előfizetésem
Hírlevél
Erőteljes színdarab hívja fel a figyelmet arra, a gyermekkori zaklatás nem múlik el nyomtalanul
Egy rosszul kezelt gyermekkori zaklatás nyomai nem tűnnek el a felnőttkor küszöbén sem – erre hívja fel a figyelmet a Delta Produkció Darázs című pszichothrillere. Az előadás drámai erővel mutatja be, hogyan kísérhetik végig az életünket a gyermekkori traumák, és miért közös ügye ez a szülőknek, a pedagógusoknak és az egész társadalomnak.
Országos turnéra indul a Delta Produkció Darázs című előadása, amely az iskolai zaklatás hosszú távú hatásait mutatja be. A történet szerint két volt osztálytárs sok év elteltével újra találkozik, és a gyermekkorban átélt traumák hosszú távú hatásai drámai erővel törnek a felszínre. Ezek a traumák velünk maradnak, és formálják későbbi felnőtt életünket – ezáltal pedig a társadalom egészén nyomot hagynak. Gerlóczi Judittal, a Delta Produkció vezetőjével és Szlankó Viola pszichológussal, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatójával beszélgettünk.
Miért éreztétek fontosnak, hogy az iskolai zaklatásról mutassatok be előadást?
Gerlóczi Judit: Előadásaink alapjául olyan témákat választunk, amelyek lehetnek társadalmilag kényesek, de sokakat foglalkoztatnak, és éppen ezért fontosnak látjuk, hogy beemeljük őket a köztudatba. A Darázs fordulatos és lebilincselő módon valósítja meg ezt, két nagyon erős női karakterrel. Amikor bemutattuk ezt a produkciót, a nézőkre hihetetlen hatással volt. Többen megosztották velünk saját történeteiket, kérdéseket tettek fel, párbeszédet kezdeményeztek. Viszont mi színházcsinálóként erre nem adhattunk megfelelő válaszokat, így felkerestem az UNICEF Magyarországot, akik az előadás köré épülő érzékenyítő, feldolgozó kísérőprogramok szakmai partnerei lettek.
„Kevésszer ütöttek meg gyerekként, de az összes pofonra emlékszem” – A fizikai fegyelmezés öröksége generációról generációra
A gyerekek körülbelül hány százalékát érinti ez a probléma itthon?
Szlankó Viola: Az UNICEF Magyarországnak 2022-ben készült egy erre vonatkozó reprezentatív kutatása. A megkérdezettek 66%-a találkozott az iskolai évei alatt rendszeres bántalmazással. Ennek lényege, hogy ez folyamatos fizikai vagy mentális zaklatást jelent. A gyerekek körülbelül 25%-a nem tud ilyen esetben hova fordulni. Mostanában nagyobb jelentőséget tulajdonítunk ennek a témának, így tudatosabban lehet foglalkozni a kérdéskörrel.
A tanárok kapnak valamiféle útmutatást arra vonatkozólag, hogy hogyan kell az ilyen eseteket kezelni?
Sz. V.: A pedagógusok jelenleg nagyon kevés konkrét, gyakorlati útmutatást kapnak arra vonatkozóan, hogyan kezeljék az ilyen helyzeteket – pedig ez kulcsfontosságú lenne. A legtöbb esetben magukra vannak hagyva, és a saját megérzéseikre, tapasztalataikra támaszkodva próbálnak reagálni. Az online térben pedig még eszköztelenebbek: sokszor nincsenek tisztában azzal, hogyan lehet ott időben felismerni és kezelni a problémákat, pedig a gyerekek életének jelentős része ma már ott zajlik.
G. J.: Nagyon sok pedagógus keresett meg minket azzal, hogy szeretnének részt venni a programjainkon, kapcsolódni a kampányunkhoz, tehát én pont azt élem meg, hogy milyen elszántak az osztályukért, és nagy elhivatottsággal folyamatosan edukálják önmagukat, őket, és foglalkoznak ezzel a veszélyes jelenséggel. Volt olyan közösség, akik elképesztően „ki voltak már képezve”, amit fantasztikus volt megélni.
Viszont ami még többször artikulálódott az előadás kapcsán, az – nem csak a pedagógusok hanem sokkal tágabban, a gyerekeket körülvevő felnőttek körében – az a tehetetlenség, eszköztelenség és információhiány, amire ez a kampány egy nagyvonalú együttműködésben szeretne választ adni. A NEM OKÉ kampány megágyaz egy kifejezetten a településekre, a helyi döntéshozói, szakértői és vállalati együttműködésre támaszkodó valódi anti-bullying tevékenységnek.
Én úgy látom, hogy nagyon sok jó program és kezdeményezés létezik, és a Delta Produkció ezeknek szeretne láthatóságot adni és az egyes szereplők között kohéziós szerepet vállalni. Sokszor nincs eszköz a kezükben, de olyan is van, hogy mi sem tudtunk nekik újat mondani, mert annyira jól kezelnek egy-egy ilyen esetet.
Mit tehet a szülő, ha nem szól róla a gyerek?
Sz. V.: A legfontosabb, amit egy szülő tehet, hogy folyamatosan jelen van és valódi kapcsolatot épít a gyerekével – olyat, amelyben a gyerek biztonságban érzi magát akkor is, ha nehéz dolgokról van szó. Ez nem azt jelenti, hogy mindenről mindig beszámol majd, de ha érzi, hogy szeretjük, figyelünk rá és nem ítélkezünk, akkor nagyobb eséllyel fog hozzánk fordulni. Fontos, hogy ne csak akkor érdeklődjünk, amikor baj van: a mindennapi, apró beszélgetések, közös időtöltések adják meg azt az érzelmi alapot, amire a bizalom épül.
És ha mégis azt látjuk, hogy valami nincs rendben, akkor ne hagyjuk annyiban csak azért, mert a gyerek nem beszél róla: érdemes türelmesen, szeretettel újra és újra megpróbálni közel kerülni hozzá, és ha szükséges, szakember segítségét is kérni.
Gyakori, hogy a bántalmazó gyermek, bántalmazó környezetből jár az iskolába - beszélgetés az iskolai bántalmazásokról Szajli Claudia pszichológussal
Kihez tudnak fordulni a gyerekek?
Sz. V.: Nagyon fontos, hogy a gyerekeknek legyen a környezetükben legalább egy olyan felnőtt, akiben valóban megbíznak – ez lehet a szülő, egy tanár, egy rokon vagy akár egy edző is. Mindig azt tanítjuk nekik, hogy ha valami bántja őket, mondják el egy olyan felnőttnek, akiben megbíznak. És ha az az első felnőtt nem segít, akkor keressenek egy másikat, és ha ő sem segít, menjenek tovább – addig, amíg valaki valóban komolyan veszi őket és lépéseket tesz.
Az iskolákban kulcsszerepük van az iskolapszichológusoknak és a gyermekvédelmi felelősöknek is, hozzájuk is bátran fordulhatnak. Fontos, hogy az intézményekben legyenek működő, ismert és betartható gyermekvédelmi irányelvek, és hogy a gyerekek is tudják, kihez fordulhatnak és milyen segítség érhető el számukra. Ha pedig nincs olyan felnőtt a környezetükben, akiben megbíznak vagy nem kapnak segítséget, hívhatják például a Gyermekvédelmi hívószámot, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt vagy írhatnak az UNICEF Magyarország Gyermekjogi Infópontjára is. A legfontosabb üzenet, amit egy gyereknek tudnia kell, hogy nincs egyedül, és mindig van segítség.
Egy elfojtott, kezeletlen zaklatás mit okozhat felnőttkorban?
G. J.: Az előadás pont azzal foglalkozik, hogy semmi sem fekete vagy fehér. A szerepek nem egyértelműek és folyamatosan változik az, hogy ki válik bántalmazóvá vagy éppen bántalmazottá és fordítva. Noha a színpadon végig két szereplő van, az őket körülvevő kortársak és felnőttek szerepének és felelősségének kérdése óhatatlanul jelen van.
Nagyon szerencsés a történet maga, mert ahogy haladunk előre, ezek a szerepek mindig billegnek, tulajdonképpen folyamatosan változik, melyik karakter pártjára állunk és sok kérdést vet fel azzal a veszélyes jelenséggel kapcsolatban, amelyet átéltek az egykori gyerekek és amely formálta – adott esetben deformálta személyiségfejlődésüket és hatással volt felnőtt életükre. A gyerekkori bullying az identitáskeresés időszakában történik, amely ha biztonságos közegben zajlik, más a kimenetele, mint ha kezeletlenül marad.
Sz. V.: Nem minden esetben okoz egy gyerekkori zaklatás hosszú távú, súlyos traumát – sok múlik azon, milyen támogatást kapott közben vagy utána a gyerek, mennyire tudta megérteni és feldolgozni a történteket. Ugyanakkor előfordulhat, hogy ha ezek a tapasztalatok feldolgozatlanul maradnak, akkor felnőttkorban is hatással lesznek az érintett életére. Nehezíthetik a bizalom kialakítását, az egészséges kapcsolatok építését vagy az önérvényesítést, és mélyebb szorongásos vagy önértékelési problémákhoz is hozzájárulhatna Ezért nagyon fontos, hogy ezekről lehessen beszélni, és ha szükséges, szakember segítségével feldolgozni kell őket.
„Áldozat bárkiből lehet” – a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány vezetőjével beszélgettünk
Hol láthatják a nézők ezt az előadást, kik az alkotók?
G. J.: Az országos turné 2025. október 21-én Budapesten indult a Marczibányi Téri Művelődési Központban. A II. kerületi önkormányzat elsőként állt a kezdeményezés mellé, és vállalta, hogy pilotprogramként otthont ad a modell kidolgozásának. Az innen induló együttműködés tapasztalatai és eredményei beépülnek a folyamatba, és így nyeri el végső formáját a kampány, amely adaptálható és testreszabható lesz más kerületek és városok számára is országos szinten.
Jelenleg ennek kialakításán dolgozunk és vesszük fel a kapcsolatot a többi kerületi- és városvezetéssel, szakmai és vállalati szereplőkkel, hogy minél több helyen meg tudjuk valósítani a turnét és meg tudjunk ágyazni egy valódi, vagy még hatékonyabb anti-bullying tevékenységnek. Az előadás Morgan Lloyd Malcolm kortárs, díjnyertes brit írónő drámája, amelyet Ördög Tamás rendezett meg itthon először, a magyar szöveg is az ő és Bíró Bence remek munkája. A két egykori osztálytárs szerepében pedig Sodró Eliza és Kiss-Végh Emőke elképesztő erejű színészi alakítását láthatjuk.
Milyen kísérőprogramok vesznek részt a kampányban?
G. J.: Az én hitem az, hogy ha egy jó és jól elmesélt történetet becsatornázunk a színházon kívüli világba és a területükön hiteles és elismert képviselőkkel működünk együtt, akkor ott már nem csak művészeti – hanem közösség- vagy akár társadalomformáló erőről beszélhetünk. Mindenképpen azt szerettük volna, ha ez a kampány feszegeti a színház határait és nem csak egy hagyományos előadás és azt követő beszélgetés zajlik. Azt kerestük, hogyan tudjuk a kísérőprogramok révén elősegíteni a fenntartható változás esélyét akkor is, ha mi már hazamentünk előadás után.
A kampány megvalósításában egy óriási létszámú stáb dolgozik, köztük kiemelt partnereink, a II. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ és a BRFK Bűnmegelőzési Osztálya, és ez minden esetben szoros együttműködésben lesz majd az adott település céljaira szabva. Kommunikációs, a gyerekeket körülvevő meghatározó szereplők párbeszédének lehetőséget adó, illetve feldolgozó beszélgetés is szerepet kap majd: a kampány egy többlépcsős, komplex programsorozatot rejt magában.
Az alkotók várják mindazok megkeresését, akik csatlakoznának a célkitűzéshez és szeretnék elősegíteni a kampány minél szélesebb körben való terjesztését.
