Ha az igazadat hajtod, csak falakat építesz, inkább gyakorold a soft powert a párkapcsolatodban

„Te sosem figyelsz rám, állandóan a telefonodat bámulod!”, „Százszor kértelek, hogy vidd le a szemetet, de ennyit sem vagy képes megtenni!”, „Vagy így lesz, vagy sehogy.”, „Ha szeretnél, ezt megtennéd értem.” Ha a te kapcsolatodban is előfordulnak hasonló mondatok, akkor már azt is tudod, hogy eredményük kiabálás, ajtócsapkodás, látványos sértődöttség. Ez az úgynevezett „hard power”, ami sokunk egyetlen tanult eszköze az akaratérvényesítésre. Pedig egy ügyes taktikai váltással hosszú távon alapozhatod meg a kapcsolatod jövőjét.

„A férfi a fej, de a nő a nyak, aki forgatja” – családunk egy női ágának századfordulós mondása bár szexistának hathat, valójában magában hordja annak a bölcsességét, amit először a politológia tudománya, később pedig a pszichológia is soft powerként ismert el. Nem más ez, mint a finom befolyás, az empátia és az érzelmi intelligencia, ami szinte mindig eredményesebb, mint a kiabálás, az ultimátumok vagy az erőszakos érvelés. Fő üzenete, hogy a kapcsolatokban a hatalom nem az erőn vagy a hangerőn múlik, hanem azon, hogyan tudjuk a vágyat, a biztonságérzést és az intimitást fenntartani. Ez lényegében a soft power lényege: finom, vonzó erő a nyers nyomás helyett.

Egy kis biokémia

A „soft power” eredetileg Joseph Nye politológustól származó fogalom, amely a nemzetközi kapcsolatokban a vonzás, inspiráció és meggyőzés erejét jelenti a nyers erő (hard power) helyett. Az, hogy hatékonyabb, ha a másik pozitív érzelmeire próbálunk hatni az esze vagy a negatív érzelmei helyett, biológiailag is alátámasztható tény: az igazunk követelésével a másik ősi agyát, az üss vagy fuss reakciókért is felelős amygdalát kapcsoljuk be, azaz stresszválaszra kényszerítjük, és támadásra vagy visszahúzódásra ösztökéljük őt.

A nyugodt, empatikus kommunikáció ezzel szemben a paraszimpatikus idegrendszert serkenti, ami a nyitottság, a tanulás, a kapcsolódás kapuja. A finom befolyás, a pozitív megerősítés, a humor, a közös élmény felidézése csökkenti az ellenállást. A biztonságos kötődésben a partner tudja, hogy érzelmileg elérhető, és támogatja őt a másik. Ez önmagában motiválja a változásra.

Nehéz? Nagyon! Teljesen érthető, hogy amikor dühös vagy a másikra, vagy jogosan követelnél tőle valamit, a türelem, az empátia és a megértés nem elsődleges eszközeid a céljaid elérésére. De ha sikerül felismerned az érzéseidet, kapcsolódnod azokhoz, és kifejezned őket, gyorsan érezni fogod a változás jótékony hatását.

Ne fogj mindent a stresszre – Lehet, hogy a hormonjaid nem engednek aludni

Te-közlés helyett én-közlés

Nézzünk csak meg egy gyakori helyzetet! Biztosan elhangzott már a ti vacsoraasztalotoknál is: „Soha nem figyelsz rám, mindig csak a telefonodat nyomkodod, elegem van!”. Gyanítom, hogy sértettséget, visszahúzódást vagy visszatámadást váltott ki a mondat a kritizált félből, és nem oldotta meg hosszú távon a problémát. Ha ehelyett egy érzelmekkel teli én-közléssel közelítitek a témát, az viszont motivációt szül: „Olyan sokat jelent, amikor félrerakod a telefont, és csak rám figyelsz – jó lenne, ha ma este így beszélgetnénk”.

Az én-üzenet olyan kommunikációs forma, amelyben nem a másikat minősítem vagy hibáztatom, hanem a saját érzéseimről, szükségleteimről, határaimról beszélek. A célja: elkerülni a védekezést és a konfliktus eszkalációját, viszont hitelesen közölni, mire van szükségem. A kulcsszó a hitelesség! Valódi érzésekről és valódi igényekről beszélünk ilyenkor, és éppen ezért nincs szó manipulációról.

A finom befolyás nem a másik kihasználásról vagy arról szól, hogy észrevétlenül irányítsuk őt, és ezáltal elérjük a céljainkat. A cél itt a kapcsolódás és a kapcsolat erősítése. A „frusztráltnak érzem magam, amikor vacsora közben a telefonod nézed, mert fontos nekem, hogy ilyenkor figyeljünk egymásra” nem bántó, nem támadó és nem manipulatív mondat, szemben egy te-közléssel, mint a „Te sosem figyelsz rám, állandóan a telefonodat bámulod!”. Amint látod, ez azt is jelenti, hogy tisztában kell lenned az érzéseiddel, vállalnod kell azokat, és az ezzel járó sérülékenységet is –

de éppen az a sérülékenység az, ami közelebb hozza hozzád a másikat.

A sikeres párkapcsolathoz erről az egy dologról mindenképp beszélnetek kell

Nem az igazság. A kapcsolódás

„Egy párkapcsolatban vagy igazad lesz, vagy házas maradsz” – mondja a világszerte elismert párterapeuta, Esther Perel. Ahogy ő is sokszor megfogalmazta már: a párkapcsolatban a valódi hatalom nem abban rejlik, hogy irányítjuk a másikat, hanem abban, hogy képesek vagyunk reagálni, és befolyást gyakorolni finom gesztusokkal és figyelemmel. Perel gyakran kiemeli, hogy a hosszú távú vágyhoz nem kontrollra van szükség, hanem szabadságra és játékosságra. Ez is a soft power működése: a másikat nem megkötni próbáljuk, hanem olyan teret teremteni, amelyben szívesen marad. Nemi vágy sem fakad kényszerből, csak abból, hogy a másik vonzó, inspiráló teret teremt, és meghív minket oda.