Így alakul át 50 felett, változókorban a női immunrendszer, és ezt teheted a megerősítéséért
A változókor egy biológiai újrakalibrálást hoz az életünkbe: az immunrendszer, az anyagcsere és a hormonális szabályozás új ritmusra áll át. Bár sokan ilyenkor ösztönösen a biobolt felé vesszük az irányt, nem feltétlenül a táplálékkiegészítők adják a megoldást.
Ahhoz, hogy lássuk, mivel is állunk szemben, jelen esetben a menopauzális hormonális átmenettel, némi öregedéssel megbolondítva, először azt kell megértenünk, mi történik a testünkben ebben az életszakaszban. Aki már benne van, pontosan tudja, hogy ez az időszak tudatosabb működést igényel. Nem azért, mert „elromlottunk”, hanem mert a változókor, bár természetes folyamat, és minden nő életében bekövetkezik, új játékszabályokat hoz magával.
Anya nem hisztis, csak változókorba lépett – a menopauza családi ügy (is)
Ismerkedjünk meg az inflammaging fogalmával!
Az immunrendszerünk működése az életkor előrehaladtával természetes módon átalakul, és egy ponton, ha akarjuk, ha nem, bekopogtat az inflammaging. Az inflammation (gyulladás) és az aging (öregedés) szavak összevonásából született fogalom nem betegséget jelöl, viszont azt igen, hogy a szervezetben megemelkedik az alacsony szintű, krónikus gyulladás, amely hosszú távon folyamatos terhelést jelent.
Ilyenkor olyan rosszul hangzó folyamatok indulnak el, mint az úgynevezett „öregedő sejtek” felhalmozódása, amelyek gyulladáskeltő anyagokat termelnek, vagy az, hogy az immunrendszer sejtjei idővel kevésbé precízen szabályozzák a gyulladásos válaszokat. Ehhez társulnak a hormonális változások is: a menopauza során az ösztrogénszint csökkenése tovább tolhatja el az immunegyensúlyt. Ráadásul ebben az életszakaszban az életmódi tényezők – alvás, mozgás, stressz – hatása felerősödik, vagyis egyre kevésbé engedhetjük meg magunknak, hogy elbagatellizáljuk a jelentőségüket.
Az ösztrogénnek gyulladáscsökkentő szerepe is van, így amikor a menopauza során az ösztrogénszint csökken, ez a „fék” részben megszűnik, és a gyulladásos folyamatok könnyebben kerülnek túlsúlyba. Ez magyarázza, hogy menopauza után miért nő meg a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, az ízületi és mozgásszervi panaszok gyakorisága, bizonyos anyagcsere-problémák előfordulása, és miért válhat az immunrendszer egyszerre érzékenyebbé és lassabbá.
Ez lesz a megoldás, ha hiába szeded a vitaminokat, még mindig beteg és fáradt vagy
Mit tehetünk az inflammaging mérsékléséért?
Szerencsére az inflammaging az egyik legjobban befolyásolható, öregedéssel összefüggő folyamat. És most egy csomó nem túl szexi, de annál hatékonyabb dolgot fogok felsorolni, olyanokat, amelyekről nagyjából mindenki tud, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni róluk.
50 felett valamilyen mozgás alap
Az egyik legerősebb gyulladáscsökkentő „beavatkozás” a rendszeres mozgás. Az ellenállásos edzés (súlyzós vagy saját testsúlyos) segít megőrizni az izomtömeget, amely önmagában is gyulladáscsökkentő hatású. A mérsékelt intenzitású aerob mozgás javítja az immunrendszer szabályozását – vagyis a súlyzózás és a jó öreg kardió együtt továbbra is működik.
Alvás, az immunrendszer éjszakai karbantartója
Az alvás az immunrendszer egyik legerősebb szabályozója, tartós hiánya közvetlenül gyengíti az immunválaszt, és növeli a gyulladásos aktivitást. (Peri)menopauza során az alvás gyakran válik sérülékenyebbé – hőhullámok, éjszakai ébredések, és az a bizonyos „állandóan jár az agyam” jelenség miatt –, ami nemcsak a közérzetre, hanem az immunegyensúlyra is azonnal visszahat.
Ebben az életszakaszban az alvás nem luxus, hanem alapfeltétel.
Táplálkozásban csodaszerek továbbra sincsenek
Stabil vércukorszint, elegendő fehérjebevitel, gyulladáscsökkentő zsírok, rostban gazdag, változatos étrend – unalmasan hangzik, de működik. Nem véletlen, hogy a mediterrán étrend, illetve a MIND-diéta következetesen kedvező hatásúnak bizonyul gyulladásos, kardiovaszkuláris és kognitív szempontból is. Ezek nem gyors megoldások, de az immunrendszer, sajnos vagy szerencsére, nem reagál a trendekre.
Mikrotápanyagok: hiányok korrigálása, nem az immunrendszer „felturbózása”
50 felett valóban gyakoribbá válnak bizonyos hiányállapotok, ez azonban nem automatikus táplálékkiegészítő-szedési kötelezettséget jelent. Az elv egyszerű: csak azt pótoljuk, amiből valóban hiány van. Az éves labor ebben meglepően sokat segít.
Gyakran érintett mikrotápanyagok:
- A D-vitamin nem klasszikus vitamin, hanem hormonszerű szabályozó, amelynek receptorai szinte minden immunsejten megtalálhatók. Szerepe van az immunválasz egyensúlyban tartásában, a gyulladás csökkentésében és a csontanyagcsere támogatásában.
- A B12-vitamin elengedhetetlen az idegrendszer működéséhez és az immunsejtek megújulásához.
- 50 felett gyakori a hiány, mivel romlik a felszívódás, csökken a gyomorsavtermelés, egyes gyógyszerek pedig rontják a hasznosulását. A hiány nem mindig jár vérszegénységgel, viszont okozhat fáradtságot, kognitív panaszokat és fokozott fertőzéshajlamot, gyakran „menopauzás tünetként” félreértelmezve.
- A kalcium elsősorban étrendből pótolandó, a csont–immun kapcsolat miatt. 50 felett általában napi 1000–1200 mg bevitele javasolt, főként tejtermékekből, zöld leveles zöldségekből, olajos magvakból és kalciumban gazdag ásványvizekből. A kalcium önmagában nem megoldás, hanem egy komplex rendszer része.
- A magnézium szerepet játszik az idegrendszer működésében, az izomműködésben, a stressz- és alvásszabályozásban, valamint a csontanyagcserében. Hiánya hozzájárulhat fáradtsághoz, izomfeszüléshez és alvászavarokhoz.
A fáradtság nem mindig az életmódod hibája, mutatjuk, mivel lehetsz ismét energikus
Szűrések: fokozott figyelem a csontokra
Az életkorhoz igazított, rendszeres szűrővizsgálatok az immunrendszer támogatásának is részei. Ebben az életszakaszban a prevencióra érdemes még nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen a betegségek kockázata az életkor előrehaladtával nő. Különösen fontos a DEXA-csontsűrűségmérés, amely Magyarországon 50 éves kortól javasolt. Menopauza után nő a csontlebontást serkentő gyulladásos jelátvitel, és felgyorsulhat a csontvesztés folyamata.
A stressz nem lelki kérdés, hanem biológiai tényező.
A krónikus stressz tartósan emeli a gyulladásos szintet. Menopauza után a szervezet kevésbé tolerálja a folyamatos készenléti állapotot, azt, amit korábban „még simán elbírtunk”.
Az immunrendszer erősítése 50 felett ritkán kezdődik egy kapszulával. A változókor nem hiányállapot, hanem egy összetett biológiai újrakalibrálás. Az immunrendszer nem gyengébb lesz, hanem érzékenyebb, és ez nem gyors megoldásokat, hanem tudatos stratégiát igényel.
Források:
- Franceschi et al.: Inflammaging and aging – Nature Reviews Immunology
- Gameiro et al.: Menopause and changes in the immune system – Maturitas
- Vegeto et al.: Menopause as a pro-inflammatory state – Journal of Neuroinflammation
- Irwin & Opp: Sleep and inflammation – Annual Review of Psychology
- Estruch et al.: Mediterranean diet and inflammation – New England Journal of Medicine
- Aranow: Vitamin D and the immune system – Journal of Investigative Medicine
- Weitzmann & Pacifici: Immune system and postmenopausal osteoporosis – Journal of Bone and Mineral Research
előfizetésem
Hírlevél