előfizetésem
Hírlevél
Ez a magyarázat arra, hogy már akkor is stresszelsz, amikor reggel kinyitod a szemed
Munka. Család. Párkapcsolat. Pénz. Feszültséget, stresszt szinte bármi okozhat. De vajon miért hagyjuk, hogy a stressz a mindennapi életünk része legyen? Tényleg megéri mindenen idegeskedni? Szakértővel beszélgettünk arról, hogyan nyugodjunk meg és tartsuk normálisan a stressz szintünket akkor is, ha egyébként majd felrobbanunk belülről.
Szinte mindannyiunk életében előfordul a mindennapi stressz. Annyi kihívás, gond és megoldandó feladat vár ránk a mindennapi életünkben, hogy a stressz már-már a részünkké válik. Lassan nem tudunk nem gondolni a jövőbeli stresszfaktorokra, melyek kihatnak a döntéseinkre. Remek példa erre egy új brit kutatás, ami kimutatta, hogy egy hónapot nézve minden ötödik ember több nap érzi magát stresszesnek, mint ahány napon nyugodtnak.
Egy másik brit felmérés szerint kilencből egy ember minden egyes nap feszült valamiért, havonta pedig átlagosan tíz napot töltünk stresszeléssel. De miért vesszük természetesnek azt, hogy a feszültséggel teli lét mindennapjaink szerves része? Miért lett normális a fokozott stressz jelenléte a szervezetben? Tényleg belénk tud ragadni a stressz? Marlyin Dorina pszichológussal keresünk választ a fenti kérdésekre.
Így jelez a test, ha átlépjünk a normális stressz szintet
Különböző elméletek vannak arra vonatkozólag, mekkora mennyiségű napi stressz számít normálisnak, de tény, hogy a „normális” szint egyénenként, életkoronként és élethelyzetenként változhat. Egy biztos: az Amerikai Pszichológiai Társaság adatai szerint a 18 és 34 év közötti fiatal felnőttek naponta több alkalommal birkóznak meg magas szintű stresszel, mint a korábbi generáció tagjai. A pszichológus szakértő szerint ezek az adatok nem meglepőek.
„Ma már alig van olyan ember, akinek a mindennapjai ne lennének tele apró feszültséggel. Egy kis késés, egy e-mail, egy megjegyzés a főnöktől – ez mind-mind mikró stressz. Ezek önmagukban, rövid ideig nem jelentenek bajt, mert a testünk hamar vissza tud térni a nyugalmi állapotba. De akkor már probléma lesz belőle, ha nem tudunk megnyugodni és benne ragadunk a stresszspirálban. Ez akkor következik be, mikor a test folyamatosan készenléti állapotban van, mintha valami baj történne, közben pedig csak az élet zajlik körülöttünk. Az állandó készenléti állapotot pedig nem hívhatjuk normálisnak, azt már krónikus stressznek nevezzük.”
Nyolc szakértői tanács, hogyan formáld a stresszt kreatív hajtóerővé!
A pszichológus szerint a krónikus stresszállapot akkor következik be, ha a feszültségből nem tudunk kiszakadni. Ha szüntelenül, folyamatosan benne vagyunk és nem tudunk lazítani miatta, valamint,
ha már nemcsak lelki, hanem testi tüneteink is vannak tőle.
„A feszültség nemcsak rossz hangulatot, hanem fiziológiai terhelést is okoz. Ha fáj a nyakunk, szorul a gyomrunk, nem alszunk jól és nehezen kapcsolunk ki, akkor stresszszint biztosan magasabb a normálisnál. Ha viszont ez bekövetkezik, és a stresszhormonok tartósan magas szinten tartják a szervezetet, az idővel kibillen az egyensúlyából: ilyenkor jönnek azok a tünetek, melyekre sokan legyintenek. Fejfájás, puffadás, bőrproblémák, szívritmuszavarok, ingerlékenység, hormonális probléma. Lelkileg beszűkölünk, mintha folyamatos túlélő üzemmódban lennénk. A valódi élethez viszont örömhöz, kreativitáshoz, kapcsolódáshoz, valamint biztonságérzetre van szükség.”
Mindenkinek meg kell találnia tehát azt az örömöt kiváltó hajtóművet, amivel legyőzhető a stressz – különben az nemcsak lelkileg tehet minket tönkre, hanem testileg is belerokkanhatunk.
Sokszor az adja a stresszt, ahogyan azt kezeljük
Szerencsére már vannak olyan feszültségoldó praktikák, melyekkel akár már 30 perc alatt is csökkenthető a stressz – ezek a módszerek nagyon hasznosak, mert azonnal enyhülést hoznak a testnek és a léleknek is. Fontos azonban azt is átgondolni, hogy a mindennapi stressz miért okoz számunkra testi-lelki problémákat?
Munkahelyi feszültségek, pénzügyek, párkapcsolati és családi problémák, félreértések, költözések és más kötelezettségek ugyanis nagy eséllyel mindig jelen lesznek az életünkben - vagyis a stressz is. Nagyon kevés olyan nap van az életünkben, amikor minden tökéletes. Miért kéne, hogy az olyan apróságokon is felidegesítsük magunkat, mint a főzés, az étkezések megtervezése és az e-mailek megválaszolása? Hiszen ezek fontos dolgok, persze, de azért mégsem olyan fontosak. „Sokszor nem is maga az esemény okoz stresszt, hanem az, ahogyan megéljük. Két ember ugyanabban a helyzetben teljesen mást tapasztalhat: egyiket motiválja egy teljesítményhelyzet, a másik pedig összeroppan ugyanazon történés miatt. Ez teljesen egyénfüggő.”
Van 5 perced, hogy megfékezd a saját összeomlásod? Mutatunk pár hasznos technikát!
„A stresszkezelési képesség viszont nagyban függ attól, milyen gyermekkori tapasztalataink vannak. Ha bántalmazó közegben, érzelmi elhanyagolásban nőttünk fel és azt tanultuk meg, hogy nem biztonságos megnyugodni, akkor a testünk nem könnyen talál vissza a nyugalomhoz. Ha azt éltük meg, hogy jobb résen lenni és nem lazíthatunk, mert akkor baj fog történni, akkor felnőttként is beragadunk ebbe a működésbe” – mondja Marlyin Dorina pszichológus, megerősítve azt, hogy mindent túl lehet stresszelni, ha az idegrendszer nem tudja, milyen érzés biztonságban lenni.
Ezen azonban lehet változtatni. „A jó hír az, hogy a test biztonságérzete tanulható. Az idegrendszer képes új mintákat kialakítani, ha teret kap rá. Azonban az is előfordul, hogy valaki elfojtja az érzelmeit, a stressz pedig belülről rombolja a testet és a lelket. Ilyenkor meg kell vizsgálni, mi az, ami elfojtásra kerül. A stressz ugyanis csak akkor fog oldódni, amikor a test úgy érzi, hogy biztonságban van. Addig nem.” De vajon hogyan lehet kilépni az állandó feszültségből?
A testnyugtató gyakorlatok segíthetnek a feszült helyzetekben
A pszichológus szerint az első lépés mindig az, hogy észrevegyük a stressz jelenlétét és tudatosítsuk magunkban azt. „A test hamarabb észleli a stresszt, mint az elme. Elkezd feszülni a vállunk, szorítani az állkapcsunk, kapkodva lélegzünk. A stresszes szituációkból ezért nemcsak a gondolkodásmódunk megváltoztatásával lehet kilépni, hanem fizikailag, a testorientált módszerek alkalmazásával is!” – mondja pszichológus, aki mond pár példát arra, hogyan nyugtassuk le a testünket a megterhelő, feszültséget okozó szituációkban.
A lassú, ritmikus mozgások (séták, a nyújtózások és ringatózások) például nyugtatóan hatnak az elmére, csakúgy, mint a mély lélegzetvételek és a test lazítása, elengedése. A szakértő szerint ha ezeket a testnyugtató trükköket gyakoroljuk, akkor megelőzhetjük a stressz által okozott komolyabb fiziológiai tüneteket. Kiemeli azonban, hogy ha stressz ér minket, ne próbáljuk meg azt azonnal megoldani: az ugyanis nemcsak hirtelen érzelmeket kiváltó, logikai hiba, hanem testi tüneteket okozó állapot is lesz.
„Nagy stressz esetén állj meg. Tedd a kezed a mellkasodra, vegyél három mély levegőt. Mozgasd át a vállaidat, a nyakad, vagy rázd meg magad. Mondd ki magadban: »Most nincs veszély. Csak feszült vagyok.« Ezután pedig fogalmazd meg a félelmeidet. Például: Most aktiválódott benned, hogy bármikor elhagyhat a partnerem. A megfogalmazódott félelmeidet pedig kérdőjelezd meg. Vond kérdőre! Ezek után pedig teremtsd meg azt a biztonságos közeget, amire szükséged van.”
7 tudományos módszer, melyekkel a legdurvább munkanap végén is elengeded a stresszt
Teremtsd meg magadnak a biztonságos közeget
A nyugalmat és a biztonságos környezetet sokszor úgy lehet megteremteni, hogy elhagyjuk a stresszes szituáció helyszínét, és addig nem kapcsolódunk a másik, feszültséget okozó személlyel, amíg nem tudjuk megfelelően és higgadtan kezelni a helyzete. Segíthet az is, ha olyan személlyel, családtagokkal vagy barátokkal kapcsolódunk, akikre számíthatunk és akikkel biztonságban érezzük magunkat. Sőt, a kettőt akár kombinálni is lehet egymással.
Egy-egy mélyebb, stresszes szituáció után ugyanis nem mindenki szeret egyedül lenni, és ez teljesen rendben van. Másoknak az segít, ha kilépnek a feszült környezetből és biztonságos, független környezetben lazulnak el, olyan emberek társaságában, akiknek ezt nem kellett átélniük. „Ne maradj a stresszel egyedül! A stressz nem, de magányos stressz ellenség. A test biztonságérzete tanulható, de ehhez kell külső segítség is: egy kapcsolat, egy segítő, egy közeg, ami megtart, amíg újra megtanulod, hogy nyugalomban is biztonságban lehetsz.”
