előfizetésem
Hírlevél
Nem a mesterséges intelligencia, hanem Torma Péter az oka, hogy az angol humor magyarul is működik – interjú a műfordítóval
Akár szórakoztató irodalomról, akár szakkönyvekről vagy szépirodalomról beszélünk, minden műfajnak megvan a maga olvasóközönsége. Az azonban mindegyikben közös, hogy a külföldi alkotások csak egy vékony réteghez jutottak volna el a magyar műfordítók nélkül.
Torma Péter 2005 óta dolgozik ebben a szakmában, több kiadónak is készít fordításokat. A legkülönfélébb műfajokat ülteti át magyar nyelvre, hozzá mégis a humor, a sci-fi és a fantasy áll legközelebb. Lépjetek be velünk a dolgozószobába, ahol a külföldi kötetek magyar fordításai készülnek!
Milyen nyelvekből fordítasz?
Angolból, németből és svédből, hozzám az angol áll legközelebb, ezzel a nyelvvel dolgozom a legszívesebben.
Majd száz kötetet fordítottál már le magyarra. Mi alapján döntöd el, hogy milyen könyv fordítását vállalod el?
Eddig az egyetlen szempont, amit figyelembe kellett vennem, az volt, hogy ráérek-e éppen, illetve a kiadó tud-e addig várni, amíg lesz szabad kapacitásom. Még nem kerestek meg olyan könyvvel, amire azt mondtam volna, hogy semmi esetre sem fordítom le; de olyan szerzőt sem tudnék kiemelni, akinek a lefordításához mindenképpen ragaszkodnék.
Milyen módszerrel dolgozol?
Nem tudom, nevezhetem-e módszernek, hogy addig fordítom a szöveget, amíg el nem fogy. Különösebb módszerem nincsen, legfeljebb, ha a téma megkívánja, végzek egy kis kutatást, mielőtt nekifognék. Előre leginkább a szerzőnek nézek utána, megpróbálom felmérni, honnan tudok majd munka közben tájékozódni, illetve néha előre figyelmeztetem a témában jártas ismerőseimet, hogy várható tőlem néhány kérdés.
Tavaly például a globális felmelegedés fizikájáról fordítottam egy könyvet (még nem jelent meg), az igényelt némi utánajárást. A könyvet magát nem olvasom el előre, csak a stílusból veszek némi ízelítőt, hogy tudjam, mire készüljek.
Szeretem olvasóként felfedezni a könyvet, és meglepődni a fordulatokon.
Egy átlagos terjedelmű regény fordítása mennyi időt vesz igénybe?
Körülbelül másfél-két hónap.
Milyen feladataid vannak, miután leadtad az anyagot?
Közvetlenül utána általában írnom kell egy borítószöveg-kezdeményt, amiből a kiadó munkatársai kialakítják a végső változatot. Rendszerint, mivel én ismerem a legjobban a könyvet, magához a borítóhoz is szoktak tőlem ötleteket kérni. Mindezek után egy-két hónappal megkeres a könyv szerkesztője, hogy nézzem át a megszerkesztett változatot, és jelezzem, ha valamivel nem értek egyet, illetve válaszoljak az esetleges kérdéseire.
Mikor van erre a fajta egyeztetésre szükség?
Például ha a szerkesztő által javasolt megoldás nem azt jelenti, amit én eredetileg írtam, főleg ha olyan mértékben eltér attól, hogy már az eredeti történetnek - vagy éppen az objektív valóságnak - sem felel meg. Ha az ő megoldása stilárisan elüt a szövegtől, vagy egyszerűen nem értem, miért jobb az enyémnél, és erre azt az indoklást kapom, hogy
a tiéd is jó, de nekem így jobban tetszik.
A kérdések rendszerint a kiejtésre szoktak vonatkozni, de előfordul, hogy a szerkesztő egyszerűen nem ért egy kifejezést, amit használtam. Rendszerint két-három ilyen forduló elég ahhoz, hogy mindent tisztázzunk.
Elveheti a fordítók munkáját a mesterséges intelligencia?
Az idegennyelv-tudáson kívül mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres fordító legyen?
Biztos célnyelvtudás, azaz esetünkben biztos magyartudás. Nem elég azt érteni, mit írt a szerző, azt úgy kell megfogalmazni magyarul, hogy a magyar olvasó is a lehető legnagyobb közelítéssel ugyanazt lássa maga előtt a szöveg olvastán, mint az angol, német, svéd olvasó vagy éppen én.
Emellett elengedhetetlen a monotonitástűrés.
Ez nem egy munkahelyre bejárós szakma, hanem nagyon is magányos, otthon ülős, home office-os. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egész munkanapot, munkatempót, napirendet magunknak kell tudni megszervezni. Ezenfelül jól jön, ha az embernek sok elérhető ismerőse van, méghozzá olyanok, akik különféle dolgokhoz értenek.
Hogy miért? Mert egy irodalmi műben szó szerint a világon bármi szóba kerülhet, és egy-egy kifejezés fordítása persze általában az interneten is megkereshető – itt jegyezném meg, hogy egy műfordítónak gugliznia is jól kell tudnia, mert a munkájának egy jelentős hányada abból áll –, de ha biztosan akarjuk tudni, hogy azt tényleg úgy mondják-e magyarul, ahhoz nem árt kommunikálni róla valakivel, aki otthon van a témában.
Melyik kötet fordítása okozta a legnagyobb kihívást a munkád során?
Valószínűleg Angela Merkel önéletrajza. Már önmagában a terjedelme is komoly feladatot jelentett, de nagyon kell szeretni a politikát ahhoz, hogy az olvasó rajta tudjon maradni Merkel tényekre törekvő, száraz írói stílusán.
Voltak olyan esetek, amikor a szerzőt vagy az ügynökét meg kellett keresned valamilyen csatornán, hogy egy kérdést tisztázzatok?
Egyszer igen, Anders Roslund svéd krimiszerzőt, mert sehogy sem értettem, hogy a történetben a főszereplő miféle installációt nézeget egy templomban – ami önmagában nem szokatlan, de ez egy temetőkápolna volt. Nem jutottunk előbbre, maradtunk abban, hogy Svédországban van ilyen.
Kik voltak az amerikai „dollárhercegnők”, akik visszahozták a pénzt Európába?
Találkoztál már a lefordított regények szerzőivel?
Igen, Yrsa Sigurðardóttir izlandi krimi- és horrorírónővel a 2024-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Szerencsére nem olyan, mint a könyvei, amikben sötét és hideg helyszíneken változatosan kegyetlen halálnemekkel vesznek oda emberek, hanem egy rendkívül kedves hölgy, aki ráadásul a munkámat is külön megköszönte.
Melyik szerző fordítása az álmod?
Kurt Vonnegut. Sajnos erre nem sok esély van, mivel 2007-ben meghalt, és tudomásom szerint nem maradt olyan műve, ami ne lenne már kiválóan lefordítva magyarra. Ha mégis választanom kéne, mindenképpen valami olyasmi mellett döntenék, ami legalább egy kicsit az ő stílusához hasonló: egyszerre nagyon mély és borzasztóan humoros.
