előfizetésem
Hírlevél
Ez a film a tökéletes példa arra, hogy nemcsak sztárokkal lehet jó filmet csinálni
Louise Courvoisier első játékfilmje, a Boldogok a sajtkészítők autentikus, helyi karakterekkel kelti életre a Burgundia festői vidékén játszódó, feel-good felnövéstörténetet. A dráma stáblistáját nézve pedig az első, ami feltűnik, hogy nincs rajta semmi feltűnő – egyetlen ismert név sem szerepel a felsorolásban.
Vonzó hívószó, hogy a film Burgundiában játszódik, de itt nem abba az országrészbe csöppenünk, mely idealista álmainkban él, hanem Limousine tartományba, a végtelen legelők és zsíros tejet adó marhák világába, de korántsem annak romantikus oldalába. A film a világhírű Comté sajt készítésén keresztül hétköznapi tragédiákon és egy felnövéstörténeten vezet át minket, hogy megmutassa, milyen fontosak életünkben a célok és az emberi kapcsolatok.
Csínytevésből szerelem
A főszereplő, Totone egy zűrös kamasz: nem jár iskolába, nem segít apjának a sajtműhelyben és hét éves kishúga nevelésében sem. A haverok, a csajozás, a pia és a motorozás tölti ki a mindennapjait. Az alkoholista apa egyedül neveli őket egy elhanyagolt farmon, majd egy tragikus baleset következtében őt is elveszítik, vele a sajtműhely berendezését és az összes eszközt, ami a munkához szükséges. Ezzel Totone számára véget ér a felhőtlen kamaszkor – egyik napról a másikra kénytelen felnőni, hogy kishúgáról is gondoskodhasson.
Egy ismerős szerez neki munkát a falu legnagyobb sajtműhelyében, ahol a takarításon túl azt is megtanulja, hogy a sajtkészítésnek létezik olyan szintje, ami kiemelheti a kilátástalanságból: a tökéletes Comté sajtért járó aranyérem és a 30 000 eurós fődíj. A nagy kalandba két barátja segítségével vág bele (miután egy verekedés miatt kirúgatja magát a munkahelyéről).
A film, ami többet tanít az empátiáról, mint bármi más az életben
Végre van életcélja: elkészíteni az aranyérmes Comté sajtot. A grandiózus terv megvalósításban az sem korlátozza, hogy egy régi főzőüstön kívül az égvilágon semmi nem áll hozzá rendelkezésre, beleértve a tejet és a tudást is. Ez utóbbi felett a három barát és a csapatot kiegészítő kicsi lány nagyvonalúan elsiklik: először a tejhez kell hozzájutniuk. A legjobb sajthoz pedig a legjobb tej kell, így volt munkaadója lányának a készletét kezdik megcsapolni. Mivel ezt éjszaka teszik és nem egy csendes elfoglaltság, figyelemelterelésként Totone viszonyt kezd a lánnyal, míg barátai lopják a tejet.
Az első kudarcok után rájön, hogy technikai tudásra is szükség lehet, ezért beül egy turisták számára szervezett sajtkészítő bemutatóra, itt lesi el a sajtkészítés alapvető fogásait. De ahogy bevonódik a Comté sajt készítésének rejtelmeibe, úgy csúszik bele a tehenészlánnyal való kapcsolatba is, akibe szép lassan beleszeret. Előáll tehát egy morális dilemma: lehet-e lopással és csalással előrejutni úgy, hogy közben a célt szolgáló eszme és az emberi kapcsolatok érintetlenül maradnak? Természetesen nem és főhősünk ezt érzelmi törések és veszteségek útján tanulja meg.
Valós ihletésű karakterek
A teljes feladástól a felelősségtudat és a hét éves kistestvére menti meg. Végül ketten készítik el az első sajtot, ami nem lesz tökéletes, de jelentősége annál nagyobb: az első dolog, amit Totone életében először létrehozott. A karakterek nem véletlenül ennyire hitelesek – rendező, Louise Courvoisier saját, gyerekkori történeteiből dolgozott a forgatókönyv megírása során:
„Véletlenszerű vágy vezetett oda, hogy végül filmkészítő lettem. Cressiában nőttem fel, egy kis faluban. Egy nap úgy éreztem, el kell hagynom mindezt, hogy többet akarok az élettől, így úgy döntöttem, beiratkozom egy filmes órára a középiskolában. Apránként kialakult bennem az érdeklődés, úgy éreztem, hogy tudok történeteket mesélni, és végül ez a folyamatos fejlődés a Lyonban található CinéFabrique-ben való filmes tanulmányokhoz vezetett. A Boldogok a sajtkészítők szereplőinek és történetének megalkotásához a gyermekkorom óta ismert és megfigyelt közösségből merítettem inspirációt.
A Barátnők története ott kezdődik, ahol a lányregények véget érnek
Totone és barátai olyanok, mint a falu „lézengői”. Többségük azért hagyta ott korán az iskolát, hogy szüleikkel együtt dolgozzon a farmokon. Sokuk nehéz családi körülmények között él. Ezeket a fiatalokat – akiket ritkán látunk a filmvásznon, és akiknek az élete nehezebben indul – akartam megmutatni és belső perspektívából pozitív, árnyalt portrét festeni róluk. Mindezt a Comté sajt földjén! A részletek iránti vonzalmam vezérelt a karakterek és a helyzetek megalkotásában.
Szeretem, ha a dolgok látszólag triviálisak, ha minden elemnek megvan a maga szerepe, túlhangsúlyozás nélkül, anélkül, hogy a filmet egyszerű krónikává alakítanám. Igazi vágyat éreztem egy olyan fikció iránt, amely a dokumentarista valóságon nyugszik. Azt akartam, hogy a történetem egy hiteles, valós környezetben bontakozzon ki.”
Louise Courvoisier rendezőnő a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozott be első nagyjátékfilmjével, ahol elnyerte az Un Certain Regard szekció ifjúsági díját, a Boldogok a sajtkészítők pedig már felirattal nézhető Magyarországon is.
A fotókat és az interjút, melyből idéztünk, a Mozinet bocsátotta rendelkezésünkre.