előfizetésem
Hírlevél
Ezért veszekedsz magaddal nap mint nap: bemutatjuk a belső családodat
Amikor az emberekre gondolunk, nyugodtan képzeljünk el egy hagymát. Mindannyian több rétegből – személyiségjegyből – tevődünk össze, és igen komplex módon épülünk fel, majd a végén mégiscsak kiadunk egy kerek egészet. Az elmúlt évtizedekben rengeteg önsegítő mechanizmussal találkozhattunk már, és sokféle irányból próbáltunk jobban lenni. Most azonban ideje egy újabb perspektívából megközelíteni saját magunkat!
A „belső család” fogalmával az 1980-as években kezdett el igazán foglalkozni a pszichológia, Richard C. Schwartznak köszönhetően. Mindenkiben többféle belső rész fedezhető fel, ezeknek pedig lehetnek saját érzései, emlékei, céljai vagy akár viselkedési mintázatai is. A belső részeink gyakran olyanok, mint egy család tagjai: akad, aki irányítani akar, akad, aki inkább védekezik, de könnyen azonosítható a sérült és a nyugalomra vágyó részünk is. Fontos leszögezni, hogy a belső részeink – családunk tagjai, ha úgy tetszik – semmiképp sem ellenségeink. Igazából mindegyik részünk szeretne valamilyen módon segíteni.
Mivel minden ember más és más, ezért nehéz lenne egy konkrét számot mondani, hogy hány főből kell állnia a belső családunknak. Viszont mindenkinél meghatározó, hogy milyen élethelyzetekbe került, milyen élményeket szerzett, milyen emberekkel találkozott, és milyen megküzdési stratégiákat alakított ki önmagában. Ahogy azt korábban is említettem, a különböző részeinknek különböző feladataik vannak.
A szorongás generációs örökség - de nem muszáj továbbadni
Védelmező részeink igyekeznek minket biztonságban tartani, a sérülékeny részeinket pedig igyekszünk minél jobban elrejteni, hogy ne kelljen velük szembenéznünk. Sokakban ott rejtőzik egy „menedzser”, aki elővigyázatosságra inthet, és mégis kontroll alatt tarthat minket. Vannak, akiknél különösen jól működnek a „tűzoltók”, ők igazán jól teljesíthetnek krízishelyzetekben is. Ugyanakkor ez a részünk felelhet az impulzív vagy kényszeres viselkedésért. Embere válogatja, hogy kiben hány rész működik jobban, mindenkinek más a temperamentuma, és más életutat járt be.
Egy olyan személynek, aki biztonságos, stabil családi háttérrel rendelkezik, és kiegyensúlyozott gyerekkora volt, sokkal jobban integrálódtak belső családjának tagjai. Míg egy nehezebb körülmények közül érkező, kiszámíthatatlan környezetben felnőtt egyén személyiségrészei sokkal szélsőségesebb, egymással szemben álló belső családtagokat bontakoztathat ki. Fontos kiemelni, hogy belső részeinktől nem szükséges „megszabadulni”, inkább az lenne a lényeg, hogy minél jobban integráljuk őket.
Amikor rájössz, hogy neked is van belső családod...
Ha eljutottál idáig, akkor egyrészt gratulálok, másrészt már biztosan félig analizáltad magad. Sőt, fogadjunk, hogy rögtön a „rossz” belső családod tagjait kezdted azonosítani, akik néha még téged is zavarnak. Nyugi, ezzel biztosan nem vagy egyedül, kicsit viszont tegyük tisztába a dolgokat. Gondolom, volt már olyan, hogy téged is felidegesített valami apróság, vagy talán te is halogattál már egy egyszerű elintéznivalót a végtelenségig.
Ilyenkor nagyon valószínű, hogy a kritikus, lobbanékony, érzékeny vagy lustábbik részed átvette az irányítást.
Azt is megfigyelhetik egyesek, hogy belső feszültség keletkezik bennük, mintha két vagy több oldalad egymással harcban állna. Ez utóbbi kérdés nélkül nagyon le tud fárasztani, a tested pedig ilyenkor jelez, hogy kimerült. Ezek a belső folyamatok természetesek, viszont, ha te is azt érzed, hogy ez már-már eluralkodik rajtad, akkor érdemes többet foglalkozni a belső családoddal.
A főszerkesztő, aki végignézte a magyar divatipar alakulását: Dr. Csaba Anna-Mária
Milyen jelei lehetnek annak, ha nem vagy rendben a belső családoddal?
- rendszeres belső konfliktusok
- erős önkritika
- heves érzelmi reakciók (dühkitörések, sírógörcs)
- állandó, görcsös megfelelési kényszer
- visszatérő nehézségek az emberi kapcsolatokban, munkában
- önmagunk szabotálása, gyakori halogatás
- függőségek kialakulása, kényszeres viselkedési minták megjelenése
- szomatikus tünetek fiziológiai ok nélkül: fejfájás, gyomorgörcs, izomfeszülés
Az öt legfontosabb szabály
- Kapcsolódj önmagaddal! Lerágott csont, de igaz. Nem kell elnyomni egyik részedet sem, fogadd el, hogy te is sokrétű vagy, minden személyiségjegyed (belső családtagod) hozzád tesz, és formál azzá, aki vagy. Ha megfelelően kapcsolódsz önmagaddal, felismered, amikor bizonyos részeid próbálják átvenni az irányítást a racionális oldalaid felett. A felismerés az első lépés.
- Azonosítsd a belső családod tagjait! Próbáld meg azonosítani önmagadban, adott helyzetekben, hogyan reagálsz. Kezdj el naplózni, vedd végig esténként, mik történtek azon a napon! Ez segíthet abban, hogy rájöjj, mikor–mi–mit váltott ki belőled, hogyan reagáltál, milyen érzések uralkodtak el rajtad stb. Kitartó naplózást követően – akár szakemberrel karöltve – azonosíthatod a különböző részeidet.
- NE ítélkezz! Talán ez az egyik legfontosabb pont. Ne ítélkezz önmagad és belső családod, vagyis a saját én-részeid felett! Mindegyik részed egy korábbi tapasztalásból, emlékből, szituációból „született”. Nem érdemes pálcát törni a „fejük” felett; akkor, ott, valamikor, valamiért rájuk volt szükséged. Nem érdemes őket eltörölni, csak egy kicsit foglalkozni kell velük.
- Fedezd fel a belső részeid szerepét! Ha már kapcsolódtál önmagaddal, azonosítottad a különböző én-részeidet, és már nem vagy előítéletes sem velük kapcsolatban, akkor ideje rájönni, milyen hasznod származhat a belső családod különböző tagjaiból. Minden részünknek van funkciója, célja.
Neked kell kitalálni, mit akarnak üzenni, mitől próbálnak esetleg megóvni!
- Adj időt magadnak! Ez sem újkeletű tanács... Nagyon fontos minden szempontból, hogy adjunk időt magunknak. Nem egyik napról a másikra fogod azonosítani őket, és megtalálni a szerepüket az életedben. Sok-sok megfigyelés és gyakorlás.
És ki tudja – talán a belső családunk megismerése által a külső kapcsolataink is sokkal harmonikusabbá válhatnak.
