Ha nem tudod, miért vagy állandóan fáradt és feszült, akkor te is a mental load súlyát cipeled

A nők vállán gyakran láthatatlan teherként nehezedik a mindennapok menedzselése. Ezt hívják mentális tehernek – vagy ahogy egyre többen ismerik, „mental load”-nak. Ez nem pusztán a házimunka, hanem a háttérben zajló, állandó tervezés, emlékezés, szervezés, gondoskodás. Láthatatlan, de kimerítő mókuskerék, és bár sokan legyintenek rá, valójában ez az egyik leggyakoribb oka a női kiégésnek, különösen a családi élet összehangolása mellett dolgozó nők esetében.

A „mental load” kifejezés az utóbbi években került be a köztudatba. A francia képregényrajzoló, Emma Clint „You Should’ve Asked” (Csak kérned kellett volna) illusztrációja tette híressé a kifejezést, amelyben megmutatja: nem az a baj, hogy ő mossa a ruhákat, hanem hogy ő veszi észre, hogy ki kell mosni. Ez a különbség a fizikai munka és a mentális teher között.

A mental load magában foglalja:

• Az emlékezést: időpontok, határidők, születésnapok és teendők fejben tartását.
• A tervezést: mi legyen az ebéd, kire kell vigyázni hétvégén, mit kell még venni a nyaralásra.
• A szervezést és koordinálást: bevásárlás, ajándékozás, programok szervezése, gyerekek szállítása.
• Az érzelmi jelenlétet: észrevenni, ha valaki fáradt, szorong vagy bátorításra szorul.

A nők, mint láthatatlan projektmenedzserek

Murányi Edina ESP pszichológus szerint a mental load a családok többségében még mindig egyenlőtlenül oszlik meg. „A nők szocializációjuk során gyakran azt tanulják meg, hogy nekik kell fejben tartaniuk mindent, ami a család működéséhez kell. Ez nem csak praktikus, hanem érzelmi terhelés is – hiszen állandó éberséget igényel. Épp ezért tűnik a nő számtalan esetben sokkal feszültebbnek, kedvetlenebbnek, »sótlanabbnak«, mert nem csupán a teendők, de ezek háttértörténetei is ott vannak a mindennapjaikban.”

A férfiak és nők közötti különbség nem a képességekből fakad, hanem abból, hogy a társadalmi elvárások mást sulykolnak. Míg a férfi „segít”, addig a nő „felelős”. Ez a nyelvi különbség is mutatja: kié a mentális vezérlés. Sokan nem is tudják megfogalmazni, miért feszültek. Csak azt érzik: estére nem marad belső terük.

Ez lesz a megoldás, ha hiába szeded a vitaminokat, még mindig beteg és fáradt vagy

A folyamatos éber jelenlét ugyanis kognitív kimerüléshez vezet, aminek jelei lehetnek:

• alvászavar,
• ingerlékenység,
• szorongás,
• pánikrohamok,
• testi tünetek (pl. fejfájás, gyomorbántalmak),
• depresszív állapot,
• vagy teljes kiégés.

Ha egy nő felismeri, hogy mentálisan túlterhelt, még mindig ott a kérdés: szabad-e lazítania? „Nagyon gyakori, hogy a nők bűntudatot éreznek, ha nem ők tartják kézben a dolgokat. A gondoskodás összekapcsolódik az önértékeléssel. Aki szereti a családját, az figyel, tervez, jelen van – tanulják gyerekként. De felnőttként ez a tanult szerep visszaüt” – mondja Murányi Edina, aki szerint az elengedéshez tehát nemcsak új szabályokra, hanem új belső engedélyre is szükség van.

„Meg kell tanulni nemet mondani, és meg kell tanulni másokat is bevonni – valóban, nem csak szívességként. Tudatosítani, hogy a közös gondolkodás, a közös teherviselés nem ajándék, hanem közös ügy, több, mint felszabadultság egy nő számára” – mondja a pszichológus. De természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a nőket, anyákat, akik egyedül élnek, hiszen náluk a közös teherviselés sok esetben nyomokban sem fedezhető fel. Nekik azt tanácsolja a szakértő, hogy: „Felejtsék el a tökéletességet és az ideákat. Nem léteznek. Engedjék meg maguknak a botlást, hibát, tévedést, mert ez az élet része.”

A láthatóvá tett mental load az első lépés

Az első lépés, hogy beszélünk róla. Nevén nevezzük. Listát írunk. Megosztjuk. Nemcsak a feladatokat, hanem a mögöttes mentális munkát is. Ki szokta észrevenni, ha elfogy a WC-papír? Ki találja ki, mi lesz vacsorára? Ki írja meg az óvónéninek az e-mailt? Ki veszi észre, ha a másik szomorú? „A mentális terhek láthatóvá tétele nem hibáztatásról szól, hanem tudatosításról. A közös felelősségvállalás ott kezdődik, hogy kimondjuk: nem egyvalaki feladata a család összetartása” – fogalmaz Murányi Edina.

Ez a kiégés tűpontos biológiai magyarázata, és itt a pont, amikor megállíthatod

Sokan azért sem képesek segítséget kérni, mert azt látták: az anyjuk, nagymamájuk mindent egyedül vitt. Az ő hősi mintájukhoz képest bármiféle teherletétel gyengeségnek tűnhet. A modern nő tehát két világ között próbál egyensúlyozni: a hagyományos gondoskodó szerep és a modern munkavállaló-szerető-feleség-anya mindenségében.