előfizetésem
Hírlevél
„Nincs pénzem betétre, ezért nem megyek iskolába” – A menstruációs szegénység szomorú magyar valósága
A menstruációs szegénység Magyarországon és a világ számos részén probléma, amelyre különféle válaszok adhatók. Hányan érintettek Magyarországon? Kik érintettek leginkább? Mivel és hogyan lehet elősegíteni, hogy változzon a helyzet? Váradi Mariann-nal, a Lányból nővé program vezetőjével, a Magyar Vöröskereszt egészségnevelési és véradásszervezési országos vezetőjével és Szabó Virággal, a szervezet kommunikációs munkatársával beszélgettem.
Sokaknak alap, hogy ha menstruálnak, rendelkezésükre áll betét, tampon vagy akár kehely, menstruációs bugyi. Hogy ebben az időszakban még jobban odafigyelnek a személyes higiéniájukra, gyakrabban zuhanyoznak, többször váltanak fehérneműt. De mit csinálnak azok a nők és lányok, akik nem tudják megengedni maguknak, hogy menstruációs termékeket vásároljanak?
A menstruációs szegénység valósága Magyarországon
Akiknek a lakóhelyén még víz sincs bevezetve? Ha abban élnek, azt látják, hogy a körülöttük lévő nők zsebkendőt és mindenféle más dolgokat raknak ezeken a napokon a bugyijukba, és ha lehet, nem is mennek sehová? A Vöröskereszt 2019-es felmérése alapján Magyarországon a nők 10%-át érinti a menstruációs szegénység. Kiemelten érintettek a nagyon rossz anyagi körülmények között élők. Kiszámolták azt is, hogy a menstruációs szegénységben érintett lányok évi akár 50 napot is hiányoznak az iskolából amiatt, hogy nem tudnak, akarnak közösségbe menni a hónap adott időszakában.
A reflux nem csupán emésztési gond: megvan, mi állhat a tünetek hátterében
Habár a probléma fennáll, pozitív változás, hogy egyre többen foglalkoznak a témával. Maga a menstruációs szegénység kifejezés is kezd elterjedni, magánszemélyek, a média és közösségek, csoportok foglalkoznak vele. Ez összefügghet azzal is, hogy egyre nyíltabban lehet beszélni arról, hogy a menstruáció természetes dolog, ami minden lányt és nőt érint.
A Vöröskereszt munkatársai maguk is úgy tapasztalják, van változás ezen a téren, hogy ki lehet mondani olyasmit, ami ugyan a világ legegyértelműbb dolga, mégis sokáig tabu volt. Szabó Virág felhívja a figyelmet a reklámokban tapasztalható változásra – hogy kék folyadék helyett pirosat látunk –, mint ami szintén elősegítette a folyamatot. A változás azonban nem egyik napról a másikra történik, ahhoz pedig, hogy a szervezet minél többeknek segíteni tudjon, forrásokra van szüksége.
Hogyan segít a Lányból nővé program?
A Lányból nővé program, amely jelenleg a szervezet egyik legnépszerűbb programja, 2018-ban indult azzal a céllal, hogy iskolákkal együttműködve támogassa a lányokat. Legelőször Sarkadon és Mezőkovácsházán próbálták ki, hogy valóban szükség van-e segítségre, és ha igen, mit és hogyan kellene tenni. A programban ma 500 általános iskola vesz részt, igény azonban volna rá, hogy még több helyre eljussanak a nagy, vörös dobozok, amelyekben betétek vannak. Az használ belőlük, akinek éppen szüksége van rá, legyen az diák, de akár tanár vagy takarítónő. Felmerült már, hogy miért éppen betéteket adnak a lányoknak, miért nem menstruációs kelyhet vagy speciális fehérneműt, hiszen ezek környezetbarátabb választások.
Egyre gyakoribb a micro-ghosting, mint gyors és egyszerű lelépési stratégia
„A betét mindenki számára kényelmes, biztonságos, komfortos” – mondja Váradi Mariann, hozzátéve, hogy a menstruációs kehely nem is ajánlott fiatal lányoknak. Ráadásul, amint mondja, sok lány nem jut szappanhoz vagy fertőtlenítőszerhez sem otthon, sem az iskolában, vagyis ezeknek az eszközöknek a tisztán tartása, fertőtlenítése, de akár a tárolása sem megoldható.
A betéteket egyébként a korábbi tapasztalatok miatt nem adják ki otthonra, helyette olyan helyen tárolják a dobozt, ahol mindig van egy felnőtt, aki adhat belőle, ezért gyakran kapnak helyet védőnői szobában, tanáriban. Évente több mint 40 000 db betétet adományoz a Procter & Gamble a programnak (ezt egyébként Európában kizárólag Magyarországon teszi), a Magyar Vöröskereszt pedig a beérkező pénzadományokból végzi a logisztikát, illetve tart szükség esetén felvilágosító alkalmakat, vetít filmet, készíti el és osztja ki az edukációs füzetet az alapvető ismeretekkel.
Ezt a cikket a Subscribe with Google jóvoltából olvashatod díjmentesen december 7-éig!
A programban központi szerepet kapnak az ún. bázisiskolák, és az ottani pedagógusok, védőnők, a Magyar Vöröskereszt munkatársai. A pedagógusok ismerik legjobban a diákokat, a családokat, a területi munkatársak pedig tudják, mire van szükség az adott régióban, településeken. A szakemberek egyébként nem csak ezzel foglalkoznak, igény esetén elsősegélytanfolyamot, felvilágosítást is tartanak.
„Én ettől érzem jól magam, hogy valaminek a része lehetek, egy láncszem” – mondja a program vezetője, amikor arról beszél, kit mi motivál. A Lányból nővé programot segítő pedagógusok is így gondolják ezt, nem kapnak fizetést, a saját idejüket, erőforrásaikat felhasználva segítenek.
Tabuk, szemléletváltás és jövőbeli lehetőségek
Váradi Mariann szerint az, hogy ők is tartanak igény szerint oktató, felvilágosító alkalmakat, hiánypótló, és a legjobb az volna, ha ez nélkülük is megvalósulna minden családban és az iskolában is. A valóság azonban nem ez. Ezért született a néhány oldalas kiadványuk is, hogy olyan alapismereteket adjon át, mint hogy a serdülőkor beköszöntével változik a női test, elérkezik az első menstruáció, ami természetes folyamat.
Míg sokaknak egyértelmű ugyanis, hogy ilyenkor mi történik, mit kell tenni, vannak olyan családok, közösségek, ahol ez a tudás nincs meg. Ezzel összefügg a Váradi Mariann által hangsúlyozott cél is, hogy legyenek magabiztosak az iskolás lányok. Hogy ne legyen bennük szégyenérzet a nőiségük vagy a testük működése miatt. És ehhez kapcsolódik az is, hogy a betéteket kérniük kell. Fontos tudás ez is: ha szükségem van valamire, akkor annak hangot kell adnom.
Ha szomjas vagyok, akkor bárhol is legyek, kérek egy pohár vizet.
Számomra ez ugyanilyen” – mondja a szakember. Többen is feltették már neki ugyanis a kérdést, miért, hogyan várják el a fiatal lányoktól, hogy kérjenek az iskolában elhelyezett készletből.
Az endometriózisom miatt sosem tudnom megígérni, hogy ott leszek a következő fellépésemen
Habár vannak kezdeményezések – például a Tesco olcsóbban adja saját márkás termékeit –, még mindig nem valósult meg, hogy országos szinten eltöröljék az áfát a menstruációs termékek esetében. Pedig ezzel nem csak a menstruációs szegénységben közvetlenül érintetteknek, hanem minden nőnek segítséget nyújthatnának.
Ráadásul Magyarország a maga 27%-os adójával első helyen áll. Utánunk következnek a dánok és a svédek, majd a horvátok és görögök, ezekben az országokban is 20% feletti az adó az említett termékeken. Akadnak azonban előremutató példák is: Írországban eltörölték a menstruációs termékek adóját, Skóciában pedig néhány éve ingyen hozzájuthatnak a lányok és nők az oktatási intézményekben és az önkormányzatoknál a higiéniai termékekhez. Ha szívesen támogatnátok a programot, a Magyar Vöröskereszt honlapján keresztül vagy az adományvonal felhívásával tehetitek meg.
