előfizetésem
Hírlevél
Szakértő: a reflux sokszor azt jelzi, hogy lenyeljük a problémáinkat
Nem fogyaszt sem alkoholt, sem szénsavasat, hanyagolja a koffeint, a paradicsomos és zsíros, olajos ételeket, sőt, lefekvés előtt több órával már nem is eszik semmit. Gyógyszert is szed, több orvos megvizsgálta és ajánlott kezelési terveket, mégsem múlik a reflux - miért? Mit csinál rosszul az, aki így járt - és akiből rengeteg van Magyarországon?
A magyar lakosság közel harmadának vannak rendszeresen refluxos panaszai - például savas szájíz és gyakori felböfögés, maró érzés a torokban és a gyomorszájnál, mellkasi nehézség vagy puffadás. A felszínen talán egy egyszerű „gyomorpanasznak” tűnik, de a háttérben sokkal mélyebb, személyesebb okok húzódnak, és - sokan meglepődhetnek, de - gyakran a gyerekkorig nyúlnak vissza. Épp ezért nem használ sokszor az életmódváltás, a diéta sem. De akkor mi a megoldás?
A reflux fiziológiai háttere a nyelőcső és a gyomor közötti alsó nyelőcső-záróizom (LES) elégtelen működésében rejlik, amely normál esetben megakadályozza a gyomortartalom visszafolyását a nyelőcsőbe. Amikor ez az izom nem zár megfelelően, a gyomorsav visszajut a nyelőcsőbe, ami irritálja annak nyálkahártyáját. Emellett a gyomor motilitási zavarai és a gyomorsav túltermelése is hozzájárulhatnak a reflux kialakulásához.
A megoldás általában életmód-változtatással kezdődik, például testsúlycsökkentéssel, a dohányzás abbahagyásával, és az esti étkezések kerülésével. Ha gyógyszeres terápiára kerül sor az orvos javaslatára, akkor leggyakrabban savcsökkentőket alkalmaznak, mint a protonpumpa-gátlók vagy H2-blokkolók. Súlyosabb vagy gyógyszerrezisztens esetekben sebészi beavatkozás, például fundoplikáció is szóba kerülhet. Dr. Gross-Wallinger Zita pszichoterapeuta és háziorvoshoz általában akkor érkeznek a páciensek, amikor már túl vannak rengeteg vizsgálaton és számos kezelésen.
„Általában a gasztroenterológus szakember vagy széttárja a kezét, hogy ő nem tud tovább segíteni, vagy pedig - ami a jobbik eset - arra tippel, hogy pszichés eredete van a tüneteknek, és érdemes ebbe az irányba elindulni. Ekkor érkeznek a leleteikkel hozzám.”
A reflux nem csupán emésztési gond: megvan, mi állhat a tünetek hátterében
Oda-vissza ható folyamatok
„Aki nem jártas benne, az is tudja, hogy ha valaki stresszel, az befolyásolja a gyomorsav termelést, de általában ezt nem érzékeljük, hiszen normális biológiai reakcióról van szó. Ha viszont igen, akkor már rosszabb állapotról beszélhetünk. Ugyanígy fontos kiemelni, hogy a savtermelés és a lelki állapot oda-vissza hatnak egymásra: ha az egyik felborul, negatívan befolyásolja a másikat.
Ha valaki rendszeresen azt éli meg, hogy a reflux jelentősen megváltoztatja az életét, nem tud jókat enni, nem tud sportolni - mert mozgás közben is előjön - , képtelen szociális eseményeken részt venni, amelyek korábban örömforrások voltak számára, akkor bekerül egy spirálba. Ebből pedig nehéz kikerülni, a tünetek szorongást keltenek, a rossz mentális állapot, a stressz pedig nem könnyíti meg, hogy úrrá legyen a refluxon és annak tünetein” - fejti ki a szakember. Ez a kettősség gyakran csak később válik nyilvánvalóvá, például amikor a testi tünetek mögött nincs szervi ok, viszont a panaszok mégis fennállnak. Mégis miért?
Dr. Gross-Wallinger Zita a praxisa során tapasztaltak alapján úgy véli, kimondható: a reflux sokszor azt jelzi, hogy lenyeljük a problémáinkat. „Ha a sématerápia alapvetéseit vesszük figyelembe, akkor sokszor vannak bizonyos sémák a háttérben. Ilyen lehet például a behódolás-séma, amikor a gyermek olyan környezetben nőtt fel, ahol az érzelmeit, gondolatait nem fejezhette ki szabadon, mert egyszerűen ez nem volt megengedett a számára.
Nem jelenhetett meg a düh, a sértettség, a szomorúság, az elkeseredés sem, mindig rászóltak, ha megpróbálta ezeket szabadjára engedni, helyette mindig azt hallotta, hogy legyen jó gyerek. Belőlük lettek azok a megfelelési kényszeres felnőttek, akik nagyon figyelnek a környezetükre, mindig kifelé fókuszálnak, arra, hogy hogyan tudnak az adott helyzetben megfelelni, így viszont a saját szükségleteik sokszor sérülnek. Nehezen vagy egyáltalán nem képesek határokat fenntartani, mindig másokat helyeznek saját maguk elé. Persze érzik, ha valami nem tetszik, de nincs meg az eszközük arra, hogy kifejezzék, ezért az nem kerül felszínre - helyette belülről emészti őket. Mint a sav.”
Javítsd az emésztésed bolygóideg-gyakorlatokkal: énekelj, zuhanyozz, nevess!
A szakember által említett feszültséget tehát hiába nyomjuk el, az nem megy sehova, odabent fog rombolni. Ez a belső feszültség gyakran testi tünetek formájában jelentkezik – akár szorongásként, akár pszichoszomatikus tünetekben. A terápiás célok közé tartozik ilyenkor az, hogy ez a belső, korábban tiltott düh megjelenhessen, felismerhetővé és kimondhatóvá váljon.
Így kezdd el kiengedni a dühödet
Az évekig vagy évtizedekig elfojtott düh azonban nem fog megjelenni a felszínen egyik napról a másikra, vagy ha igen, az biztos, hogy nem lesz egészséges. De akkor hogyan csalogathatjuk ezt elő és kezdhetjük el önmagunk gyógyítását? A szakember szerint egy-egy technikát nem lehet kiemelni, sokkal inkább beszélhetünk folyamatról, melyben a terápia kulcsfontosságú.
Ő tünetnapló vezetését javasolja a klienseinek, amelybe fel kell jegyezniük minden olyan alkalmat, amikor a reflux, a savtúltermelés megjelenik a mindennapjaik során. Egy idő után aztán képesek lesznek majd felismerni azokat a helyzeteket, amelyek triggerelik őket, a következő lépés pedig az Dr. Gross-Wallinger Zita szerint, hogy elérjék, „hogy ez a dühös gyermek mód meg tudjon jelenni a jelenben. A legérdekesebb fázis a terápiában, amikor elkezdünk beszélni egy témáról, és a tünetek ott helyben jelzik, hogy bizony rátapintottunk egy érzékeny pontra, egy érzelmi töltetű problémára. Itt meg tudunk állni és megvizsgálhatjuk az érzéseket, gondolatokat, a bekapcsolt sémamódokat, a megjelent szükségleteket. “.
Ezen kívül vannak otthon is használható technikák, amelyekkel a terápiát ki lehet egészíteni - ezeket az ember gyakorolhatja egyedül is, anélkül, hogy pszichológushoz járna, ám a megoldást az együttes “kezelés” hozza majd el. Ilyen a légzéstechnika, mely segít a testi tünetek csillapításában, a tudatos jelenlét, amely segít felismerni és elfogadni testi jeleket anélkül, hogy azonnali „menekülő üzemmódba” kapcsolnánk.
A cél nem az elkerülés, hanem a jelenben maradás és a testi érzetek elfogadása.
A feszültség ára: hogyan tesz beteggé a mindennapi stressz?
Érdemes szem előtt tartani, hogy „ha jön egy tünet, az nem azért van, mert a testünk ki akar velünk szúrni, vagy rosszul csinálunk valamit, hanem ez egy jelzés. Induljon el a kifelé való fókusz önmagunk felé - ez még csak egy fizikai szükségleti szint, de fontos. És az előszobája lehet annak, hogy továbbmenjünk, és megvizsgáljuk, érzelmileg hogy is érezzük magunkat. “ Ha pedig már megbarátkoztunk azzal, hogy igenis érzünk dolgokat, legyenek azok jók vagy rosszak, máris tettünk egy lépést a megoldás felé.
Összességében a reflux nem csupán testi, hanem sokszor mélyen gyökerező lelki folyamatok tükre is. A tartós javulás ezért gyakran nem pusztán a diétán vagy a gyógyszereken múlik, hanem azon is, hogy hajlandóak vagyunk-e szembenézni a belső feszültségeinkkel, és teret adni a korábban elfojtott érzelmeknek. Ha megtanuljuk felismerni, mi váltja ki a tüneteinket, és megengedjük magunknak, hogy kifejezzük a valódi érzéseinket, akkor nemcsak a reflux enyhülhet, hanem az életminőségünk is jelentősen javulhat.
