Hogyan segíthet a gluténmentes diéta akkor is, ha nincs cöliákia?

Kevés élelmiszer váltott ki akkora kérdőjelet az elmúlt években, mint a glutén. Van, aki diagnózis nélkül is száműzi az étrendjéből, mások szerint a gluténmentes mozgalom puszta marketingfogás. De mi az igazság? A BiomTeam szakemberei, Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus és Sztankovics Márta dietetikus közérthetően, mégis tudományos alapossággal magyarázzák el, mikor válhat a glutén valódi egészségkárosító tényezővé – és mikor teljesen felesleges kerülni.

„Az elmúlt évtizedekben a folyamatosan változó, felgyorsult világban a mindennapi szokásaink és így a táplálkozásunk is megváltozott. Az ülő életmód mellett egyre nagyobb teret nyertek a feldolgozott élelmiszerek, kényelmi termékek, és ezzel együtt a civilizációs betegségek is. A probléma forrása önmagában nem a glutén fogyasztása, hanem a bélfal sérülése. A glutén csak akkor okoz gyulladásos folyamatokat, ha a bélfal belső szövetei közé kerül” – hívja fel a figyelmet Sztankovics Márta, aki azt is elmagyarázza, hogy amennyiben a bélfal védő, „barrier” struktúrái épek (ami jellemzően egyéves korig kialakul), akkor a tehéntej és a gluténtartalmú ételek bevezetése nem okoz gondot a babáknál.

„A cukor–szénhidrát-komplex, ami a glutén jellegű fehérjék biokémiai struktúráját adja, az immunrendszert jellemzően erősen képes aktiválni mindenkiben. A veleszületett gluténérzékenység esetén a gyulladásos reakció ugyanakkor nem korlátozódik a bélre, és nem csupán tartós áteresztőképességét okoz, hanem egy szisztémás autoimmun reakció indul, ami az immunrendszer aktiváló fehérjéinek egy veleszületett mintázata esetén alakul csak ki. Ha ezek az ún. HLA-struktúrák a glutén szempontjából magas kockázatú csoportba tartoznak, akkor egy rendkívül erős és az egész szervezetet érintő immunválasz alakul ki, amit cöliákiának nevezünk” – részletezi a dietetikus.

Gluténmentes diéta: divat vagy tudatosság?

A szakember a cöliákia, a búzaallergia és a nem cöliákiás gluténérzékenység közötti különbségeket is részletesen kifejti. „Cöliákiáról akkor beszélünk, ha az immunrendszer HLA-szabályozó fehérjéinek örökletesen, erre hajlamosító mintázata esetén, a gluténnel való találkozás során egy »szuperantigén« jön létre, ami rendkívül súlyos, az egész szervezetet érintő (szisztémás) autoimmun reakciót vált ki.

A bélfalban kialakuló gyulladás jellemzően olyan mértékű, hogy a bélbolyhok teljesen elpusztulnak, és súlyos felszívódási zavar is kialakul. Ilyen esetben a glutén nagyon kis mennyisége sem megengedett, mert távoli szerveket érintő gyulladások, de akár daganatos betegség (lymphoma) is kialakulhat hosszú távú szövődményként. Nem elég tehát a tüneti javulásra figyelni, rendszeres ellenőrző laborvizsgálatokra van szükség” – figyelmeztet Sztankovics Márta.

A szakértő azt is kifejti, hogy ez nem azonos a klasszikus „IgE-mediált”, súlyos allergiás jelenséget is okozni képes „búzaallergiával”, ami többfajta búzafehérjére is kialakulhat, és szerencsére szintén egy ritka jelenség. Az NCGS (nem cöliákiás gluténszenzitivitás) esetében kevésbé súlyos és nem specifikus tünetek alakulnak ki, de a glutén elhagyása hatására az emésztőszervi panaszok megszűnnek, vagy jelentősen javulnak. Nincs ma még konszenzus ennek a kórfolyamatnak sem az élettana, sem a diagnosztikája vonatkozásában. A bélfal áteresztőképességének vizsgálata ugyanakkor ígéretes módszernek ígérkezik az emésztőszervi tünetek esetén személyre szabott diétatervezéshez.

„Bizonyos esetekben a bélbarrier integritásának sérülése hozzájárulhat egy, a bélfalból kiinduló gyulladásos tünetegyüttes kialakulásához. Ilyenkor a bélfalon átjutó táplálék vagy a bélflórát alkotó baktériumok törmelékei által indított gyulladásos válasz áll a változatos klinikai tünetek hátterében, és egyes élelmiszer-eredetű komponensek – mint például a glutén bomlástermékei – szerepet játszhatnak a bélpermeabilitás fenntartásában. A kialakuló tünetek részben attól is függhetnek, hogy milyen típusú mikrobiális vagy táplálkozási eredetű antigének jutnak át a károsodott bélnyálkahártyán, illetve ezek milyen immunológiai választ váltanak ki, figyelembe véve az egyéni (pl. HLA-asszociált) genetikai hajlamot is.

A folyamatot sok esetben specifikus gyulladásos reakció is kíséri, ami a széklet calprotectin- és/vagy zonulinszint növekedésével is együtt járhat. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a terület intenzíven kutatott, és a végső konklúziókhoz további, jól kontrollált klinikai vizsgálatokra várunk” – teszi hozzá dr. Schwab Richárd gasztroenterológus, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az általános egészségmegőrzés vagy prevenció szempontjából a gluténmentes időszakok tartása nem indokolt.

Törőcsik Franciska: „Hálás vagyok a testemnek - de nagyon fegyelmezett életet élek”

„A korábban leírtak alapján, ha bélfalsérülés áll fenn, akkor szakmai szempontból azt javasoljuk, hogy dietetikus vagy szakorvos adjon ebben további iránymutatást. Ha abból indulunk ki, hogy több mint 1 millió túlsúlyos, magas vérnyomásban szenvedő vagy cukorbeteg van ma hazánkban, ahol a bélfal fokozott áteresztőképessége a betegség előrehaladtával biztosan kialakul, akkor ennek népegészségügyi jelentősége is lehet.

A bélbarrier funkciójára és a diétatervezésre klinikailag indokolt esetben értékes információval szolgálhat a ma már hazánkban, a Synlabnál is elérhető vér- és székletvizsgálatok kombinációja. Saját tapasztalatunk szerint ezeknek az értékeknek a kóros eltérése segít azonosítani azokat a pácienseket, akiknél a gluténmentes (és kazeinmentes) étrend az emésztőrendszeri tünetek jelentős javulásához vezet, mint például puffadás, hasmenés, hasi fájdalom. Az ötletszerű, restriktív diéták bevezetése ugyanakkor kontraproduktív: klinikai javulást sem fogunk tapasztalni, ugyanakkor

tápanyaghiányhoz és a bélmikrobiom sokszínűségének sérüléséhez vezethet.

Nemcsak rost-, vitamin- és ásványianyag-hiányt okozhat, hanem a diverzitás csökkenése miatt segítheti a patogén baktériumfajok túlszaporodását is a bélflórában, ezért mindenképp érdemes ebben járatos szakembert, dietetikust felkeresnie” – fogalmaz a BiomTeam orvosa.

Sztankovics Márta szerint a megfelelően összeválogatott és diverz gluténmentes étrendnek nincsenek rejtett kockázatai, és tévhit, hogy ez mindenképp tápanyaghiányhoz vezethet. „Amit érdemes tudni, hogy a boltokban található gluténmentes termékek nagy része kukorica (liszt/keményítő) alapú, ami gyors felszívódású, komplex rostokat nem tartalmazó szénhidrát. Ha ezek dominánssá válnak az étrendben egy amúgy is zöldség- és rostszegény étrendet követő ember esetében, további kockázatokat hordoz: okozhat metabolikus elváltozásokat, mint az inzulinrezisztencia, túlsúly, illetve emésztőrendszeri panaszokat, valamint bélfal- és bélflóra-sérüléseket” – figyelmeztet a dietetikus.

Kiemeli azt is, hogy a helyesen összeállított, növényi rostokban gazdag, „természetesen” gluténmentes étrend elkezdésekor a megszokott szénhidrátforrások, mint például a kenyér, tésztafélék, lisztek kerülnek ki először. „Emiatt észrevétlenül kevesebb lehet a páciens napi kalóriabevitele, illetve idővel megváltozik a bélflóra összetétele is, ami az inzulinérzékenység javulásához, a csúcsinzulinszint csökkenéséhez vezethet. Ez egyébként alapvetően jó és kívánatos hatás, csak egyensúlyban kell maradnia a tápanyagbevitelnek az energiafelhasználással.

Ezt személyre szabottan célszerű kialakítani, de túlsúly esetén nem igényel nagy mérlegelést, mert egyértelműen kockázatcsökkentő hatású maga a fogyás, vagyis a kalóriadeficit. Normál vagy alacsony testtömeg-index mellett viszont nagy odafigyelést és tapasztalatot igényel. Valójában minden esetben indokolt dietetikus bevonása, és klinikailag indokolt esetben természetesen fontos a szakorvosi háttér is” – javasolja a szakember.

Chiamag, jóga, hangtál, elvonulás – A wellness nem luxus, hanem létszükséglet

Felhívja a figyelmet ugyanakkor, hogy egy gluténmentes étrend önmagában nem tekinthető automatikusan egészségesebbnek, különösen azok számára, akiknél nincs igazolt cöliákia, bélbarrier-sérülés vagy NCGS. Sőt, ha a glutént tartalmazó gabonaféléket tápanyagban szegény, keményítőalapú (pl. rizs-, kukorica-, burgonyakeményítő) feldolgozott termékekkel helyettesítjük – például gluténmentes pékáruval, tésztával vagy készételekkel –, az hosszú távon ronthatja a bélflóra egyensúlyát és fokozhatja a bélfal áteresztőképességét.

A glutén rossz marketingje

A szakemberek szerint a civilizációs betegségek hátterében zajló kórélettani folyamatoknak gyakran áll a középpontjában a bélfal integritásának sérülése. „Klinikai tapasztalataink alapján a glutén ezekben az esetekben valóban kockázati tényező lehet, és az étrendből való kiiktatása sok esetben már rövid távon is jelentős tüneti javulást eredményez. Ha ez nem így volna, aligha indokolná pusztán a marketing a gluténmentes iparág ekkora méretű és gyors ütemű terjedését.

Fontos azonban látni, hogy a gluténmentes étrend önmagában csak az egyik tényező a bélfal regenerációjához vezető úton – szükséges, de nem elégséges feltétel, és csakis személyre szabott szakmai mérlegelés alapján javasolt” – fogalmaz dr. Schwab Richárd, aki ezért is tartja indokoltabbnak a pontos diagnózisra épülő, célzott beavatkozást, ahelyett, hogy egyéni, ötletszerű megszorító diétákkal kísérletezne valaki saját magán néhány órányi „Google-keresés” vagy „ChatGPT-konzílium” alapján, amit ugyanakkor egyre gyakrabban látnak – már szövődményeivel – a rendelőben.