„A csend nem kínos, hanem hatásos” – Így lehetsz zseniális TED-előadó

Carmine Gallo Talk Like TED című könyvében utánajár, mitől lesz egy nyilvános monológ érdekes, informatív és másokra hatással. In medias res helyett lépjünk egy lépést hátra. Hiszen sokaknak egyáltalán az is gondot okoz, hogy mások előtt magabiztossággal megszólaljanak. Vagy hogy kimerjenek állni ismeretlenek elé úgy, hogy a szorongásuk ne foglalja el előlük a színpadot. Izzadó tenyér, liftező gyomor – úgy érezzük, hiába gyakoroltuk be gondosan az előadás szövegét, a prezentáció előtti pillanatban egy mondatot sem vagyunk képesek felidézni.

Jó hír: a profik is izgulnak, csak megtanulták kezelni. Hogyan? Próbáljuk meg konkretizálni, mitől is félünk, miként van jelen a fejünkben az a szörnyű forgatókönyv, ami miatt rettegve gondolunk a szereplés eshetőségére. Megismerve a félelmeinket rájöhetünk, hogy akár alaptalanok – mint például az, hogy beszéd közben lángba borul a színpad –, vagy esetleg hangosan kimondva nem is hangzik olyan rosszul: megbotlik a nyelvem, vagy felcserélek szavakat.

Ezeket elengedve fókuszálhatunk az erősségeinkre – a szaktudásra, a témabeli jártasságra, az elkötelezettségre vagy a humorra. Hiszen ha csak a negatív gondolatoknak engedünk helyet, könnyen felboríthatjuk az egészséges önkritika kényes egyensúlyát ebben a kérdésben.

A kimondott szó súlya

A szavaknak akkor is ereje van, ha nem mondjuk ki őket hangosan – így a gondolatoknak és annak, ahogyan beszélünk magunkkal, valóságteremtő ereje van. Még akkor is, ha a szituáció először ismeretlen vagy kellemetlen, a komfortzónánk fokozatos elhagyása új készségekkel ruházhat fel. Talán ezt elhinni a legnehezebb, de ilyenkor jöhet szóba: „Fake it till you make it” – avagy „Játszd el, amíg meg nem valósul.” Nem kell rögtön elhinned – elég, ha csak azt mondod magadnak.

Ha ez nem válna be, add elő beszédedet magadnak vagy egy kisebb, bizalmi közönség előtt. Emlékszel, amikor kiskorodban a plüssállataidat felsorakoztatva tartottál matekórát vagy környezetet, holott soha még iskola közelében sem jártál? Na, az magabiztosság volt. Ebben a helyzetben azonban nagy valószínűséggel kompetens vagy a prezentáció témájában – ha pedig nem, mint mondjuk egy vizsga esetén, van lehetőséged felkészülni.

Generációs gazdasági szakadék: Miért szegényebbek a mai fiatalok, mint a szüleik voltak?

A beszéd előtti pillanatokban így is megnövekedhet az izgalomszinted, és ez bizonyos fokig teljesen normális. Ahhoz, hogy visszarántsd magad a jelenbe, és önmagadként léphess az adott közönség elé – legyen ez akár mindössze két ember –, nem kell mást tenned, mint visszatérni az egyik legalapvetőbb emberi funkcióhoz: a lélegzéshez.

Már csak a levegővétel lelassítása és elmélyítése is segíthet, hogy normalizáld a testérzeted. A remegő láb érzésének megszüntetése 100%-osan nem garantált, de pár perc koncentrált légzéssel egész biztosan fókuszba kerülsz, és higgadtabban tudsz belekezdeni mondandódba. Ha már sikerült elvetni magadban az önbizalom magját, és a komfortod nem jelent akadályt, nézzük meg, Carmine Gallo, a Talk Like TED írója, egyben a Harvard oktatója szerint mit tehetsz, hogy tartalmilag informatív, előadásmódban pedig lebilincselő legyen a prezentációd.

A csend nem kínos, hanem hatásos

„Mi az első dolog, amit egy PowerPoint-prezentáció elkészítésekor meg kell tenned?” – teszi fel a kérdést az író. „Ha sokakhoz hasonlóan te is azt fogod mondani, hogy »nyisd meg a PowerPointot«, az rossz válasz. Először meg kell tervezned a történetet. Ahogyan egy filmrendező megtervezi a jeleneteket, mielőtt elkezdi a forgatást, úgy neked is meg kell alkotnod a történetet, mielőtt megnyitnád a laptopod. Bőven lesz időd szép diákat tervezni, ha a történet elkészült, de

ha a történet unalmas, már azelőtt elvesztetted a közönségedet, hogy egy szót is szóltál volna.

Többen abba a hibába esnek, ha mások előtt kell szerepelniük, hogy beszédük valójában egy olyan monológba csap át, aminek se eleje, se vége – így a közönség sem tud bekapcsolódni és aktívan hallgatni. A megoldás egyszerű: tagoljuk a prezentációt kisebb szakaszokra, akárcsak egy jól felépített regényt, filmet vagy zeneművet. A jól beütemezett szünetek, a csend megfelelő használata struktúrálja beszédünket, és lehetőséget ad arra, hogy a gondolatmorzsák elérjék a nézőt. Hiszen a beszédnek is van ritmusa, és ha képesek vagyunk történetet kovácsolni mondandónkból, nyert ügyünk van.

A hátunkon cipeljük a stresszt - Dr. Entz László idegsebésszel beszélgettünk

A grafikonok egyértelműen hitelességet és alaposságot sugároznak, de hús-vér példák és életből vett szituációk kellenek ahhoz, hogy a nézők bele tudják magukat helyezni a helyzetbe. Adj ezek alapján három dolgot a közönségnek, amire emlékezhet – ezen a három pont mentén az előadás nagyjábóli struktúráját is fel tudod építeni.