előfizetésem
Hírlevél
A hosszú élet titka nem a stresszmentesség, hanem a tudatos stresszkezelés
Van valami nagyon izgalmas abban, amikor a tudomány és az életmód találkozik. Amikor rájövünk: a szépség, a fiatalság és a mindennapi energia nem feltétlenül csak a szerencsés gének kiváltsága, hanem sokkal inkább a tudatos, apró, napi döntéseink következménye. A longevity – vagyis a hosszú, egészséges élet – fogalma ma már az egyik leginspirálóbb irányzat a nemzetközi egészségmegőrzés világában.
De mégis min múlik, hogy meddig élünk? Dr. Borbély Katalinnal beszélgettünk, aki azt is elárulta, milyen kisebb–nagyobb döntésekkel tudjuk mi magunk formálni az életminőségünket.
Az orvostudomány az elmúlt száz évben drámaian meghosszabbította az átlagos élettartamot. Jobb higiénia, tisztább ivóvíz, fejlettebb kórházi ellátás – ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy ma sokkal tovább élünk, mint a déd- vagy ükszüleink. De van egy bökkenő: az életminőség. A doktornő szerint: „Óriási a különbség aközött, ha egyesek 95 évesen 20 évet töltenek betegséggel, ágyhoz kötve, míg mások 72 évet élnek, azonban mindvégig aktívan, örömmel, fájdalom nélkül.”
Ez a gondolat azonnal átírja a hosszú élethez kapcsolódó álmainkat. A valódi kérdés nem az, hány évet élünk, hanem az, hogy mennyi öröm és energia fér ezekbe az évekbe. A tudomány ezt külön is nevesíti: a „lifespan” az élettartam, a „healthspan” pedig az egészségben töltött évek száma. És mi, nők, a kettőt együtt akarjuk – nem csupán sok évet, hanem minőségi éveket.
Mágnás Elza, a kitartott nő, akinek tragikus halála ma is rejtélyeket hordoz
Génjeink csak részben irányítanak – a többi rajtunk múlik
Sokan hajlamosak legyinteni: „Nekem nincs szerencsém a genetikával.” De a kutatások mást mutatnak. A szakértő elmondása szerint a hosszú életnek mindössze 25%-át befolyásolják a gének. A maradék 75% – vagyis döntő többség – az életmódunk következménye.
A százévesek és a szupercentenáriusok vizsgálatai is bizonyítják, hogy bár családon belül öröklődik a hajlam, a közös életmód és a szokások sokkal erősebb tényezők. Nem dohányoztak, mértékkel ettek, sokat mozogtak, nem voltak túlsúlyosak, és ami talán az egyik legfontosabb tényező: jól kezelték a stresszt.
Ez egyszerre remény és felelősség. Remény, mert nem vagyunk kiszolgáltatva a génjeinknek. És felelősség, mert a mindennapi döntéseinkkel mi írjuk tovább az életünk történetét.
A Kék Zónák titkai – ahonnan tanulhatunk
Japán Okinawán, a görög Ikarián, Costa Rica Nicoya-félszigetén vagy Szardínián olyan emberek élnek, akik nemcsak sok évig élnek, de időskoruk is aktív, betegségektől mentes. Mi a titkuk? Nem csodavitaminok, nem extrém diéták, hanem a mindennapi élet egyszerűsége.
Helyi, szezonális alapanyagokból főznek, főként növényeket esznek, mértékletesen. Minden nap aktívan mozognak, de nem hatalmas sportteljesítménnyel: sokat gyalogolnak, kertészkednek. Erős közösségeik vannak, ahol a család és a barátok tartják a lelket egymásban. Valamint az is nagyon fontos, hogy tudatosan időt adnak a lelassulásra: pihenésre, imára, közös étkezésekre. Ezek a szokások mindannyiunk számára követhetők – bárhol élünk is a világban.
Amikor a lelked darabokra hullik, akkor mutatja meg az élet, ki marad melletted és ki nem
A hosszú élet 7 pillére
Dr. Borbély Katalin szerint a longevity hét pillérre épül. Ezek nem elérhetetlen luxusdolgok, hanem olyan szokások, amelyeket bármelyikünk képes beépíteni az életébe, főként, ha a létünk a tét.
Természetes mozgás – a test öröme, nem pedig kötelezettség
Sokan a mozgást az edzőteremmel, fegyelmezett edzésprogramokkal azonosítják, azonban a hosszú élet titka nem a kifulladásig tartó spinningórákban rejlik. A kutatások szerint a természetes, mindennapokba épített aktivitás a legértékesebb: séta a munkahelyre, bevásárlás gyalog, a lépcső választása lift helyett vagy egy kis kertészkedés. Ezek a „láthatatlan” mozgásformák nemcsak kalóriát égetnek, de kíméletesen karbantartják az izmokat, a szívet, az ízületeket.
Életcél – a belső motor
„Legyen miért felkelni reggel” – tanácsolja Borbély Katalin, aki szerint egy fontos életcél nem feltétlenül világmegváltó tett. Lehet egy új szakmai projekt, egy hobbi, egy közösség, amelyhez tartozunk, vagy éppen a gyermekeink, unokáink mosolya. A pszichológiai kutatások rendre azt mutatják, hogy azok élnek tovább és boldogabban, akiknek van kapaszkodójuk, egy „miértjük”.
Stresszkezelés – mert nem az számít, hogy mi történik velünk, sokkal inkább a saját reakcióink
A stressz elkerülhetetlen, de nem kell, hogy porig romboljon! A hosszú élet titka nem a stresszmentesség, hanem a tudatos stresszkezelés. Egy esti beszélgetés egy jó baráttal, pár perc légzőgyakorlat, rövid séta munka után vagy akár meditáció – mind segíthet abban, hogy az idegrendszer visszataláljon a nyugalomhoz. A szakértő kiemeli: „A tartós feszültség szó szerint öregíti a testet.” Éppen ezért az önismeret, a tudatos lelassulás és az apró, mindennapi rituálék legalább annyira fontosak, mint a vitaminok vagy a sport.
Mértékletesség az étkezésben – a 80%-os szabály
A „túl sok jó” sem mindig jó. A kék zónák lakói, ahol a világ legtovább élő emberei élnek, ösztönösen követik a „hara hachi bu” elvet: csak addig esznek, amíg 80%-ban jóllakottnak érzik magukat. Ez egyszerű, mégis zseniális módszer: kíméli az emésztőrendszert, megelőzi a túlsúlyt és csökkenti a betegségek kockázatát.
Növényi alapú étrend – a hosszú élet tányéron tálalva
Nem kell vegánnak lenni ahhoz, hogy élvezzük a növényi étrend előnyeit. A lényeg, hogy a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és teljes értékű gabonák kerüljenek a középpontba. A színes zöldségek tele vannak antioxidánsokkal, amelyek védik a sejteket az öregedéstől. Egy saláta ebédre, bab- vagy lencseleves vacsorára – apró, de látványos hatással jár hosszú távon.
Alkoholfogyasztás csökkentése – a pohár, ami inkább árt, mint használ
Bár sokáig tartotta magát a mítosz, hogy a napi egy pohár bor egészséges, ma már a kutatások óvatosabbak. Az alkohol ugyanis hosszú távon károsítja a májat, az idegrendszert és növeli a daganatos betegségek kockázatát. A doktornő is hangsúlyozza: „Ha nem is választjuk a teljes absztinenciát, érdemes a lehető legkevesebbet fogyasztani.”
Egy férfi uralja Carrie Bradshaw gardróbját – és még csak nem is hallottál róla. Ki az a Bernard Arnault?
Közösségi kapcsolatok – az ölelés élettani hatása
A boldog, hosszú élet egyik legbiztosabb tényezője: a szeretetkapcsolatok. A magány a WHO szerint is az egyik legnagyobb népegészségügyi kihívás. A barátok, a család, a közösség – mind stresszcsökkentő, immunerősítő és életöröm-növelő tényezők. Egy közös vacsora, a felhőtlen nevetés vagy egy ölelés képes olyan hormonokat felszabadítani, amelyek konkrétan hosszabbítják az életet. A világ legidősebb emberei nem magányosak – szoros, szeretetteljes közösségekben élnek, ahol figyelnek egymásra.
Bár ma már okoseszközök segítenek nyomon követni a pulzust, vérnyomást vagy épp a testzsírarányt, Éva szerint a hosszú élethez nincs és nem is lesz egyetlen csodagyógyszer. Az életmód, a prevenció és a tudatos döntések mindent visznek. Ugyanakkor a szűrővizsgálatok, genetikai tesztek, okosórák mind támogathatják azt, hogy hamarabb felismerjük a problémákat és időben változtassunk.
