Legyen 2026 a nemet mondás éve, amikor végre önmagunkat választjuk mások elvárásai helyett

Nemet mondani nem könnyű, sőt, rendkívüli kihívást jelenthet, holott jó célt szolgál: minket. Mégis nehezen szánjuk rá magunkat, pedig hosszú távon csak profitálhatunk belőle. Tanuljunk hát meg nemet mondani!

Gyakran kapod azon magad, hogy olyanra mondasz igent, amihez semmi kedved? Segítesz költözködni, elmész a sógornődékhez ebédelni, elvállalsz egy munkát, amiről azt sem tudod, hogyan fogod elvégezni, bevállalod a barátod tengerimalacát két hétre, pedig te is alig férsz el a lakásban. Ismerős?

A nemet mondásra való képtelenség meglehetősen gyakori jelenség, holott rábólintani mindenre korántsem a mi célunkat szolgálja. Aki látta Jim Carrey-től Az igenembert, megcáfolhatja ezt a teóriát, de gondoljunk csak bele, mennyi plusz terhet veszünk a nyakunkba a folytonos rábólintással, és mit kapunk érte cserébe! A legritkább esetben sül ki belőle valami jó. Általában plusz nyűgöt veszünk a nyakunkba ahelyett, hogy azt tennénk, amire valójában vágyunk.

Miért nem tudunk nemet mondani?

Gyerekként az ember könnyen mond nemet, hiszen tudja, hogy nincsenek következményei: a szülő ugyanúgy szereti, az óvó néni ugyanolyan kedves lesz, mert egy gyerek pontosan tudja, hogy ő az elsődleges. Aztán a nemet mondás lassanként kikopik az életünkből. Elkezdődik a megfelelni vágyás korszaka, és a feledés homályába vész, hogy mi valaha jók voltunk ebben a „nemben”.

A boldogság nem bűn, ne kérj elnézést, mert jól érzed magad

A nemet mondást tanulni kell – pontosabban újratanulni –, hiszen számos tényező gátol bennünket abban, hogy reflexből nemet mondjunk. Talán a leggyakoribb háttérindok az, hogy nem akarunk csalódást okozni. Sok esetben beleesünk abba a hibába, hogy azt hisszük, mások boldogsága és boldogulása rajtunk áll vagy bukik. Természetesen, ha családról van szó, alapvető, hogy segítünk akkor is, ha nehezen tudjuk megoldani, ám gondoljunk csak bele, hányszor volt olyan, hogy igent mondtunk a szomszédnak, a kollégának vagy épp egy távoli ismerősnek!

Nem tudunk nemet mondani, mert azt szeretnénk láttatni a világgal, hogy megbízhatóak és segítőkészek vagyunk, és éppen ezzel generáljuk azt, hogy idővel egyre többen kérnek meg bennünket valamire, mi pedig – képtelenek lévén nemet mondani – egyre több terhet veszünk a vállunkra.

Természetesen mindenki szereti, ha elismerik, az elismerést pedig azzal érhetjük el, hogy megmutatjuk, mire vagyunk képesek, hogy mindig ott vagyunk, ha éppen kellünk. Csakhogy a nagy segítségben egyvalakinek nem vagyunk ott, amikor kellene: önmagunknak. Nagy húzóerő a konfliktuskerülés is, hiszen senkinek nem hiányzik, hogy azt kapja vissza, hogy nem volt ott, amikor segítségre volt szükség, vagy hogy egy baráti társaság azért ne hívja egy idő után, mert túl sokszor mondott nemet. Teljesen érthető, hogy nem akarjuk kockáztatni a kapcsolatainkat egy nemmel, felmerül azonban a kérdés: milyen kapcsolat az, amely nem viseli el a nemleges választ? Megéri fenntartani?

Olyan is előfordulhat, hogy csupán önmagunkkal szemben állítjuk fel a saját elvárásainkat, és ez tesz bennünket képtelenné a nemet mondásra. Mivel kötelességünknek érezzük, hogy mindig ott legyünk másoknak, ha szükség van ránk,

a saját lelkiismeretünkkel nem tudunk elszámolni, ha visszautasítunk egy kérést.

Tud feltöltődést jelenteni, ha segítünk például egy lábadozás során, hiszen sokat adhat az együtt töltött időhöz vagy a majdani emlékekhez, de tény, hogy az egyéb kötelezettségek mellett rendkívüli módon megnehezíti a mindennapokat. Ilyen esetben sokszor nincs választásunk, segítenünk kell, de fontos, hogy ki tudjuk mondani magunknak: nem baj, ha úgy érezzük, hogy sokat vállaltunk, nem baj, ha fáradtak vagyunk, és teljesen érthető, ha el szeretnénk vonulni, és magunkra zárni az ajtót.

A munkahelyen való nemet mondás külön műfaj, merthogy könnyedén ringathatjuk magunkat abba a hitbe, hogy a folytonos igent mondás és problémamegoldás feljebb repít bennünket a ranglétrán. Ez előfordulhat, de könnyen lehet, hogy csak hagyjuk magunkat kihasználni. Ezt nekünk kell éreznünk, hogy milyen pozícióban vagyunk valójában, de ne feledjük, hogy az állandó igen nem feltétlenül egy jó vezető ismérve, sőt!

A nemet mondás előnyei

A határok meghúzása rendkívül fontos. Nem egyszerű nemet mondani, sőt, de meg kell tanulnunk, mert az általános jóllétünk alapvetése, hogy semmi olyat ne tegyünk, amihez erőszakot kell elkövetnünk magunkon. A határok meghúzásával nemcsak időt, hanem energiát is nyerünk, amit önmagunkra fordíthatunk, ráadásul az önbecsülésünkhöz is sokat tesz.

A környezetünk idővel megtanulja, melyik az a helyzet, amikor ténylegesen szükség van ránk, és mi is tudni fogjuk, hogy nem valami apróság miatt kell ugranunk, hanem olyanért, ami tényleg fontos, és egy pillanatig sem fogunk gondolkodni azon, hogy igent mondjunk-e. Egy nem az önbizalmunkat is erősíti, hiszen amellett, hogy képesek lettünk olyasmire, amire korábban nem, meghatározzuk a saját értékünket, és idővel elkezdjük érezni, hogy nemcsak az időnk értékes, hanem mi magunk is.

Tanuld meg kijelölni a saját határaidat a feng shui segítségével

Az állandó igen ráadásul kontraproduktív, hiszen ha túl sok mindenre mondjuk, az igazán fontos dolgokra fogynak el az igenjeink, vagy épp megnő a hibafaktor, idővel pedig rájövünk: könnyebb nemet mondani, mint bocsánatot kérni a túlterheltség miatt elkövetett hibáinkért.

A nagy kérdés: hogyan mondjunk nemet?

Ha megszületik bennünk az elhatározás, jó úton haladunk. A nemet mondás sok mindentől függ, attól is, hogy írásban kérnek tőlünk valamit vagy személyesen. Írás esetén nagyobb a játéktér, hiszen több időnk van átgondolni és megfogalmazni a választ, személyes kérésnél azonban más a helyzet, és sokkal nagyobb bátorságra van szükség.