előfizetésem
Hírlevél
Az extrém hideg olyan betegséget is előhozhat a gyerekeknél, amire nem is gondolnánk
Amikor meghalljuk a reumatológia kifejezést, elsőre az idős emberekre gondolunk, mondván ez csak őket érinti. Furcsán hangzik, de a valóság az, hogy egy gyermek is lehet „reumás”. És bizony a reumatológiai betegségben szenvedő gyermekek szervezete is megérzi, ha lehűl az idő. Ezért most nézzük, mit lehet tenni, hogy a tél számukra se a fájdalomról szóljon?
Ha megérkezik a hidegfront, azonnal megérezzük. Van, akinek a feje fáj, míg másnak az ízületei, sajog a térde, a dereka vagy épp a keze. Idős ember esetében ezen nem is csodálkozunk. De mi a teendő, ha egy kisgyermek érzi meg az időjárás változást? Bár kevesen tudják, de nemcsak az idősek, hanem a gyerekek is szenvedhetnek ízületi fájdalomtól. A reumatológiai betegségekkel élő gyerekek számára pedig a tél nehéz időszak lehet.
Ilyenkor ugyanis a hőmérséklet csökkenése fokozza a fájdalomérzékenységet, az ízületek merevebbé válnak, míg a mozgás nehezebb és fárasztóbb lesz. De miért éppen a hideg idő a felelős? A válasz egyszerű: hidegben az ízületi folyadék sűrűbbé válik, a vérkeringés lelassul, az izmok és inak feszültebbé válnak. Mindez együttesen fokozza a gyulladást és a fájdalmat. „A téli időszakban a gyerekek gyakrabban fáradékonyak és többet panaszkodnak arra, hogy reggelente nehezebben mozognak” – mondja dr. Constantin Tamás, a Semmelweis Egyetem Gyermekreumatológiai Osztályának vezetője.
Gyerekkori „reuma”? Nem is olyan ritka
A legtöbben a reumát az idős korral azonosítják, pedig Magyarországon 3–5 ezer gyermeket érint valamilyen krónikus ízületi gyulladás. Ezek a betegségek az autoimmun kórképek közé tartoznak, vagyis ilyenkor az immunrendszer tévedésből a saját ízületek ellen fordul, és tartós gyulladást hoz létre.
„A gyermekkori reumatológiai betegségek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun betegségek közé tartoznak, több gyereket érintenek, mint az asztma vagy a cukorbetegség” – hangsúlyozza a főorvos, majd hozzáteszi, hogy van, akinél csak néhány ízület érintett, másoknál a betegség az egész szervezetet is befolyásolhatja. De a tünetek is hullámzóak. Előfordulhat, hogy a gyulladás hónapokra visszahúzódik, majd hirtelen újra fellángol. A hideg hónapokban pedig mindez még nehezebben viselhető.
A fibromyalgia évtizedekig nem okoz semmilyen tünetet és legtöbbször a vizsgálatok nem mutatják ki
„Nem ritka, hogy az időjárás-változás előtt már napokkal korábban jelez a gyerek. Fáj a térde, a csípője, vagy egyszerűen levert, fáradékony lesz. A szülők először azt hiszik, megfázásról van szó, ám a háttérben ízületi gyulladás is állhat” – mondja dr. Constantin Tamás. Ezek után joggal merül fel a kérdés: mégis hogyan tudjuk megkülönböztetni, hogy megfázásról vagy ízületi gyulladásról van szó?
A diagnózisig vezető út
A gyermekkori reumatológiai betegségek felismerése nem egyszerű. A kezdeti tünetek (sántítás, fáradékonyság, visszatérő láz, rossz közérzet) sok más betegségnél is előfordulnak. Emiatt a diagnózis felállítása akár hónapokig tarthat, és több szakember (ortopédus, infektológus, hematológus) bevonását is igényelheti.
„Sok gyerek csak késve jut el hozzánk, mert a szülők nem gondolnak reumatológiai problémára. Pedig minél hamarabb elkezdjük a kezelést, annál nagyobb az esély, hogy nem alakul ki maradandó károsodás.” Ezt a cél szolgálja a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján a gyermekek számára kialakított terápiás központ, ahol naponta mintegy harminc gyereket látnak el, és az elmúlt tizenkét évben sok ezer kis beteg kapott kezelést. A biológiai terápia lényege, hogy a hagyományos gyulladáscsökkentőkkel szemben célzottan avatkozik be az immunrendszer hibás működésébe.
„Ezek az új gyógyszerek tulajdonképpen kikapcsolják a gyulladást fenntartó folyamatokat, és ezzel lehetővé teszik, hogy a gyerek teljes életet éljen” – magyarázza dr. Constantin Tamás. A számok is a főorvost igazolják. A kétezres évek előtt ugyanis a betegek kétharmada fiatal felnőttkorára már átesett valamilyen ízületi műtéten vagy protézis beültetésen, míg a jelenlegi terápiáknak köszönhetően ez arány mindössze egy százalék.
Az örök fiatalság receptje: Miért elengedhetetlen a kollagén használata kívül-belül a dietetikus tanácsai szerint
Mit tehetünk otthon a fájdalom ellen?
A gyógyszeres terápia tehát hatékony, de önmagában nem elég. A kezelések mellett a rendszeres, kíméletes mozgás is fontos, mint például a gyógytorna, az úszás, a víz alatti torna, a kerékpározás vagy akár a jóga. Ilyenkor a cél sosem a sportteljesítmény, hanem az izmok és ízületek átmozgatása, rugalmasságuk megőrzése.
„Azt szoktuk mondani a szülőknek, hogy a mozgás nem veszélyes, sőt, a legjobb fájdalomcsillapító. Ha a gyerek a mozdulatokat játékosan, örömmel végzi, az lelkileg is rengeteget segít” – magyarázza a főorvos. A mozgás ugyanakkor csak megfelelő bemelegítéssel és fokozatossággal javasolt, főleg a hidegben. Érdemes rétegesen öltöztetni a gyereket, és kerülni a hirtelen hőmérsékletváltozásokat, azért is, mivel hideg hónapokban a betegség tünetei fokozódhatnak.
Valamint a betegség lelki oldalára is érdemes figyelni. Mert a gyermekkori reumatológiai betegségek mind fizikai, mind pszichés terhet jelentenek, még akkor is, ha kis beteg orvosi értelemben tünetmentesnek tekinthető. A rendszeres injekciók, kórházi kezelések, vagy akár a mozgáskorlátozottság érzése megviseli a gyerekeket és a szülőket. „Lényeges, hogy a gyerek ne érezze magát betegnek. A kezelések mellett a pszichés támogatás, a közösségi élmények és a család pozitív hozzáállása is része a terápiának” – mondja a szakember.
Ezt a szemléletet tükrözi az a kezdeményezés is, amelyet a Semmelweis Egyetem Alapítványa indított „Azokért, akiknek a legnagyobb szüksége van rá” címmel. Az adománygyűjtés célja, hogy tengeralattjáró-tematikájú várót és vizsgálóhelyiséget alakítsanak ki a gyerekek számára, vagyis egy olyan, barátságos környezetet, ahol a kórházi élmény helyett inkább egy kalandos utazás részeseinek érezhetik magukat. „A gyógyulásban a környezet is számít. Ha egy gyerek mosolyogva lép be a rendelőbe, az már fél gyógyulás.”
