előfizetésem
Hírlevél
Rekordszámú nő ül a Parlamentben, emlékezzünk meg arról, aki nélkül ez nem valósult volna meg
Mára természetesnek tűnik, hogy nők is ülnek a parlamentben és miniszteri pozícióban dolgoznak, pedig alig több mint száz éve még az is botrányosnak számított, ha egy nő politikáról beszélt. Éppen ezért érdemes felidézni annak a nőnek a történetét, aki elsőként törte át ezt a falat Magyarországon. Slachta Margit volt az első női országgyűlési képviselő, aki egy rendkívüli életutat tudhat magáénak. Politikus, szerzetesnő, publicista és a menekültek pártfogója volt egy személyben.
A 20. század elején a politika világát teljes egészében a férfiak uralták. A parlamentben férfiak ültek, a lapokat férfiak szerkesztették, és a közéletet is férfiak alakították. A nők többsége számára még a felsőoktatás is nehezen volt elérhető, nemhogy a politikai pálya. Ebben a közegben jelent meg Slachta Margit, aki szerzetesként, szociális munkásként és később politikusként is olyan területekre lépett be, ahol addig nőket alig láttak.
Az első nő a parlamentben
Az első magyar női országgyűlési képviselő 1892-ben született Kassán, polgári családban. Fiatalon tanítónőnek készült, de hamar érdekelni kezdte a szociális kérdések világa. Nem az a típus volt, aki megelégedett azzal, hogy jótékonykodó hölgyként segíti a szegényeket távolról. Bejárt a nyomornegyedekbe, foglalkozott a női munkavállalás problémáival, és látta, milyen kiszolgáltatott helyzetben élnek sokan a korszak Magyarországán.
Már ekkor világossá vált számára, hogy a társadalmi problémákat nem lehet pusztán adományokkal kezelni, politikai változásokra is szükség van. Minden követ megmozgatott, hogy jobbá tegye az országot. Ennek köszönhető az 1920-ra tehető történelmi esemény, amikor Slachta Margit országgyűlési képviselő lett, korábban ugyanis egyetlen nő sem került be a parlamentbe. Hogy egy nő ott ül a vezető politikusok mellett, ma talán természetesnek tűnik, de akkoriban sokakat megbotránkoztatott a gondolat, hogy egy nő a parlamentben szólaljon fel.
Ő volt Amerika legmeghatározóbb First Lady-je, aki férje halála után sem volt hajlandó eltűnni
A korabeli sajtó egy része gúnyolódott rajta, mások egyszerűen nem tudták elképzelni, hogyan lehet egy nőből politikus. Slachta Margit azonban nem dísznek érkezett az Országházba. Felszólalásaiban a női munkavállalók helyzetéről, a szociális ellátásról, a gyermekvédelemről és az elesettek támogatásáról beszélt. Olyan ügyeket vitt be a politikába, amelyek addig láthatatlanok voltak. Miközben sok férfi politikus hatalmi kérdésekről vitázott,
ő a hétköznapi emberek problémáit emelte a parlamenti vita tárgyává.
Milyen ember volt Slachta Margit?
Mindenkiben motoszkál a kérdés, hogy vajon milyen képességekre van szüksége egy erős női politikusnak? Ez több mindentől függ, azt viszont biztosan tudjuk, hogy Slachta Margit a korabeli visszaemlékezések szerint erős fellépésű nő volt. Nem próbált maszkulin politikusként viselkedni, ugyanakkor nem is fogadta el a hagyományos női szerepeket. Ez a kettősség szokatlan volt a két világháború közötti Magyarországon. Nem értették a kollégái, és nem értették a pártfogói, sokszor egyedül maradt a véleményével, mégis újra és újra felszólalt.
Határozott volt tehát, és legalább ennyire érzékeny is, ami tetteiben mutakozott meg. Életének egyik legkülönlegesebb része, hogy nemcsak politikusként vált jelentős személyiséggé. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társaságát, amely egyszerre volt vallási közösség és szociális misszió. A tagok segítették a szegényeket, nőket támogattak, oktatási munkát végeztek, és aktívan részt vettek a társadalmi problémák kezelésében.
A második világháború alatt Slachta Margit neve egészen más értelemben vált fontossá. Amikor a zsidóüldözések felerősödtek Magyarországon, ő és rendtársai üldözötteket bújtattak, hamis papírokat szereztek, és embereket mentettek. A visszaemlékezések szerint sok esetben személyesen járt közben emberek érdekében, miközben pontosan tudta, hogy ezért akár az életével is fizethet. Érdekesség, hogy mindezt dokumentálta is. Feljegyzéseket készített, írt az eseményekről, levelezett, és megpróbálta megőrizni annak nyomát, mi történik körülötte.
Férfiak kaptak Nobel-díjat az ő felfedezéséért, a történelem pedig majdnem elnyelte a nevét
Ez azért fontos, mert a történelem sokszor a hivatalos politikai döntéseket őrzi meg, miközben az embermentők személyes történetei háttérbe szorulnak. Slachta Margit esetében azonban saját írásai is fennmaradtak, és ennek köszönhetően ma kívülről látjuk az eseményeket, mi több, az ő gondolatain keresztül is.
Megelőzte a korát
A mai szemmel nézve talán meglepő, mennyire modern kérdésekről beszélt. Foglalkozott a nők gazdasági kiszolgáltatottságával, a családok helyzetével, a munkavállaló nők problémáival és a társadalmi felelősségvállalással. Olyan témákat emelt be a közéletbe, amelyek ma is aktuálisnak hatnak, közben pedig folyamatos ellenállásba ütközött. Sok férfi politikus egyszerűen nem tudott mit kezdeni azzal, hogy egy nő ugyanolyan határozottsággal vitázik, mint ők.
A második világháború után a kommunista hatalomátvétel idején egyenesen háttérbe szorították, végül emigrációba kényszerült, és az Egyesült Államokban halt meg 1974-ben. Életének utolsó éveit már távol töltötte Magyarországtól, de az a történelmi szerep, amelyet betöltött, máig különleges. Slachta Margit története jóval több annál, mint hogy ő volt az első női országgyűlési képviselő. Mert egy olyan nő rajzolódik ki a szemeink előtt, aki egy férfiak uralta korszakban nem fogadta el a kijelölt szerepeket. Politizált, írt, vitázott, embereket mentett, és közben végig hitt abban, hogy a közéletnek erkölcsi felelőssége is van. Ma, amikor minden eddiginél több nő ül a parlamentben,
fontos felidézni azt az embert, aki elsőként nyitotta ki előttük az ajtót.
