Sipos Orsi és Török Ádám: „Már arra kelünk, hogy piszkáljuk egymást”

Gyermekvállalás. Párterápia. Ugyanaz a hivatás, közös estek. Eljegyzés. Egy elképzelt közös élet. De mi van, ha egy valamiben mégsem értenek egyet? Mi van, ha az egyikük szeretne gyereket, a másikuk viszont nem? Meddig lehet elmenni egy kapcsolatban tudva, nem ugyanaz a cél? Sipos Orsi és Török Ádám humoristák felvillanyozó őszinteséggel meséltek arról, milyen az észérvekkel szembemenve a másikat választani minden nap. És bár szerintük ez a magyar médiatörténet legszomorúbb stand up-os interjúja, mégis az egyik legemberibb dolog, amivel mostanában találkoztam.

Közös esten dolgoztok együtt. Hogyan jutottatok erre a döntésre?

Sipos Orsi: Mi nagyon inspiráljuk és húzzuk egymást előre. Amikor az egyikünk hátradőlne, de a másikunk dolgozik, akkor együtt beleállunk. Ez persze nem mindig jó, mert nehezen kapcsolunk ki, de erősebb a jó oldala: meg tudjuk egymással beszélni az ötleteinket, értékelni tudjuk egymás poénjait. Nálunk abszolút érvényes az, hogy az egy meg egy több, mint a kettő.

Török Ádám: A közös munkában nulla rizikó faktor van. Eleve a stand upon keresztül ismertük meg egymást, és elég hamar kiderült, hogy jól tudunk együtt ötletelni. Egyszerűen jobb lesz a produktum, ha együtt csináljuk vagy legalábbis együtt vagyunk benne a folyamatban és segítjük egymást. Ha írok egy anyagot, és Orsi hozzányúl, jobb lesz, és fordítva is ugyanez történik.

Szakmailag (is) jól működünk, ilyen szempontból is társlelkek vagyunk. Én is azt gondolom, hogy néha káros tud lenni, hogy ennyit dolgozunk, de a karrierünk ezen pontján belefér és inkább motiváló. Az est témái elég mélyek, de még így sem tettünk bele mindent, mert vannak olyan témák, amelyek még annyira nehezek számunkra, hogy nem tudjuk megfogni stand up-ban.

„Nő vagyok, vicces, és nem kérek elnézést” – Ress Abigél felrobbantja a hazai stand-upot

Ti magatokból, az érzéseitekből, az életetekből dolgoztok. Nem volt kérdés számotokra, hogy a nehéz témákat is így kiteszitek a közönség elé?

Orsi: Számomra nem létezik olyan téma, ami túl intim. Természetesen megválogatom, mit mondok el színpadon, mert fölöslegesen sem szabad intim dolgokat kirakni, csak azért, hogy figyelmet generáljak. De én nem tudok mással foglalkozni, mint ami aktuálisan bennem van. Sokszor érzem a külső nyomást, hogy aktuális társadalmi történésekről kellene beszélnem, de azt gondolom, amikor az ember mindennapjaiban, párkapcsolatában van valami akut nehéz dolog, azzal sokkal fontosabb foglalkozni.

Én sem tudok nem ezen gondolkodni. Köztünk a legnagyobb konfliktushelyzet, ami az estjeinkbe is bekerült, a gyerekvállalás kérdése. Talán már elindult róla egy párbeszéd a világban, és kevésbé démonizáljuk azokat, akik nem szeretnének gyereket, de még rizikós terep. Én ehhez a témához határozottan szeretnék hozzászólni!

Ádám: Két előadásunk volt eddig, és egyértelműen kiderült, hogy ha bármilyen más témához nyúlunk, ledobja magáról a műsor, egyszerűen nem működik, mert ide miattunk, kimondottan a párkapcsolati kérdések miatt jönnek az emberek. Itt nem csak Ádám és Orsi közönsége verődik össze, hanem azok is eljönnek, akiket a téma érdekel és esetleg ugyanúgy küzdenek velük, mint mi. Ezért nem hogy túl intim, hanem szinte kötelező ezeket betenni. Nem tudjuk kevésbé transzparensen csinálni.

Viszont szerintem van az intimitásnak határa, csak ízlés kérdése, mi fér bele. Például nekünk egymás roast-olása alap mind színpadon, mind magánéletben, hozzánk tartozik ez a szórakoztató „konfliktus”, de a vicc kedvéért nem megyek bele ízléstelenségekbe, és ez számomra az egész stand up műfajra igaz. Nálunk a kulcsszó most a relevancia: amit mi is megélünk a párkapcsolatunkban, legyen az bármilyen apróság vagy éppen óriási dolog, arról beszélünk – ki hogyan takarít, milyen programokat találunk ki egymásnak, hétköznapi konfliktusok.

Ezekkel mindenki tud azonosulni, és a reakciókból is azt látjuk, van létjogosultsága ennek a diskurzusnak. Modern az előadás, és fontos dolognak tartjuk mindketten, hogy a megnyílásunkkal, az intim témák felvállalásával megmutassuk, hol tart ma egy modern párkapcsolat.

Orsi: Szeretném azt hinni, hogy a mai párkapcsolatok sokkal egyenlőbbek, mint régebben, mi is így élünk, és szeretnénk egyfajta standardként megjeleníteni. Sok helyen él még az „apa dolgozik, anya otthon van a gyerekekkel” modell, de már itt van az új trend, ahol egyenlő társakként vannak jelen a felek, és mindketten kiveszik a részüket a munkából és az otthoni teendőkből egyaránt. Ezekről még nincsenek közhelyek és bevett minták, mert éppen alakul, formálódik, egy friss dolog. A történeteinkkel és a poénjainkkal ezt az új mintát erősítjük.

Azt mondtad Ádám, hogy vannak olyan témák, amelyeket még nem tudtatok beforgatni a stand up-ba, mert nehezek. Minden témához lehet humorral nyúlni?

Ádám: Abszolút, szerintem teljes mértékben. Az a kérdés, melyik részéhez és hogyan nyúlunk, hogyan tudunk egy témát – pl. gyerekvállalás, párterápia – atomizálni. Lehet humorral beszélni arról, amin átesel, nem is olyan nehéz. Amikor ez nem működik, akkor valószínűleg éppen benne van az ember még a nehézben, éppen történik vele, és nem telt el annyi idő, hogy feldolgozhatóvá váljon az adott téma, de idővel az is könnyíthető. Van egy angol mondás: „tragedy plus time equals comedy”. De az is kérdés, vannak-e rá jó poénjaid, ami egy profán nézőpont, de fontos kérdés. Néha csak ennyire egyszerű a válasz.

Miért működik ennyire jól a hétköznapiság a színpadon?

Ádám: Szerintem ott tart már a világ és a stand up is, hogy annyira extrémizálódott, hogy a kimondottan hétköznapi témákról már nehezebbé vált beszélni. Annyira szélsőséges világban élünk, hogy az emberek éhezik a régi értelemben vett normalitást, hogy egy fiú és egy lány a hétköznapi, „egyszerű” problémáiról beszélnek őszintén. Semmi extra, csak mi. Ez a legnehezebb, mert más életét vagy általános történéseket felhasználni nagyon könnyű, mert nincs vele azonosulás, nem múlik rajta semmi. De a saját problémáid, az emberi, esendő oldalad megmutatása… Na, az már igazi és érzelmileg bevonja a nézőt.

A gyerekvállalás témája, az, hogy estéről estére foglalkoztok vele, milyen hatással van rátok a hétköznapokban? Előremozdítja az ellentétet?

Ádám: Maga a téma a kapcsolatot is bénítja és a stand up-ot is. Ez az ellentét nem egy motiváló dolog, ez egy méreg. Belekerül a véráramba, és mindent átjár.

Orsi: Igen, mert ekkora jövőbeli célról dönteni hatalmas felelősség, és az egyet nem értésünk jelen van a kapcsolatunkban akkor is, ha éppen nem beszélünk róla.

Ádám: Amikor harmadszor is összejöttünk és belementünk a párterápiába, az a mindent vagy semmit döntés volt, mert tudtuk, vagy maradunk ebben a langyos, sekélyes vízben és elevickélünk a probléma mentén valamerre, ami idővel kihűl, vagy belemegyünk, de akkor annak az lesz a vége, hogy kiderül: meg tudjuk oldani vagy nem lehet folytatni. De egy a százhoz, hogy megoldódjon. Ez a rizikó. Nem az, hogy kiállunk a színpadra és érzelmileg lemeztelenedve beszélünk magunkról. Ez semmi. Őszintének lenni a párkapcsolatban, na az a komoly cucc!