előfizetésem
Hírlevél
Ne feledkezzünk el azok ünnepéről sem, akik karácsonykor is értünk dolgoznak
A legtöbb ember számára a karácsony a meghittségről szól: fahéjillatú sütemények, várakozó kisgyermekek, az ünnepi asztal körül összegyűlt család. Ám vannak olyanok, akiknek a Szenteste is munkával telik, akik a hideg és csípős téli éjszakában intézik a szükséges feladatokat. Ők azok - sofőrök, mentősök, tűzoltók, orvosok, ápolók -, akik akkor dolgoznak, amikor mások ünnepelnek.
Akiknek ilyenkor sem áll meg az élet. Akik ilyenkor is segítik a biztonságot, az egészséges, a közlekedést. És bár a munkájuk miatt december 24-én gyakran távol vannak a családjuktól, az ünnepi melegtől, azért egy-egy kis szelet bejgli, egy telefonhívás, képes hazarepíteni őket a szeretteikhez.
A fa melletti mentőautó
Amikor karácsonykor dolgozó emberekről beszélünk, akkor az elsők, akik eszünkbe jutnak, a mentősök. Ők azok, akik készenlétben állnak, ha valaki allergiás reakciót kapott, megcsúszott a jeges járdán, elvágta a kezét a hal szeletelése közben. Ott vannak, és azonnal akció lépnek, ha baleset történik. Talán mindenkinek van mentős ismerőse. Nekem is. A szomszédunk egész családja az egészségügyben dolgozik, van köztük mentős, laborban tevékenykedő, de még ápoló is.
Náluk sosem áll meg az élet, és ha nem karácsonykor, akkor szilveszterkor vannak beosztva. Ráadásul sokan abban a hitben élnek, hogy 24-én ezek az emberek dolgoznak, 25-e és 26-a szabad. Valójában sokan csak egy-egy napot tudnak a családjukkal tölteni. Mind a mentősök, mind a rendőrök beosztása úgy van kialakítva, hogy a kisgyermekesek élvezik az előnyöket, de ők sem minden formában. A munka úgy néz ki, hogy aki egyik évben karácsonykor dolgozott, az másik évben szilveszterkor, majd fordítva. Persze vannak eltérések, van, hogy mind a két ünnep egy-egy ember nyakába szakad, de általánosságban azért igyekeznek úgy alakítani a dolgokat, hogy mindenki ünnepelhessen egy kicsit a meghitt, családias légkörben.
Szorongóként is van esélyed a boldog karácsonyra, tippjeinkkel könnyebb lesz az ünnep
„Én már megszoktam, hogy nálunk karácsonykor az ajándékok kicsit csúsznak.” - mondta el Ágnes, aki egy kisvárosi kórházban dolgozik. Idén ez már a tizedik szolgálatban töltött szentestéje lesz, de tudta mire számíthat, amikor mentősnek állt. „A gyermekeim még kicsik voltak, amikor először szembesültünk azzal, milyen az, ha anya dolgozik az ünnepek alatt. Nem mondom, hogy könnyű volt, de megtaláltuk a megoldást. Szerintem a „mentős karácsony” is lehet bensőséges.
Mi a családdal ezt úgy oldottuk meg, hogy ha 24-én dolgozom, akkor 25-én vagy 26-án tartjuk meg a karácsonyi vacsorát, és ajándékozunk egymást között. Most már a fiam és a lányom is érti, hogy miért van ez így, de évekkel ezelőtt azért jóval nehezebb volt.” - tette hozzá, majd elárulta, hogy azóta a gyerekek - amíg ő dolgozik -, sütnek valamilyen süteményt az édesapjukkal, amit aztán együtt fogyasztanak el a másnapi vacsora alkalmával. „Úgy szoktuk mondani, hogy a Jézuska mindig alkalmazkodik hozzánk. Így, ha én hajnalban érek csak haza, akkor másnap hozza az ajándékokat.”
A fények szépek, de veszélyesek is
Amíg míg élvezzük a fényeket, a gyertyát, a csillagszórót, addig ott vannak azok a hivatásos tűzoltók, akik teljes természetességgel dolgoznak ebben az időszakban is. „Amíg a legtöbb ember meghitt körben ünnepel, addig mi készenlétben állunk arra az esetre, ha valahol tűz alakulna ki.” - meséli Bálint, aki már tizennégy éve tűzoltóként dolgozik egy városi állomáson. „Az elején nem zavart, de nemrég apa lettem, és már kicsit nehezebben viselem, ha szolgálatba kell állnom karácsonykor. De tudtam mit vállalok, csak nem gondoltam, hogy ennyire nehéz lesz.”
Bálint hozzátette, hogy nem csak a tűz a probléma ilyenkor, hiszen sokan kelnek útra, történnek kisebb vagy nagyobb balesetek, ahol szintén szükség van rájuk. „Tudom, hogy bár nem ünnepelhetek a családommal, de mások számára lehetővé teszem, hogy ne ez legyen az utolsó közös vacsorájuk.” Kiemelte, hogy a felesége mindig azzal engedi útjára, hogy csak vigyázzon magára, mert a karácsony megvárja. Amolyan mozgó ünnepnek tekintik. Összeülnek és ajándékoznak, ha Bálint hazatér.
A világ gyorsabb, mint valaha, az ősi pogány szokások az ünnepeken segíthetnek lecsendesedni
Kórházi ünnep
Nem csak az orvosok és ápolók töltik máshol ezt az éjszakát. Számtalan olyan takarító, szakács, mosodában dolgozó személy van, aki ilyenkor sem állhat meg. Nem beszélve a betegekről. A kórházakban sajátos karácsonyok vannak, ahol általában a nővérek teszik kicsit ünnepibbé a hangulatot. Ennek ellenére ezek a napok így is kicsit csendesebbek. Aki csak teheti, hazatér, így páciensekből is kevesebb van. Szenteste az ügyelet tehát merőben más, mint az év többi napján. Bár van bejgli - hiszen a nővérek hoznak -, a legtöbb dolgozó mégis hiányolja a családját.
„Ápolóként dolgozom a megyei kórházban. Négy gyermekem van, de viszonylag nagy a korkülönbség köztük, így mindig volt, aki segít az apjuknak a karácsonyi asztal megterítésében. Volt, hogy nem tudtam velük ünnepelni, akkor mindig kétszer ünnepeltünk, egyszer Szenteste nélkülem, egyszer pedig karácsony első vagy másnapján, amikor éppen nem segítettem a kórházban. Nem egyszerű, de valamiből meg kell élni, és összességében szeretem is, amit csinálok. Most már idősebb vagyok, így egyáltalán nem okoz problémát ilyenkor ügyeletben lenni, korábban sokszor bosszankodtam, hogy nem lehetek a családdal. Évről-évre változik, hogy mennyire zavar, de aztán eltelik az idő, és már el is jött az újév. Elfelejtem, hogy mennyire hiányoztak a gyerekek.”
Kiszolgálás karácsonykor
Megfeledkezni a vendéglátósokról, kereskedőkről? Soha. Ők szintén ott vannak, segítenek, támogatnak bennünket, ha éppen arra van szükség. Emlékszem, hogy kiskoromban édesanyám 24-én dolgozott, sokszor csak este ért haza a munkából - boltvezető volt akkoriban -, majd utána állt neki sütni, főzni, karácsonyfát díszíteni velünk. Sokat beszélgetünk azokról az időkről, mert ő nehézségként élte meg, hiszen fáradt volt,
mi viszont örültünk, hogy otthon van.
Megvolt annak is a hangulata, hogy csak későn lett kész a fa, hogy csak akkor került minden étel az asztalra, amikor már a Jézuska is meglátogatott bennünket. Nem tudom, hogy más gyerek ezekre hogyan emlékszik vissza, bennem semmilyen rossz nyomot nem hagyott. Sőt, az volt a furcsa, amikor már csak délig, végül egyáltalán nem dolgozott ezen a napon. Szokatlan is volt mindennel időben végezni, majd este 6-kor az asztalhoz ülni szűk családi körben.
A kereskedelemben dolgozók mellett viszont ott vannak azok a vendéglátók - felszolgálók, recepciósok -, akik bizony szintén az egész ünnepi időszakot munkával töltik. Vannak ugyanis olyan wellness szállodák, hotelek, spa-k, éttermek, amelyek mind a három nap nyitva tartanak, hogy olyan embereket fogadjanak, akik nem akarnak otthon vesződni a vacsorával, pihennének, lazítanának. Róluk is gondoskodni kell. Az ő életük sem egyszerű, de azért a legtöbbjük tudta, hogy mit vállalt, amikor turizmust és vendéglátást tanult.
A szolgálat nem áll meg
Ha van hivatás, terület, amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni az ünnepek alatt, az a rendőrség. Pedig miközben a városok utcái kivilágítva várják az ünneplőket, a családok rokonlátogatásra indulnak, míg az utak tele vannak olyanokkal, akik másokhoz mennek ünnepelni. A rend őrei pedig ugyanúgy dolgoznak, mint máskor. Biztosítják a közlekedést, ott vannak a baleseteknél, családi vitáknál. Jelenlétükkel próbálják fenntartani a rendet és a nyugalmat.
Karácsony ajándékhalmok nélkül? Miért lehet ez a 2025-ös ünnep trendje
Gábor közel harmincéves, körzeti megbízottként dolgozik egy kisvárosban. Két kisgyermek édesapja, számára a karácsony már évek óta nem egy fix dátumhoz kötött ünnep, sokkal inkább egy rugalmas, alkalmazkodó családi esemény. „Amikor rendőr lettem, pontosan tudtam, hogy lesznek olyan ünnepek, amikor nem tudok otthon lenni. Elméletben könnyű ezt elfogadni, a gyakorlatban viszont egészen más, főleg amióta apa vagyok” – meséli. Hozzáteszi, hogy minden évben más, hiszen van, hogy Szenteste nem dolgozik, a másik két nap viszont igen, vagy éppen fordítva. „A gyerekek már értik, hogy miért nem vagyok otthon ilyenkor, hiszen az egész évünk így telik, de nem ideális. Annyit tehetünk, hogy korábban állítjuk fel a fát, az ajándékozást pedig úgy időzítjük, hogy én is otthon legyek.”
A szolgálat ráadásul sokszor más, mint az év többi napján: „Kevesebb az utcai balhé, vita, de több a családi konfliktus. Az alkohol, a feszültség, az összezártság ilyenkor könnyen robbanáshoz vezet” - magyarázza. Emellett a közlekedési balesetek száma is megnő, hiszen sokan hosszú utakra indulnak, gyakran fáradtan, sietve, ittasan. „Volt már olyan Szentestém, amikor egy súlyos balesethez riasztottak. Ilyenkor nincs karácsony, nincs ünnep, egyszerűen végezzük a feladatunkat, mint máskor.”
Gábornak - és persze ezzel együtt a többi rendőrnek - a karácsony nem egyetlen estét jelent, hanem egy olyan folyamatot, ahol van alkalmazkodás, türelem, és sok-sok lemondás. Bár ők gyakran az ünnepekkor is dolgoznak, és hiányoznak a családjuknak, ennek ellenére sok más ember számára nyugalmat jelentenek. Akik tehát december 24-én, Szenteste is szolgálatban vannak, sokszor magányosnak érzik magukat, annak ellenére, hogy sem mentősként, sem ápolóként, sem pedig tűzoltóként nincsenek egyedül ezen az éjszakán. A fárasztó ünnepi időszak őket is eléri, csak más formában, mint azokat, akik az irodában előre ledolgozni 1-2 hetet, hogy amíg szabadságon vannak se legyen semmi gond.
Amikor pedig ezek az emberek leteszik a műszakot, hajnalban fáradtabban és nyúzottabban térnek haza, mint egész évben bármikor, mégis megnyugvást éreznek, hogy végre ők is a családjukkal lehetnek. Végtére is: tudják, hogy ők voltak azok, akik valamilyen formában hozzásegítették a lakosság többi részét a nyugodt és békés ünnepekhez.
