési zavarok online terápiája Lukács-Tóth Boglárkával
A beszéd- és nyelvfejlődési zavarok kezelésében az online terápiák új lehetőségeket nyitnak meg: áthidalják a földrajzi korlátokat, rugalmasságot biztosítanak és innovatív eszközök alkalmazását teszik lehetővé az érintettek fejlesztése terén. Erről, illetve a társadalmi megbélyegzésről, a többnyelvűségről és a módszertani sajátosságokról is beszélhettünk Lukács-Tóth Boglárka gyógypedagógus-logopédussal, óvodapedagógussal, mozgásfejlesztő és etetésterápiás konzulenssel, aki immár Amerikából támogatja a világ minden táján élő klienseit.
Boglárka férjével több mint harminc országot járt meg, de elmondása szerint sosem kételkedett abban, hogy bárhová is sodorja is az élet, a segítő szakmákban fog kiteljesedni. A gyerekek fejlesztése, a nyelvek sajátosságai és a különböző fejlődési folyamatok komplexitása mindig lenyűgözték.
Németországba, majd az Egyesült Államokba költözésüket követően elsősorban a külföldön élő magyar családok támogatása került nála fókuszba. Logopédusként kezdetben kérdéses volt számára, hogy hogyan fog tudni érvényesülni az USA-ban és mi lesz a meglévő magyar klienseivel, továbbá az amerikai akkreditáció sem ment könnyen, de végül elindíthatta a Fejlődjünk együtt! nevű online vállalkozását.
Ennek keretében külföldön élő, magyar nyelvű családoknak kínál terápiás segítséget. Az elmúlt két évben több száz online terápiát tartott, és további releváns tapasztalatokat szerzett az Online Magyar Iskola, valamint egyéb projektek által a beszéd- és nyelvfejlődési zavarok tekintetében.
A beszéd- és nyelvfejlődési zavarok lelki okai
A beszéd- és nyelvfejlődési zavarok okai sokrétűek, Boglárka szerint a genetikai, környezeti és lelki okok összefonódnak. „A kutatók maguk is vitatkoznak azon, hogy egy adott logopédiai nehézség milyen okokra vezethető vissza. Számomra a legszimpatikusabb az a megközelítés, hogy minden multifaktoriális: ritkán találunk egyetlen okot, amely egyértelműen magyarázná a problémát.”
Ezek közül a lelki tényezők egyre nagyobb figyelmet kapnak, ami a szakember szerint egy pozitív irányú változás. Elmondása alapján sokan nyitottabbak már arra, hogy a terapeutával közösen megvizsgálják, milyen érzelmi blokkok, családi dinamika vagy trauma állhat egy-egy nehézség mögött. A szakember szerint ezek feltárása a pszichológusok és pszichiáterek feladata, de gyógypedagógusként neki is fontos szerepe van.
Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova, a „szoknyás Gagarin” még édesanyja előtt is titkolta, hogy az űrbe készül
A terápia megkezdése előtt részletes anamnézist készít, amelyben a gyermek fejlődési történetét analizálja a születéstől kezdve. „Ha megértem a háttértényezőket, pontosabban jelölhetem ki a terápiás útvonalat” – hangsúlyozza.
Boglárka azt is kiemeli, hogy a lelki tényezők nemcsak a problémák gyökerének feltárásánál, hanem a terápiás folyamatban is szerepet játszanak. „Lelkileg is támogatom a klienseimet, mert ha sikerül megtalálni a számukra életszerű megoldásokat, akkor sokkal könnyebb kitartani a hosszú folyamat során. A rendszeres órák mellett nagyon fontos az otthoni munka is, ami sokszor nehezen illeszthető be a rohanó életmódba. Ilyenkor a kliensek motivációjának fenntartása, a haladásra biztatása az én feladatom.”
Ahogy a legtöbb terápiának, a logopédiai foglalkozásoknak sincs azonnali hatása, ezért is fontos, hogy a logopédus „fogja a kliensek kezét”. „Ha sikerül fenntartani a motivációt, akkor együtt örülünk a kisebb és a nagyobb sikereknek is. Ez a szakma szépsége és egyik legnagyobb kihívása is egyben” – teszi hozzá.
A társadalmi megbélyegzés
A logopédus tehát minden tekintetben támogató szerepkörben van jelen a beszédzavarral élő egyén mellett a teljes terápiás folyamatban, de vajon mennyire támogató az érintettekkel szemben a magyar társadalom?
„Bár tapasztalok pozitív irányú változást, Magyarországon még mindig előfordul, hogy a beszédzavarral küzdőket megbélyegzik” – mondja Lukács-Tóth Boglárka. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a tünetek – legyen szó beszédhanghibákról, dadogásról vagy nyelvfejlődési zavarokról – sokszor nagyon szembetűnőek, hiszen erősen hallhatóak, ezért a környezet gyorsan ítélkezik.
Emiatt fontos, hogy mihamarabb szakemberhez forduljon a segítséget igénylő gyermek vagy felnőtt. „Ha nem kap támogatást az illető, sajnos valóban könnyen kerülhet perifériára, és ennek következményei önbizalomvesztést és ebből adódóan komoly szorongásokat okozhatnak számára” – figyelmeztet a logopédus.
Marokkó, Nicaragua, Pakisztán - csak néhány példa, ahol a vidéki nők hatvan százaléka sem írni, sem olvasni nem tud, és a sor folytatható
A gyerekek is hamar észreveszik saját nehézségeiket, főként, ha kicsúfolják vagy kirekesztik őket ezek miatt. Boglárka tapasztalatai alapján ez a korosztály alapvetően elfogadó egymással szemben. Ha mégis előítéleteket látunk náluk, az legtöbbször a szülői mintákból fakad. „Ezért is hangsúlyozzuk mi szakemberek, hogy nagyon fontos az érzékenyítés. Már a legkisebb kortól kezdve beszélni kell arról, hogy minden ember egyedi és a különbözőségek természetesek.
Nagyon sok féle ember él a Földön és pont ettől szép, színes a világ.
Boglárka úgy látja, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a szemléletváltás előrébb tart, sok országban az óvodai és iskolai nevelési program része a különbözőség elfogadásának tanítása. Magyarországon is lát erre példákat a szakember, de még mindig sok a teendő vélekedése szerint.
Az online terápia lehetőségei
Az online terápiák a technológia fejlődésével új lehetőségeket nyitottak meg segítő szakemberek számára, és ezek által megváltozott a munkájuk. Boglárka így mesél erről: „Amikor két évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy az online térben folytatom a munkámat, még magam sem tudtam, mire számítsak. Ma már bátran mondhatom, hogy az online terápia legalább annyira hatékony, mint a személyes órák, ha megvannak a megfelelő technikai feltételek.”
Hozzáteszi, az Egyesült Államokban az online terápiák hatékonysága már egyáltalán nem vitatott kérdés. Ennek az egyik oka az lehet, hogy ott sokkal hamarabb teret hódított ez, mint Magyarországon, főleg a nagy távolságok miatt. Hazánkban az online oktatás és terápia a pandémia idején terjedt csak el, tehát még gyerekcipőben jár, és sok esetben kevésbé érzik biztonságosnak, kényelmesnek az emberek.
Ezzel együtt vannak, akik igenis hatékonynak látják az online felületeket a tanulással, fejlődéssel összhangban – Boglárka praxisába ma már a világ minden tájáról érkeznek kliensek. „Hihetetlen tapasztalat, hogy áthidaljuk a kontinensek közötti távolságokat. Akár Ausztráliából, akár Európából jelentkeznek be, a közös munka gördülékenyen működik. A legnagyobb előny a rugalmasság, hiszen a családoknak nem kell utazniuk, és a gyerekek akár az otthon biztonságában vagy utazás közben is részt vehetnek az órákon.”
A döntési fáradtság hatása az életmódra - beszélgetés Lakatos Péterrel
Kisebb gyerekek terápiája esetében azonban a szülőknek is aktívan részt kell venniük az órákon és az otthoni gyakorlásban, ez plusz odafigyelést, energiát jelent. Azonban, ha megfelelően fel vannak készítve a szülők és a gyerekek, akkor ez az akadály is könnyedén áthidalható, véli a szakember. A virtuális foglalkozások hátránya, hogy a terapeuta személyes jelenlétével nem tudja motiválni a klienseket, ugyanakkor ma már online is léteznek kreatív inspirációs lehetőségek és innovatív terápiás módszerek, amiket a logopédusok is alkalmazhatnak.
A többnyelvűség kérdése
A többnyelvűség Lukács-Tóth Boglárka egyik kedvenc területe, amely személyesen is közel áll hozzá. „Akkor értettem meg, hogy mennyire összetett kérdéskör ez, amikor elkezdtem arról tanulni, hogy hogyan működik a többnyelvű egyének idegrendszere. Amiatt kezdtem el külföldön élő magyar családokkal dolgozni, mert a saját bőrömön is megtapasztalhattam ennek az előnyeit és a kihívásait” – vallja a szakember.
Úgy véli továbbá, hogy a többnyelvűség tekintetében a gyerekekkel kapcsolatos legnagyobb tévhit az, hogy ha egy évig külföldön él és/vagy játékosan tanulja a nyelvet, akkor automatikusan elsajátítja azt. A valóság azonban az, hogy a nyelvtudást folyamatosan ápolni kell, különben „elvész”. Ha a gyermek soha többé nem használja az adott nyelvet, akkor egész egyszerűen elfelejti. Ezen kívül a többnyelvű, többszármazású családok esetében fontos, hogy odafigyeljenek a családi nyelvhasználatra. Ez tudatosságot igényel a szülők részéről, de nagyon kifizetődő a sok befektetett energia.
Boglárka a többnyelvűséget nemcsak a kommunikáció eszközének látja, hanem a kulturális és érzelmi gazdagság kifejezőeszközeként is: „A nyelvek révén új gondolkodásmódokat, szokásrendszereket és érzésvilágokat ismerünk meg. Én magam is másképp beszélek és fejezem ki magam magyarul és angolul. Azt, hogy a gyermekem többnyelvű, kettős állampolgár lesz, nagyon izgalmasnak tartom, hiszen szülőként is megtapasztalhatom ennek a szépségeit, továbbá mélyíteni fogja a szakmai tudásomat is.”
Új kilátások
Lukács-Tóth Boglárka folyamatosan igyekszik naprakész maradni a legújabb terápiás módszerekkel és kutatási eredményekkel. A gyerekek online terápiájában olyan digitális eszközök állnak ma már rendelkezésre, mint például a Canva, Wordwall vagy Genially. Ezek színessé és interaktívvá teszik a foglalkozásokat. A szakember a hagyományos kellékek (feladatlapok, ceruzák, plüssállatok) használatát is fontosnak tartja, hiszen ezek a logopédiai terápia szerves részei.
„A fehér többség nem képes valódi elfogadásra” - Beszélgetés a Romani Design tervezőivel
A gyerekek számára készít kinyomtatható, mozgásra és kreativitásra építő játékokat, további inspirációt pedig más szakemberektől is kölcsönöz. Fontosnak tartja, hogy a friss kutatási eredményeket a szülők és kollégák felé is közvetítse. Napjainkban nem kerülhető ki a mesterséges intelligencia kérdésköre. Boglárka úgy véli, lényeges, hogy a gyerekeket ne zárjuk el a digitális világtól, hanem megtanítsuk őket a átgondolt, biztonságos használatra.
A jó példa kulcsfontosságú: ha mi is értelmesen, hasznos célokra alkalmazzuk ezeket az eszközöket, ők is ezt fogják tenni, mert követik a példánkat. A mesterséges intelligenciára épülő megoldások, illetve a digitális eszközök – a beszéd- és nyelvfejlődési zavarok esetében is – értéket adhatnak az életünkhöz és segíthetnek bennünket a fejlődésben, de csak akkor, ha tudatosan és mértékletesen használjuk őket.