előfizetésem
Hírlevél
Tényleg a Black Friday tette túlfogyasztóvá a társadalmat?
Az Egyesült Államokból indult Black Friday mára világméretű kereskedelmi eseménnyé nőtte ki magát, és évről évre egyre nagyobb hatással van a vásárlási szokásokra. Ugyanakkor erőteljes kritika is megfogalmazódik a kampánnyal szemben: olyan kérdések, mint a túltermelés, a túlfogyasztás, a természeti erőforrások igénybevétele, a textilhulladék növekedése és a vásárlói döntések minősége központi témává váltak.
Az aktivista mozgalmak – köztük a Fashion Revolution is – rendszeresen felhívják a figyelmet arra, hogy a „nagy leárazások” nem csupán vásárlói lehetőségek, hanem stratégiai marketing-eszközök is, amelyek mögött gyakran rejtett gazdasági és környezeti költségek állnak. Ebben a cikkben arra keresünk választ: vajon a Black Friday valóban kedvezményt jelent a fogyasztónak – vagy csak illúziót –, és milyen hatása van ez a fogyasztásra, a fenntarthatóságra, valamint mit tehetünk tudatosan vásárlóként.
Magyarországi viszonyok
Magyarországon egyre növekszik a Black Friday szerepe. A PwC tavalyi kutatása szerint egy Black Friday vásárló átlagosan 195 ezer forintot költött, és a cég 2024-re 150–160 milliárd forintos forgalmat prognosztizált erre az időszakra. Az érdeklődés azonban nem annyira az aktuális akció napjára koncentrálódik, mint korábban: a vásárlók közel kétharmada már nem csak egyetlen napra készül, hanem akár hosszabb kampányidőszakra. Mindazonáltal érdekes megfigyelni, hogy a felmérések szerint a vásárlók egy része már elégedetlenebb az akciók eredményével:
a vásárlók 68 %-a például úgy nyilatkozott, hogy a Black Friday nem befolyásolja vásárlási szokásait.
Bár kevés adat áll rendelkezésre az EU27 országaira vonatkozóan együttesen (különösen a textil- és ruházati szegmensre vonatkozóan), de az adatok rávilágítanak arra, hogy a kampány hatására a rendelések és látogatások online is jelentősen megugranak. Például Csehországban egy Black Friday hétvégén a webáruházak forgalma akár több száz százalékkal is nőtt. Ez arra utal, hogy a kampány hatása mind régiós, mind globális szinten érezhető.
Szomorú, de igaz: 2050-re az óceánokban több műanyag lehet, mint hal
A túlfogyasztás és a textilhulladék kapcsolata
Az aktivisták és fenntarthatósági szakértők szerint a Black Friday nem csupán a fogyasztóknak szóló kedvezményekről szól, hanem a vállalatok számára eszköz lehet a túltermelés és a készletfelesleg levezetésére. A Fashion Revolution nemzetközi szervezet erre határozottan felhívja a figyelmet, hangsúlyozva, hogy: „A Black Friday egy átverés. Még egy módja annak, hogy elhitessék az emberekkel, hogy jó üzletet találnak, miközben valójában csak egy illúziót kergetnek.” – fogalmazta meg Orsola de Castro.
A szervezet „Take Back Black Friday” kampánya a túlfogyasztás és a társadalmi megfelelési kényszer problémáira irányítja a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a vásárlás nem kell, hogy automatikus reflex legyen. Ez a szemléletváltás arra ösztönöz, hogy ne csupán fogyasztóként gondolkodjunk, hanem a teljes rendszerre tekintsünk: a termelési folyamatokra, a dolgozók jogaira, a hulladékképzésre, az anyaghasználat minőségére és a termékek hosszú távú élettartamára is.
A ruházati iparban ez különösen kritikus probléma, mivel, ha valaki kizárólag azért vásárol egy terméket, mert olcsó, akkor a döntés mögött gyakran nincs valódi szükséglet. Ennek következtében nő annak az esélye, hogy a megvett ruhadarab alig vagy egyáltalán nem kerül használatba, ami közvetlenül hozzájárul a textilhulladék folyamatos növekedéséhez.
A fenntarthatóság szempontjából a kérdés nem csak az, hogy kevesebbet vásárolunk-e, hanem az, hogy amit vásárolunk, azt hosszú távon használjuk-e, és nem vezet-e az impulzusvásárlás öngerjesztő köréhez. Míg a kampányidőszakok a gyors döntéseket és a minél nagyobb mennyiségű vásárlást ösztönzik, addig a fenntartható divat a „kevesebb, de jobb” elvét helyezi előtérbe.
Elveheti a fordítók munkáját a mesterséges intelligencia?
A másik oldal: vásárlói motivációk
Fontos megérteni, hogy sok fogyasztó – különösen műszaki cikkek, elektronikai eszközök esetében – valóban úgy látja, hogy a Black Friday az év egyik olyan pillanata, amikor viszonylag kedvező áron tud beszerezni terméket. Hazai adatok szerint például a műszaki cikkek iránti kereslet a Black Friday időszakában kiemelkedő, és az átlagos költés is magasabb. Ezzel tehát ez az esemény egy olyan lehetőség, amelyet sokan tudatosan vagy legalábbis ár-érzékenységük miatt kihasználnak.
A kihívás abban áll, hogy meg tudjuk-e állapítani a kedvezmény valódi mértékét
.
A „nagyleárazás” gyakran kommunikációs eszköz – az eredeti ár és a kedvezmény közti viszony nem mindig átlátható. Vásárlói vélemények szerint sok esetben előfordul, hogy a „kedvezményes” ár valójában csak kismértékű árcsökkenést takar, vagy az eredeti ár eltúlzott. A verseny fokozódásával és a „Black Friday” márkanévhez kapcsolódó kampányidőszakok kiterjesztésével (pl. egész hónapra) a „nagy akció nap” jelentése módosul.
Ami ma fenntarthatónak tűnik, lehet, hogy holnapra vakvágány lesz
Mi húzódik meg a Black Friday kampányok mögött?
A Black Friday időszakának hatásai sokrétűek és érdemes azokat gazdasági, fogyasztói és fenntarthatósági szempontból is mérlegelni. Pozitív oldalról a kampányidőszak jelentős mértékben élénkítheti a kereskedelmet, különösen a műszaki cikkek és háztartási gépek piacán, ahol a vásárlási kedv ilyenkor rendszerint megugrik. Tudatos vásárlóként valódi lehetőséget kínálhat azoknak, akik előre megtervezett, szükséges termékeket szeretnének beszerezni kedvezőbb áron – feltéve, hogy az akció valóban valós, és nem marketingfogás. A leárazások időszaka a vállalatokat is ösztönözheti készleteik optimalizálására, amely elvben a fogyasztók számára is kedvező lehet, ha az árengedmény átlátható és indokolt.
Ugyanakkor a Black Friday kampányok mögött gyakran a túltermelés és a készletleépítés stratégiája húzódik meg, nem pedig a fogyasztói szükségletek tudatos kielégítése. A márkák sok esetben a felesleges árukészlet „leértékelésével” próbálnak szabadulni a raktárkészletektől, ami újabb hulladék- és erőforrás-terhelést jelenthet a környezetre nézve. A vásárlói döntések ráadásul gyakran impulzívak: maga a „kedvezmény” válhat motivációvá, még akkor is, ha az adott termékre nincs valós szükség. Vásárlói felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók elégedettsége az akciók utóhatásával nem feltétlenül magas, sőt, sokan később megbánják az impulzív döntéseket.
Tudatos alternatívák a vásárlóknak:
- Vásárolj csak olyan terméket akciósan, amelyet amúgy is terveztél – ne azért vedd meg, mert olcsó.
- Ellenőrizd, hogy az akció valóban kedvezmény-e: nézd meg az eredeti árakat, más akciókat és alternatív beszerzési lehetőségeket.
- Fontold meg a használt, felújított, csere- vagy kölcsönzési lehetőségeket.
- Támogasd az olyan márkákat, amelyek nem az akcióra építenek, hanem minőségre, tartósságra, etikus termelésre – ez hosszú távú értéket jelent.
- Ha vásárolsz, gondolj a termék életciklusára: használat, javítás, újrahasználat/leadás, és ne csak a „első pillanatnyi akcióra”.
A Black Friday – mint kereskedelmi esemény – nem rossz, és nem szükségszerűen tiltandó, de nem is automatikusan „jó vásárlási alkalom”. A kulcskérdés az, hogy ki hogyan áll hozzá: tudatosan, szükségleteken alapulva vagy impulzív, akció hajhászként.
A magyar takarítónő, akinek százezres megtekintései vannak a Youtube-on
Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon és Európában is jelentős forgalmat generál, de a kedvezmény és a valódi érték közti kapcsolat nem mindig olyan egyértelmű, mint ahogy azt a marketingkommunikáció sugallja. Emellett a fenntarthatósági szempontok egyre inkább előtérbe kerülnek – legyen szó a ruházati ipar túltermeléséről, a textilhulladékról vagy a vásárlói magatartásról.
Vásárlóként tehát érdemes a következő kérdéseket feltenni magunknak: „Tényleg szükségem van erre a termékre?”, „Valóban ez a legkedvezőbb ár?”, „Hogyan fogom használni, és meddig fog szolgálni?”. A divat- és a többi kereskedelmi szereplőknek pedig nem csupán arról kell gondolkodniuk, hogy mennyit adnak el, hanem arról, hogyan adnak el, és ennek milyen hosszú távú hatásaik vannak a humán és a természeti erőforrásokra.
