előfizetésem
Hírlevél
Zero waste, full taste: magyar startup írja újra a fenntartható étkezést
Első street food vállalkozását Berlinben alapította, majd úgy döntött, szakít a várossal, és valami olyat hoz létre, amiben az elsők között lehet a külföldi és hazai piacon is. Így született meg a Secontaste, a mára díjnyertes upcycling vállalkozás.
A fenntarthatóság kérdése napjaink egyik legégetőbb témája, különösen az élelmiszeripar és élelmiszerpazarlás területén, ahol az alapanyagok hatékony felhasználása és a hulladék minimalizálása kulcsfontosságú. Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista, „Secontaste” névre keresztelt upcycling vállalkozása olyan új megoldásokkal állt elő, amelyek nemcsak a környezetet kímélik, hanem a fogyasztók számára is új ízélményeket kínálnak, és ráadásul szuper egészségesek is.
A Secontaste upcycled termékeket gyárt. De kezdjük az elején, mit jelent az, hogy „upcycled”?
Az upcycled élelmiszerek lényege, hogy olyan alapanyagokat használunk fel, amelyek egyébként hulladékként végeznék. A vállalkozás célja, hogy ezekből az alapanyagokból magas tápértékű, ízletes és környezetbarát termékeket hozzunk létre, amelyek hozzájárulnak az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez és egy fenntarthatóbb jövő építéséhez. A Secontaste termékei között szerepelnek olyan, sörtörkölyből készült krékerek, granolák, amelyek nemcsak finomak, de egészségesek is.
Milyen út vezetett a Secontaste-ig?
Minden ott kezdődött, hogy vendéglátás és szálloda szakon tanultam Magyarországon, majd Hollandiában is. Az első vállalkozói próbálkozásom még Berlinben volt, akkor egy street food vállalkozásom volt a főállásom mellett, ez egy tökéletes gyakorlópálya volt számomra.
Ez a tarot lap vagy te, és lehet, hogy még nem is tudsz róla
Street foodból upcycling? Hogyan és mikor jött a váltás?
Berlin nagyon meghatározó helyszín volt az életemben, abban a városban azt érzi az ember, hogy minden lehetséges, és mindent el lehet kezdeni piciben is. A másik személyes megélésem a várossal kapcsolatban, hogy ötéves ciklusai vannak: ötévente ki kell lépni a burkából, hogy ne szűküljön be az ember látóköre. Nekem ez a váltás 2017 környékén történt meg, akkor értem el arra a pontra, hogy volt egy főállásom, közben éjszaka a street food vállalkozásra termeltem, majd hétvégenként piacokra jártam, és a végén úgy éreztem, nem ér semmilyen olyan impulzus, ami fejlődést hozhatna.
Ekkor teljesen véletlenül szembejött velem egy olasz élelmiszerinnovációs mesterképzés, és ugyan akkor már határidőn túl, de leadtam a jelentkezésemet, és azt mondtam, hogy ha megkapom az ösztöndíjat, akkor megyek. 2017 szeptemberében jelentkeztem, és 2018 januárjában már Olaszországban kezdtem azt az egyéves képzést, ami fenntarthatóság szempontjából is közelebb hozott az élelmiszeriparhoz.
Az az év sorsfordító volt számomra. A program első négy hónapjában elméleti oktatást kaptunk, vendégelőadóink jöttek a világ több egyeteméről, és végigvettük az ellátási lánc mentén azokat a problémákat, amikkel jelenleg szemben állunk, majd ez mind párhuzamba lett állítva a fenntartható fejlődési célokkal. Majd mindezzel az alaptudással felvértezve négy csoportra osztottak bennünket, és hatvan napig utaztunk a nagyvilágban. A kutatóútnak az volt a célja, hogy minden helyi céggel, kutatóintézettel, egyetemmel felvegyük a kapcsolatot, akik pontosan azokra az élelmiszeripari kérdésekre keresik a választ, amire mi. Az út végén egy négykötetes sorozatot publikáltunk a tapasztalatainkról.
Ezután négy hónapon keresztül helyi cégeknél dolgoztunk. Én egy közétkeztető vállalathoz kerültem, akinek az volt a kihívása, hogy hogyan tudja a menza negatív percepcióját megváltoztatni. A közétkeztetés rengeteg ember életére és egészségére van hihetetlenül nagy hatással. Ha ők tudnak fenntarthatóan, egészségesen élelmiszert biztosítani az embereknek, akkor annak óriási hatása van a teljes élelmiszeriparra.
Itt fonódott össze az élelmiszeripar és a fenntarthatóság, így lett a street food helyett egy, a „pazarlásmentes falatok a jó lelkiismeretért” mottójú upcycling vállalkozás a TransFoodMission, aminek a márkájaként született meg a Secontaste.
A Secontaste Magyarországon indult el. Miért nem Berlinben?
A Covid okozta lezárások alatt több időt töltöttem itthon, és őszintén szólva missziónak éreztem, hogy Magyarországon indítsak el egy körforgásos értékekre alapozott vállalkozást. Magyarország mindig évekkel le van maradva más külföldi országokhoz, városokhoz képest, ezért ez egyfajta edukatív dolog is volt a részemről.
Itthon milyen volt a fogadtatás?
Amikor hazajöttem, itthon még nagyon új volt a fenntarthatóságra alapozott innovációs hozzáállásom és az élelmiszer-futurizmus témája, de mivel megvolt a szakmai hátterem, iparági szinten is halló fülekre találtam. Ezért azt kell mondanom, hogy pozitív volt.
Most már lassan négy év telt el azóta, hogy elindult a vállalkozás, de sajnos most ki kell tudnom mondani azt is, hogy a magyar piac még nem tart ott, hogy a mi termékünk itthon feltétlenül fenntarthatóvá válhasson. Éppen ezért a tavalyi évben elkezdtünk külföldre terjeszkedni, ez sokkal nagyobb részben járul hozzá a cég fejlődéséhez, mint a hazai tevékenységek.
Ilyen volt nőként végignézni Brad Pitt minden elemében férfias új filmjét
Egyébként úgy is néz ki, mint egy külföldi termék...
Ezt már mástól is hallottam, sokaknak ez a véleménye. A jelenlegi arculat 2024 januárjában debütált. Az arculatváltás előtti évek szerintem arra voltak jók, hogy az úgynevezett bozótharc megtörténjen. Az a közel három év arra volt elég, hogy megépítsük a cég táptalaját, hogy mára már ne azt kelljen magyarázni az embereknek, hogy
mi nem a kukából szedjük ki az el nem fogyasztott élelmiszert.
Mit hozott magával az új arculat?
Most azon dolgozom, hogy legyen egy olyan platformunk, ami az összes upcycled alapanyagot, technológiát, receptúrát, márkát és beszállítót magába foglalja, és ennek köszönhetően mi ne csak magunknak tudjunk upcycled termékeket készíteni, hanem más gyártónak is tudjunk segíteni abban, hogy az ő melléktermékükből mit lehetne csinálni. Öt-tíz évvel ezelőtt senkit nem érdekelt, és senki nem is értette, hogy mik azok a növényi italok és alternatív tejek, ma bemegyünk egy szupermarketbe, és ott van egy egész részleg, ami csak ilyen termékekkel van tele, létrejött egy termékkategória.
Nekünk is ez a célunk. Tavaly vezettük be Európa első dedikált upcycled élelmiszer kategóriáját a Kifli.hu anyacégével, a Rohlik.cz-vel Csehországban. Tehát nemcsak a saját termékünket szeretnénk belistázni az adott bevásárlóközpont polcaira, hanem magát az upcycled termékkategóriát szeretnénk létrehozni. Mi több, el akarjuk mondani a fogyasztónak, hogy mi is az az upcycling, és hogy miért jó ez nekik és a bolygónak?! Mindannyian tudjuk, hogy senki nem azért fogja megvenni az élelmiszereket, mert upcycle alapanyag van benne, hanem azért, mert ízlik neki, mert beleillik az étkezési szokásaiba. Sokadlagos szempont, hogy olyan élelmiszerből készült, amit így a kidobástól mentettünk meg.
Hol tartotok ebben a folyamatban?
Ahogy már említettem, tavaly októberben a Kifli.hu csehországi anyacégével elindítottuk ezt a kategóriát. Közel ötven terméket sikerült besorolnunk az upcycled termékkategóriába. Idén április 10-én Prágában átvehettünk egy díjat is. A cseh–szlovák fenntarthatósági konferencián minden évben megválasztanak sustainability star projekteket. Upcycle kategóriában idén 10 sustainability star díjat osztottak ki, amiből egyet a kategóriánk kapott. Ez egy fantasztikus visszaigazolása annak, hogy igenis pozitív hatása van annak, amit csinálunk, és hogy szükség van ránk.
Itthon kisebb viszonteladókkal dolgozunk együtt, de nagyobb láncokba mindenképpen úgy szeretnénk bekerülni, hogy az upcycled termékkategóriát is létrehozzuk. A magyar Kifli.hu 2021-ben a granolát, tavaly pedig a krékereinket is belistázta, ősz óta pedig megtalálhatóak vagyunk az Ecofamily üzletekben is.
A legtöbb Secontaste termék sörtörköly-alapú. Miért esett erre a választás?
A sörtörköly tulajdonképpen a malátának a maradéka, de szeretném hangsúlyozni, hogy egyáltalán nincs sör íze, és alkoholtartalma sincs. Mi nem dolgozzuk fel újra ezeket a gabonadarabokat, úgy kerül bele a receptúrába, ahogy van, effektíve ránézésre meg lehet különböztetni a kis sörtörkölyt például a lenmagtól. A sörtörköly könnyen és számtalan módon felhasználható.
Fontos elmondani azt is, hogy a sörtörköly-alapú termékek tökéletesen beilleszthetők akár az inzulinrezisztens diétába is.
Alacsony a szénhidrát- és a cukortartalma, nem beszélve arról, hogy a hihetetlenül alacsony rostfogyasztásunkat is orvosolni lehet vele, mivel rengeteg rostot tartalmaz. Ez pedig javíthatja az emésztést és a mikrobiom állapotát. Mindemellett szeretném kiemelni a magas fehérjetartalmát is.
Szerinted mennyire van hatással egy ilyen termék az ételekkel való kapcsolatunkra?
Nagyon jó kérdés, szerintem az étkezés maga és az ételekhez való hozzáállás nagyon komplex. Több tényező befolyásolja azt, hogy mi alapján döntjük el, hogy melyek azok az élelmiszerek, amiket el szeretnénk fogyasztani. Elsősorban nagyon meghatározó a szociális, társadalmi hovatartozás, hogy milyen környezetben nevelkedtünk, mik voltak a szokásaink gyerekkorunkban, mit láttunk a szüleinktől.
Emellett fontos kérdés a termék fizikai elérhetősége, hogy ott legyen a polcon, amikor vásárolunk, a megfizethetősége, hogy beleférjen abba a büdzsénkbe, amit ételre szánunk, hogy meg tudjuk engedni magunknak, végül pedig az adott étel elfogadottsága, hiszen egyes ételek státuszszimbólumot is jelentenek. Számomra örömöt adnak azok a visszajelzések, hogy a mi termékeink után nincsen bűntudat. Manapság a diéták, étrendek, életmódváltó praktikák, kalóriadeficitek virágkorában ez egy nagyon jó visszajelzés, hiszen fontos, hogy az étel elfogyasztása élvezetet, örömöt adjon, és ne bűntudatot keltsen.
Energetikai érintésterápia: nemcsak a bőröd újul meg, hanem a lelked is
Négy év alatt erős hazai és külföldi alapokra helyezted a Secontaste-et, egyre nagyobb sikereket érsz el élelmiszer-futuristaként. Szerinted mi a márka sikerének a titka?
A siker definíciója mindenkinek más, és szerintem nálam ez folyamatosan változik is az idők során. A mi sikerünkhöz nagyban hozzájárult, hogy a kezdetektől fogva folyamatosan hallgatunk a visszajelzésekre, és figyelünk rá, hogy mit reagálnak a fogyasztóink. Nagyon fontos, hogy mindig tanuljunk abból, amit visszajelzésként kapunk. Tavaly például bevontuk a fogyasztókat a termékfejlesztésbe. Nem szabad elfelejtenünk, hogy mindenki fogyasztó, hiszen egy dolog biztos: enni, mindenki eszik. Éppen ezért az a célunk, hogy olyan termékeket tegyünk a polcra, amiket szeretni fognak az emberek.
A sikerhez az is hozzájárul, hogy igyekszünk megtalálni azokat a szintén fenntartható márkákat, akikkel kollaborációt alakíthatunk ki. Ilyen például a Tunki-Tunki, akivel megalkottuk a „Sün Disco” névre keresztelt, esztétikai okokból visszautasított gombákból készült mártogatós krémünket.
Fogyasztóként mivel segíthetjük az upcycled termékek terjedését?
Az emberek azzal tehetik a legtöbbet, hogy kíváncsiak, hogy minden vásárlásnál csak egy új (upcycled) terméket vesznek le a polcról, hogy nyitottak rá, és megkóstolják. Lehet, hogy nem fog nekik ízleni, és nem vesznek belőle soha többet, de az is előfordulhat, hogy találnak valami olyat, ami pozitív csalódás lesz számukra, és beleillik az étrendjükbe is. Az én üzenetem az, hogy legyünk nyitottak, és ne együk mindig ugyanazt. A diverzitás az élet minden területén nagyon jó.
