Most már biztos: a tartósan rossz alvás egyenlő a lassú haldoklással

Éjszakák, amikor órákig csak forgolódsz. Hajnal, amikor végre elalszol, de már csörög az ébresztő. Napközben ködös fej, ingerlékenység, koncentrációhiány, és a tested úgy viselkedik, mintha ki lenne merülve - pedig te csak „rosszul aludtál”. Ismerős?

A modern életmód csendes ellensége nem a stressz, nem a túlhajszoltság vagy a rossz étkezés, hanem az alvásmegvonás, amit sokszor épp ezek okoznak. Minden harmadik ember alvásproblémával küzd, mégsem vesszük komolyan. Altatókkal, kávéval, akaraterővel próbáljuk „kompenzálni”, de ez csak időleges illúzió. A test viszont nem felejt. És nem bocsát meg.

László Szandra pszichológus és alvásterapeuta maga is alvászavarral küzdött, amit három hónap alatt sikeresen orvosolt egy átfogó életmódterápiával, aminek az önismereti munka is szerves részét képezte. A témában a szakértővel beszélgettünk. „Egyrészt szerettem volna jobban megismerni és kutatni ezt a témát, másrészt átadni azokat az ismereteket, amelyek másoknak is segíthetnek hasonló helyzetben” – mesélte a szakértő.

Mit értünk pontosan „tartós rossz alvás” alatt?

Az alvásterapeuta elmondása szerint egyrészt kiindulhatunk a diagnosztikai kritériumokból: legalább három hónapja fennálló, heti minimum három alkalommal jelentkező alvásprobléma, amely a napközbeni működésre is jelentős, negatív hatással van. Fontos megjegyezni, hogy ha valakinél az alvászavar komoly szenvedést okoz, nem feltétlenül érdemes kivárni a három hónapot, mielőtt segítséget kérne.

„Mindezek mellett léteznek akut alvásproblémák is, amelyek hirtelen, néhány napon vagy héten belül jelentkeznek, gyakran valamilyen életesemény, stressz, trauma, időeltolódás (jetlag) vagy akár váltott műszak hatására. Ezek akár teljes alvásmegvonás formájában is megjelenhetnek – például amikor valaki napokig szinte semmit sem tud aludni. Ilyen esetekben is indokolt az azonnali orvosi segítségkérés: háziorvos, szomnológus szakorvos, illetve pszichológus bevonására egyaránt szükség lehet.” – emelte ki László Szandra.

Szeretnél végre JÓL aludni? A kulcs: a melatonin - a dietetikus elmagyarázza, miért!

Testi-lelki következmények

A terapeuta elmondta, hogy az alváshiánynak vannak visszafordítható és kevésbé visszafordítható következményei. Ha csupán pár napig vagy hétig nem alszunk jól, szerencsére a kialvatlansági tünetek (fáradtság, gyengeség, koncentrációs nehézségek, emésztési problémák, hangulatingadozások stb.) hamar rendeződnek, amint az alvásunk helyreáll. Ellenben, ha a probléma tartósan fennáll – hónapokon vagy akár éveken át tart –, akkor számos krónikus betegség kialakulásában szerepet játszhat.

A legtöbb esetben az alvászavar nem önmagában, hanem más tényezőkkel együtt járul hozzá a krónikus betegségek kialakulásához. Ilyenek többek között a napjainkban igen sokat emlegetett stressz, a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, genetikai hajlam vagy a különböző környezeti ártalmak. „A pszichés és pszichiátriai zavarok esetében a rendszeres alváshiány egyszerre lehet tünet és prediszponáló tényező, ezért érdemes vele időben foglalkozni és kezelni.

Szerencsére ma már számos, tudományosan alátámasztott módszer áll rendelkezésünkre, így az alvászavar kezelése nem feltétlenül igényel gyógyszeres beavatkozást – meditációval, jógával, tai chi-val, pszichoedukációval, pszichoterápiával, illetve az egyik leghatékonyabb módszerrel, a kognitív viselkedésterápiával (CBT-I) is eredményesen kezelhető” – fejtette ki az alvásterapeuta szakértő.

Ha valakinek nincs más lehetősége – például mert váltott műszakban dolgozik –, akkor ez átmenetileg szükséges is lehet. Ugyanakkor hosszú távon ez nem ideális megoldás a szakértő elmondása szerint. „Az alvás napi szintű, 24 órás ciklusokban jelentkező biológiai szükséglet. Ez a ritmus mélyen genetikailag kódolt és idegrendszeri szinten is szigorúan kontrollált. Jelenleg nem ismerünk olyan módszert, amellyel ezt a rendszert tartósan "biohackelni" lehetne” – tette hozzá.

A mentális egészségednek is jót tesz, ha gyakran álmodsz, elmondjuk, miért

Melyek a leggyakoribb okai annak, hogy felborul az alvásritmusunk?

„Az egyik leggyakoribb ok a különböző stresszorok jelenléte – és itt nem csak pszichés stresszorokra gondolok, mint amilyenek a munkahelyi, családi vagy párkapcsolati krízisek. Sportolókkal is dolgozom, náluk gyakori, hogy egy versenyfelkészülés során a nagy edzésterhelés, a szigorú diéta, a kevés regenerációs idő vagy az esetleges kalóriadeficit jelentik azokat a stresszorokat, amelyek alvászavarhoz vezetnek. Tehát érdemes megvizsgálni a különféle stresszorok jelenlétét az életünkben még akkor is, ha egyébként jól érezzük magunkat” – magyarázta László Szandra.