Tele van műanyaggal a ruhatárad – és még csak nem is tudsz róla

A legtöbben tisztában vagyunk vele, hogy a poliészter ruhadarabok műanyagból készülnek, de kevesen gondolnak bele, hogy a műanyag ott lapul a ruháink címkéiben, a cérnákban, a cipzárakban – szinte mindenhol. Néha egyértelmű, mint egy műbőr nadrág, amely minden lépésnél nyikorog, máskor rejtve marad, például az egyébként organikus pamutból készült rövidnadrág derékrészének gumiszalagjában.

Mire figyeljünk és hogyan tudjuk elkerülni a műanyagokat a ruháinkban, milyen anyagokat érdemes választani? Hegedűs Zsanett, bespoke tervező és textilszakértő volt segítségemre a témában.

Az AIAIÉ alapítójaként nem csak személyre szabott ruhakészítéssel foglalkozik, hanem textilszakértőként anyagismeret kurzust is tart az érdeklődőknek. Amikor arról kérdeztem Zsanettet, hogy milyen anyagú ruhákat kerüljünk, így nyilatkozott: „Ne öltözzünk műanyagba saját magunk miatt sem. Nyáron sem jó választás egy könnyed poliészter blúz és télen sem jó egy poliakril vastag pulcsi. Mindennek van - nem feltétlenül drága - természetes alternatívája.”

Bár egyre többen ismerik a műanyagok káros hatásait, a divatipar továbbra is nagymértékben épít rájuk. A Fibershed fenntarthatósági nonprofit szervezet jelentése szerint 1980 és 2014 között a poliészter gyártása közel 900%-kal nőtt. Georgia Rae-Taylor, az Eco-age környezetvédelmi tanácsadó cég fenntarthatósági stratégiai igazgatója szerint a ruházati anyagok 69%-át poliészter és nejlon teszi ki, ez az arány pedig 2030-ra várhatóan 75%-ra emelkedik.

„A nőknek el kellene kezdeniük igazat mondani” – Susan Sontag öröksége ma is aktuális

A szintetikus anyagok olcsók, előállításuk nem függ az időjárástól, az esőzésektől vagy a hőmérséklettől, szemben a pamuttal és a gyapjúval. Nélkülük a fast fashion tömeggyártott termékei – valamint az ezekkel együtt járó hatalmas mennyiségű hulladék – aligha létezhetne. A műanyag-alapú textilipar fenntarthatatlan ruházati túltermelést eredményez, amely nemcsak a környezetre, hanem a közösségeinkre is káros hatással van.

Textilek

Még ha tudatosan próbáljuk is kerülni a műanyag ruházatot, a rejtett formáit gyakran nehéz felismerni. Amikor egy ruhadarab anyagösszetételét ellenőrizzük, könnyen elveszhetünk a tudományos elnevezések között. A polietilén-tereftalát (PET), a poliamid, a poliuretán, a polivinil-klorid (PVC) és a polipropilén mind különböző műanyagfajták.

A nejlon, az akril és az elasztán – amelyet Spandex vagy Lycra néven is ismerünk – szintén szintetikus anyagok. Az újrahasznosított műanyagból készült Econyl és Repreve szövetek ugyan csökkentik az iparág nyersolajfelhasználását, de még mindig műanyagnak számítanak, és ugyanúgy mikroműanyagokat bocsátanak ki mosás során.

Tipp: A ruhatárunk műanyagtartalmának csökkentése nem könnyű feladat. Érdemes alaposan átnézni a ruhák címkéit, utánanézni az ismeretlen anyagoknak, és előnyben részesíteni azokat a márkákat, amelyek természetes alapanyagokkal (pamut, len, selyem, gyapjú, kender) dolgoznak.

Szálak

Az egyébként környezetbarátnak tűnő fehér vászoninged varrásához használt cérna szinte biztosan szintetikus, bár erről a címke ritkán árulkodik. Ennek oka, hogy a műanyag cérnákat egyetlen hosszú, összefüggő szálból lehet készíteni, ami erősebbé és tartósabbá teszi őket, miközben kevésbé hajlamosak a szakadásokra, mint a természetes pamutszálak. A cérnák anyagát azonban nehéz elkerülni, mivel a márkák ritkán tüntetik fel az összetételüket.

Melegh Anna cipőtervező igent mond a fenntartható divatra

Azok a cégek, amelyek komposztálhatónak hirdetik a ruháikat, mint például a Stripe and Stare vagy a The Very Good Bra, elvileg különös figyelmet fordítottak arra, hogy minden apró részlet lebomló legyen. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a komposztálhatóság magasabb és szigorúbb szabvány, mint a biológiailag lebomlás, és jelenleg nincs olyan, az egész iparágra érvényes, harmadik fél által kiadott tanúsítvány, amely ezt egységesen szabályozná.

Gombok és cipzárak

A gombok és cipzárak sem mentesek a műanyagtól. Egykor a gombok kagylóhéjból, fából, fémből, kerámiából vagy üvegből készültek, ma azonban túlnyomórészt műanyagból állnak. A melltartók kapcsai, a nadrágok derékrészét rögzítő kapcsok és a sliccek tetején található apró fémalkatrészek, a cipzárak fém fogai sokszor valódi fémből készülnek, az anyag, amelybe beleillesztik őket, sok esetben szintetikus szövet.

Tipp: Aki természetesebb alternatívát keres, az fából készült gombokat, illetve teljesen fémből készült kapcsokat és horgokat választhat. A cipzárak esetében a legjobb minőségűek jellemzően fémből készülnek és ezeket pamuttal dolgozzák el, így érdemes ilyen típusút választani.

Párnázás, megerősítés és bélés

A merevítést és a megerősítést igénylő részek, például a gallérok, a mandzsetták és a derékpántok szinte mindig tartalmaznak szintetikus anyagokat, amelyeket fusingként ismerünk. Ez egy vékony poliészter réteg, amelyet hő és ragasztó segítségével erősítenek a textilhez. Hasonló módon a melltartók párnázása is gyakran műanyag alapú, akárcsak a pufferdzsekik és mellények töltete, amely régen kacsa- vagy libatollból készült, ma azonban leginkább poliészterből áll.

Hegedűs Zsanett szerint sok cég figyel a párnázásnál arra, hogy a poli-vatelin helyett pamut/gyapjú vatelint használjanak, de ha megnézzük a szendvics szerkezetű fehérnemű ipart, már a tisztapamut is ritka, szinte minden darab lézervágott mikroszálas anyagból készül. A kacsatollal töltés csak a drágább márkáknál található meg, véleménye szerint itt nemcsak az ár, hanem a PETA ténykedései is befolyásoló tényezők lehetnek.

A poliésztert és a nejlont gyakran használják bélésként, elég sima ahhoz, hogy megkönnyítse az ujjak vagy a lábak becsúsztatását egy ruhadarabba. Ugyanakkor ezek az anyagok nem lélegeznek, megtartják a hőt és a kellemetlen szagokat, szemben a viszkózzal, amely természetesebb és kényelmesebb viseletet biztosít.

Tipp: Azok, akik szeretnék elkerülni a műanyagot, választhatnak párnázás nélküli melltartókat vagy pamut- és cellulózalapú vattával töltött modelleket. A pufferdzsekik esetében egyes márkák kísérleteznek növényi alapú alternatívákkal, például virágokkal, bambusszal és fával, de ezek többsége még mindig bioplasztikára épül, így teljesen természetes megoldás egyelőre nem áll rendelkezésre.

Címkék

Courtney Holm körforgásos tanácsadó és tervező számára az egyik legnagyobb kihívást a ruhadarabokon található címkék jelentették, amikor megpróbálta eltávolítani a szintetikus anyagokat a kollekcióiból. A természetes alapanyagokból készült címkék beszerzése és nyomtatása rendkívül nehéznek bizonyult, ezért az első időszakban kénytelenek voltak kompromisszumot kötni, és újrahasznosított PET-ből készült címkéket használni.

Végül azonban sikerült meggyőzniük a beszállítókat, hogy álljanak át egy bioalapú alternatívára. „Nagyon nehéz természetes alapú címkét szövettetni, mert a gyártók vékony műszálakat használnak a minél finomabb tipó kiszövéséhez. Aki viszont pamutra nyomtatja a címkéjét, az idővel a mosás hatására eltűnik, sajnos nem tartós” -tette hozzá Zsanett.

Tipp: Holm tapasztalata azt mutatja, hogy a tervezők képesek hatást gyakorolni az ellátási láncra, ha többet követelnek. Ha érdekel, miből készülnek a ruhákon található címkék és ápolási utasítások, érdemes rákérdezni a kedvenc márkáknál, ezzel is ösztönözve őket a változtatásra.

„Az egyedi kisugárzás és jó hozzáállás sokkal messzebbre visz, mint pusztán a külső”

Flitterek, gyöngyök és más fényes dolgok

A flitterek, gyöngyök és egyéb csillogó díszítések ma már szinte kizárólag műanyagból készülnek. Egykor a fém, az üveg és a drágakövek ruhákra varrása a gazdagság jelképe volt, de a 20. század elején a műanyag gyöngyök elterjedése megváltoztatta ezt. Az 1950-es évektől kezdve a flitterek is szintetikus anyagokból, például PVC-ből, poliészterből és nejlonból készülnek.