Minden, amit a korai beszédfejlesztésről tudni kell

A beszéd kialakulása korántsem olyan magától értetődő, mint azt gondolnánk. Számos gátló tényező befolyásolhatja az első szavak megjelenését. Mit tehetünk azért, hogy gyermekünk számára megkönnyítsük a beszéd elsajátítását?

A szülők szinte mindig eltérő hozzáállásokkal találkozhatnak, amikor gyermekük beszédfejlődése kerül szóba. Vannak, akik hajlamosak összehasonlítani a gyermekeket, és megjegyzéseket tenni azokra, akik később kezdenek el beszélni, például: „A mi fiunk/lányunk ilyenkor már rég beszélt.”

Ugyanakkor akadnak, akik kevesebb figyelmet fordítanak a beszédfejlődésre, mondván: „Majd jönnek az első szavak.” Egyik vélemény sem feltétlenül segít, ugyanis fontos, hogy tudatosan figyeljük gyermekünk beszédének fejlődését, és szükség esetén forduljunk szakemberhez.

Egy népes családban is lehetsz olyan magányos, mint egy lakatlan sziget közepén

Mikor jöjjenek az első szavak?

A korai beszédfejlesztés célja a gyermek beszéd- és nyelvi képességeinek támogatása a legkorábbi életévekben. Ilyenkor az agy rendkívül rugalmas és fogékony az új ingerekre, amelyek lehetővé teszik a gyors tanulást és fejlődést. „Ahogy egy ház építését sem a tetővel kezdjük, a beszédfejlődés sem az első szavak kimondásával indul, hanem az első évben olyan alapvető készségek és képességek alakulnak ki, amelyek nélkül az első szavak sem jelenhetnek meg.

Az ilyen készségek közé tartozik, például az utánzás, a figyelem irányíthatósága, valamint a hangadás is” – mondja Varga Enikő gyógypedagógus, logopédus, a Lurkó Fejlesztő oldalak alapítója, majd hozzáteszi, hogy a szülő és a környezet is kulcsfontosságú szerepet játszik ebben a folyamatban.

A szakértő leszögezi, hogy a beszédfejlődés első jelei már a csecsemőkorban megfigyelhetők. Az első szavak általában tizenkét hónapos kor körül jelennek meg, de ez egyénileg eltérő lehet, ha azonban 18 hónapos korban a gyermek nem használ legalább tíz szót, vagy kétéves koráig nem éri el az ötven szavas szókincset, érdemes szakembert felkeresni.

A korai fejlesztés lehetővé teheti, hogy a gyermek visszatérjen a korának megfelelő fejlődési ütembe.

Miért nem ered meg a gyermek nyelve?

Érdemes tudni, hogy bizonyos szokások hátráltathatják a beszéd fejlődését, ilyen például a hosszabb ideig tartó cumizás vagy az ujjszopás, amelyek fogazati problémákhoz, helytelen nyelési mechanizmushoz, artikulációs zavarokhoz vezethet. Éppen ezért szakértőnk azt javasolja, hogy a cumihasználatot legkésőbb két-három éves korig hagyja el a kicsi.

A pénzügyekhez való értés nem kiváltság, hanem alapvető, szubjektív jog – nőként is

Az is fontos, hogy a gyermek időben áttérjen a szilárd táplálék fogyasztására, hogy a rágóizomzata megfelelően fejlődjön. „A képernyők által nyújtott passzív inger nem ösztönzi a gyermeket aktív beszédre vagy kommunikációra. A gyorsan váltakozó vizuális és hanghatások túlterhelhetik a gyermek figyelmét, és nehezíthetik a koncentrációt.