előfizetésem
Hírlevél
Egy grófnő kitartásának köszönhetik a magyar nők, hogy egyetemre járhatnak
Hugonnai Vilma (a borítón lent), az első magyar orvosnő grófi családba született 1847-ben, az arisztokrata felmenők és a kapcsolatok mégsem jelentettek semmit, amikor úgy döntött, egyetemen akar tanulni, erre ugyanis a nőknek csak 1895-től nyílt lehetőségük Magyarországon. Hugonnai Vilma feladhatta volna az álmait, ehelyett azonban kőkeményen küzdött azért, hogy egyszer orvosként praktizálhasson. A rendkívüli asszony élettörténetéről Dr. Szabó Katalinnal, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmuzeológusával beszélgettünk.
Hol szerezte, egyáltalán hol szerezhette meg Hugonnai Vilma a 19. században azt a tudást, amellyel később felvételt nyert az orvosi egyetemre?
A kor arisztokrata szokásainak megfelelően az alapvető ismereteket a nagytétényi kastélyba felfogadott házitanítóktól sajátították el a gyerekek. Vilma ezután Pestre került Prebstel Mária bentlakásos leánynevelő intézetébe, ahol négy éven keresztül tanult. Ezzel tulajdonképpen ki is merítette azokat a tanulási lehetőségeket, amiket a kor a leányok számára biztosított. A 19. század elvárásainak megfelelően, tanulmányai befejeztével férjhez ment, de a Szilasy Györggyel kötött házassága nem volt harmonikus.
Egy rossz házasságból hogyan tudott mégis elindulni az egyetemi tanulmányok felé?
A pándi birtokon apósa nagy könyvtárat tartott fenn, folyamatosan érkeztek ide bel- és külföldi lapok, valamint friss szakirodalom. Vilma egyre több időt töltött a könyvtárban, ahol megfogalmazódott benne a gondolat, hogy további tanulmányokat folytasson. Annak a lehetősége azonban, hogy nőként egyetemre járhasson, Magyarországon még nem volt adott, és Európában is csak kivételes helyeken történhetett ez meg. Vilma az 1870-es évek elején a pándi könyvtárba érkező külföldi lapokból értesült arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak.
Hogyan fogadta a családja a hírt, amikor bejelentette, hogy tovább akar tanulni?
Naplójában erről úgy írt, hogy 1872-ben férje többször is olvasott fel neki napilapokból olyan híreket, hogy Zürichben a nők is járhatnak orvosi egyetemre. Vilma egyik alkalommal megjegyezte, hogy milyen boldogok lehetnek ezek a nők. A férje válaszul annyit mondott, hogy ha így látja, menjen, tanuljon ő is. Erre a kijelentésére Vilma kezet adott, azaz egyezséget kötöttek arról, hogy külföldre megy tanulni. Még aznap felkeresték Vilma édesapját, akinek szintén megkapta a hozzájárulását.
Blaha Lujza egy nemzet vágyait énekelte meg, a sajátjait viszont mélyen elhallgatta
Milyen anyagi terheket jelentett a továbbtanulás?
Vilma nem kapott külön anyagi támogatást a tanulmányaihoz, ékszereinek árából tanult. Legnagyobb értékű ékszerkészletét apósától kapta.
Miért pont tőle?
Mert Vilma odaadóan ápolta, amikor az himlőben megbetegedett. Miután apósa felépült, egy nagyértékű ékszerkollekcióval ajándékozta meg ápolóját. Ezt leszámítva a család anyagilag nem támogatta egyetemi évei alatt.
Vilma sok-sok lemondással előteremtette a tandíjhoz, az utazáshoz, a lakhatáshoz, az étkezéshez szükséges összeget. Ne feledjük azonban, hogy ekkor már édesanya volt! Hogyan birkózott meg a gyermeke hiányával?
Az egyetemi sikerek, az erős elhatározás és a hivatástudat adtak neki lelki erőt.
Tudjuk, honnan jött ez az erős elköteleződés az orvosi pálya iránt?
Hugonnai Vilma édesanyja tuberkulózisban szenvedett. A tudomány akkori állása szerint még nem bizonyosodott be, hogy fertőző betegségről van szó, de a kutatások ebbe az irányba mutattak. A kezelőorvos javaslatára a gyerekek csak nagyon rövid időt tölthettek az édesanyjukkal egy légtérben, és akkor sem mehettek a közelébe, nehogy elkapják a betegséget. Az édesanyja betegsége és Vilma hivatástudata irányították őt az orvosi pálya felé.
Hogyan alakult a szakmai útja, miután megszerezte Svájcban az orvosi diplomát?
1879. február 3-án diplomázott Zürichben, disszertációjának a címe: Das erste Hundert Croupoperations in Zürich volt. Ezután másfél évig Rosé professzor sebészeti osztályán dolgozott. Több állásajánlatot is kapott, de ezeket visszautasította, és 1880-ban hazatért.
Girlbossként állt a világhírű magyar márka mögött, neve mégis eltűnt a történelemből
Hogy fogadták itthon a diplomás asszonyt?
Ahhoz, hogy saját praxist nyithasson, el kellett ismertetnie a diplomáját, ami különböző nehézségekbe ütközött, elsősorban olyan jogszabályokba, amiket Bécsben kellett volna megváltoztatni. Mivel a törvényi feltételek nem voltak adottak, Vilma kénytelen volt elvégezni egy szülésznői vizsgát, és egy ideig szülésznőként dolgozott.
Ezenfelül még milyen procedúrákon kellett átesnie, mire elismerték Magyarországon a diplomáját?
1881-ben tette le az egyetemi tanulmányok folytatásához szükséges érettségi vizsgát, és egy évvel később kérte orvosi oklevelének elismertetését. Az orvoskar támogatta kérelmét, de Trefort Ágost miniszter a meglévő törvényekre hivatkozva elutasította. 1894-ben a Mária Dorottya Egyesület memorandumot terjesztett be Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszterhez, hogy nyissák meg az orvosi pályát a nők előtt. Az 1895. évi Királyi Rezolúció már megengedte a nőknek, hogy tanulmányokat folytassanak a bölcsész, az orvosi és a gyógyszerészeti karokon, így elkezdődhetett a külföldi diplomák honosítása.
Hugonnai Vilmának ehhez három szigorlatot kellett teljesítenie, s csak 1897. május 14-én, 50 éves korában, 18 évvel svájci diplomájának megszerzése után avatták fel, így lett ő az első magyar női orvosdoktor.
Prostituáltak mellett várta a bécsi vonatot Sisi, a magyarok kedvenc királynéja?
Egészen rendkívüli Hugonnai Vilma története. Kitartása sokunk előtt állhat példaként. Saját korában mennyire tekintették az emancipációs és feminista mozgalmak szimbólumának?
Tudományos tekintetben Hugonnai Vilma érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és a gyermekek egészségének védelmére, a nők képzésére összpontosult. Ugyanakkor nem kerülte el a figyelmét a nők foglalkoztatásának egészségre gyakorolt hatása sem. Részt vett a női gimnáziumok megszervezésében, valamint hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet és a ragályos betegségek ismereteit az Országos Nőképző Egyesületben. Nem volt a nőjogi aktivisták zászlóvivője, mégis sokat tett a női egyenjogúságért, hiszen kitartó munkájának köszönhetően megnyílt az egyetemre vezető út a nők előtt.
Mit tanulhatnak a nők a 21. században Hugonnai Vilmától?
A kitartás, a tudásvágy, az elkötelezettség, a hivatás iránti alázat, az egyszerűség mind olyan jellemzők, amik ma is kívánatosak lennének. Hugonnai nem a külsőségekben akart kitűnni. Erről tanúskodik egy újságcikk is, mely orvossá avatásának idején készült róla: „A grófnő magas termetű, energikus külsejű asszony; rövid hátrafésült haja őszbe vegyül, arca igen egészséges színű. A szigorlaton egyszerű fekete selyem ruhában jelent meg, kezén sötétbarna keztyü, nyakában arany óralánc csüngött, orrán csiptetőt visel…” Nem a hiúság és a hivalkodás, hanem a szakmai siker és az alázat emelte őt naggyá.
