A hidegnek való kitettség csak ráadás, – gondolhatnánk: a jeges vízben való megmerítkezés azonban olyan összetett folyamatokat indít el a szervezetben, amely már a tudományos közösségben is egyre komolyabb elismeréseket von maga után. A fizikai határok feszegetése azonban képtelenség lenne a megfelelő tudatállapot és mentális fókusz nélkül, amelyek, mint egy jótékony sátor, úgy borítják be a légzést és a hidegnek kitett testet.

Az eredmény? Fellélegző ember, aki le tudja tenni a problémáit. Paksi András Wim Hof-módszer oktatóval beszéltük át a metódus alapjait.

Wim Hof: jégemberből guru

Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című kötete óta tudjuk: a születésélményünk egy életre befolyásolja a létezésünket. A holland származású sportember, Wim Hof esetében ez „tankönyv-szerűen” így történt: miután egypetéjű ikertestvére, Andre megszületett, édesanyját és az orvosokat is meglepte, hogy nem maradtak abba a fájások. „Majdnem megfulladtam, lilán jöttem a világra,” – meséli Hof a The Guardian róla készült portréjában, visszatekintve pedig könnyedén vonjuk le azt a konzekvenciát, a ma 64 éves Hof vajon miért épp a (túl)légzés köré szőtte metódusát.

Amikor hithű katolikus édesanyja meglátta második gyermekét, felkiáltott: „Istenem, hadd éljen ez a gyermek! Misszionáriussá teszem!” – fogadta meg. Wim Hof ugyan nem lett a szó klasszikus értelmében vett misszionárius, de tény, hogy módszere bizonyos értelemben képes megtéríteni az embereket. „Meg akarom mutatni a világnak, hogy vannak módok a saját fiziológiánk megismerésére” – állítja a már említett portréban.

Kijelentése nagyzolásnak tűnhet, de a számok mégis őt igazolják: mára több százezer ember gyakorolja a módszert a világon (többek között tréningezte már Oprah Winfrey-t és Orlando Bloomot is), a Breathing Bubble című audiovizuális felvétele pedig mostanra negyvenmillió letöltésnél jár. Érdekesség, hogy a Wim Hof-módszer a koronavírus-járvány alatt kezdett el terjedni, ami nem is csoda: Hof metodikájának lényege ugyanis épp az, hogyan toleráljuk a diszkomfortos helyzeteket. Abból pedig a hétköznapokban is bőven kijut mindannyiunknak.

Túllégzéssel a tiszta lapért

Paksi András Wim Hof-módszer oktató szerint nem véletlen, hogy a legtöbben a stressz miatt fordulnak hozzá, és vesznek részt egyéni tanácsadásain, csoportos workshopjain.

„A stressz miatt romlik az éjszakai légzésminta, ennek következtében a legtöbben rosszul alszanak, és alacsony energiaszinttel verekszik magukat végig a hétköznapokon. Ez könnyedén egy ördögi körré alakul, hiszen, ha nincs energia, úgy még nehezebben vesszük a mindennapi akadályokat. A kialvatlanság, a diszfunkcionális légzés és a stressz együttesen legyengült immunrendszerhez vezetnek, amely miatt a szervezet hajlamosabb lesz a különböző betegségekre” – magyarázza András.

Az instruktor szerint – bár sokan a hidegterápia kihívást jelentő mivolta miatt vágnak bele a módszerbe –, a Hof-féle metódus három alappillére (túllégzés, hidegterápia, mentális fókusz) külön-külön is éppúgy megállja a helyét. A túllégzés lényege, hogy akaratlagosan felgyorsítjuk a légzésünket, a megszokottnál nagyobb mennyiségű levegőt be- majd kilélegezve úgy, hogy bizonyos időnként közben hosszabb-rövidebb légzésszüneteket tartunk.

„A gyakorlat hatására sokan olyan érzetekről számolnak be, mintha valamiféle tudatmódosító hatása alatt állnának,” – teszi hozzá András. („Get high on your own supply,” tanácsolja Hof a módszerrel incselkedőknek, magyarán: „Tudatmódosítók helyett abból dolgozz, amid van.”)

Adrenalint szabadít fel

A krónikus túllégzéssel kapcsolatban azonban az instruktor aláhúzza: az alapvetően nem egy egészséges dolog. „Tudni kell, mikor, milyen mennyiségben végezhetők a gyakorlatok ahhoz, hogy elérjük a megfelelő hatást.” Miután Hof többször is „megbotránkoztatta” a közvéleményt „mutatványaival” (ő tartja például a jég alatti úszás rekordját), több kutatásban is elkezdték vizsgálni, mitől működhet a túllégzés módszere.

A Wim Hof légzés során a mély, ismétlődő lélegzetvételek adrenalint szabadítanak fel a szervezetben, amely felmelegítheti a testet, és megváltoztathatja az agy és a test állapotát. Miután aktiválódik a szimpatikus idegrendszer, megváltozik az immunrendszer működése: ami (különösen az őszi-téli időszakban) kapóra jöhet a különböző fertőzések esetén.

András szerint fontos adalék, hogy a túllégzés hatására lecsökken a szervezetben feleslegesen felhalmozódott kortizol- és a citokinek mennyisége és mindkét változás gyulladáscsökkentő hatással bír. (Jó hír ez például az autoimmun-, vagy a krónikus gyulladásos megbetegedéssel élőknek.) Az emelkedett adrenalin-felszabadulás egyfajta önindukált stressz-oldást tesz lehetővé. Mintha a saját magunkban keltett tüzet mi, magunk oltanánk el. A saját eszközeinkkel.

Ami visszahoz a jelenbe

A „tűzoltás” mellett nem feledkezhetünk meg a „Jégember” -technika másik ágáról, amely sokkal több felkészülést igényel, mint a túllégzés. Hideg alatt „15 fok, vagy azalatti hőmérsékletet értünk” – magyarázza András. „Ilyenkor az agy már bekapcsolja a »valami nincs rendben« programot. Az agyunk kénytelen visszatérni a jelenbe, hogy »túléljük« a diszkomfortos helyzetet.” Ezen a ponton érdemes hozzátenni azt a gondolatot, amelyet mostanra Hof is egyre gyakrabban igyekszik aláhúzni:

a módszer nem való mindenkinek.

Mielőtt belevágnánk, érdemes egy teljes körű kivizsgálást megejteni. Amikor Andrást arról kérdezem, egyből a jeges dézsába ülnek-e az emberek a mentális felkészítést követően, nevetve válaszol: nem kell, hogy szélsőséggel indítsunk.

„A hideg terápia akár most, azonnal is elkezdhető! Ha harminc másodpercre beállunk a hideg zuhany alá, harminc nap után már harminc százalékkal nő a lehetősége annak, hogy nem betegszünk meg. Ha ehhez hozzáteszünk még heti két, mérsékelt intenzitású edzést, az már ötvenöt százalék” – magyaráz az eredményekről számokban.

Tény azonban, hogy a szélsőséges környezet extrém eredményekkel is jár: András elmondása szerint (szigorúan csak felkészítést követően) az öt fok körüli vízben tett fürdőzés fokozott fehérvérsejt-termeléssel jár, amely intenzív ellenálló képességet kölcsönöz a megbetegedésekkel szemben. Nem beszélve a testet elárasztó boldogsághormonokról, amelyek – ha másért nem –, hát azért egészen biztosan elárasztják a testünket, hogy kitoltuk annak határait. No meg, hogy kiszálltunk a jeges vízből.

A stressz én vagyok – Miért stresszes a világunk?

Bár a stressz az életünk elengedhetetlen, kiküszöbölhetetlen része, Csehák Hajnalka pszichológus szerint a hozzá járó páciensek szinte mindegyike fokozott stresszállapotról számol be az elmúlt időszakban. Ennek mértéke ugyan emberenként különböző, sőt: ugyanaz a stresszor (a stresszt kiváltó ok, – a szerk.) különböző mértékben hathat az emberekre. A szakértő azonban aláhúzza: a stressz nemcsak negatív (distressz), hanem pozitív irányú (eustressz) is lehet.

A két, különböző stressztípus ugyanazt a fiziológiás folyamatot indítja el a szervezetünkben, azonban másképp érnek célba. Ez attól függ, hogyan csapódik le bennünk a hatásuk. Itt lép be az egyenletbe a gondolkodásmód szerepe. Bár vannak olyan életesemények, amelyeket nehéz lenne pozitívként értelmezni, az átkeretezés képessége elképesztő erővel hathat a megéléseinkre és végeredményben a stressz-szintünkre.

Csehák Hajnalka szerint a magyarokra jellemző az a mentalitás, miszerint „szeretünk a múltban élni, azon agyalni, mi lett volna ha...” Ugyan a múlt eseményeinek elemzése fontos lehet a jövendőbeli hibák elkerülése érdekében, a folyamatos rágódás közben elfelejtünk a jelenben élni. (Ugyanez a helyzet a jövendőbeli események túlelemzésével is.) Az általános stressz-szint csökkentése tehát nagyon is elérhető, ha megtanuljuk visszahozni a gondolatainkat a jelenbe. Akár specifikus légzéssel, akár hidegterápiával.