előfizetésem
Hírlevél
Ez a tökéletes film, ha tudni akarod, mi jár a másik fejében az első randin
Ha mindig tudni szeretted volna, mi zajlik a másik fejében egy randevú során, ebből a moziból minden kiderül: Paolo Genovese filmjében a szereplők belső aspektusai önálló szereplőkként jelennek meg és a köztük zajló párbeszédek nemcsak a két főhős aktuális gondolatait, belső motivációit jelenítik meg, hanem mélyebbre menve a múltjukból eredő befolyásoló tényezőket is.
Paolo Genovese rendező az emberi kapcsolatok komplexitásának és azok mozgóképes megjelenítésének szakértője, korábbi filmje, a Teljesen idegenek, komoly nemzetközi sikert aratott. A két film közös vonása, hogy mindkettő egy vacsorapartit feldolgozó kamaradarab. A különbség az, hogy míg a Teljesen idegenek a titkok leleplezésére épít, addig a Túlagyalt randevú az önmagunkkal folytatott belső vitákat állítja középpontba.
Genovese nemcsak hasonló közegbe helyezi a két filmet – a férfi főszereplő, Edoardo Leo mindkét filmben kulcsszerepet játszik. A női főszereplő, Pilar Fogliati egy fiatalabb generációhoz tartozik és az olasz film egyik feltörekvő reménysége. Mindkét színész nagy népszerűségre tett szert Olaszországban televíziós sorozatok révén, ami nyilvánvalóan hozzátett a film pozitív fogadtatásához.
Ez a film a bizonyíték arra, hogy több francia mozit kellene néznünk
Ismerős helyzet
A Túlagyalt randevú két ember első találkozását mutatja be – nemcsak a maga valóságában, hanem a fejükben zajló belső vitákon keresztül. A történet középpontjában Piero, egy ötvenes éveiben járó középiskolai tanár, és Lara, egy harmincas bútorrestaurátor áll. A férfi elvált, egy kamasz lány apja, aki kényeztetéssel és folyamatos készenléttel próbálja ellensúlyozni a családi fészek felbomlását. Lara most lépett ki egy kapcsolatból egy nős férfival, aki évekig hitegette, hogy elválik és vele fog új családot alapítani.
Alapvetően egyikük sincs túl a múltbeli traumákon, de mindketten nagyon vágynak egy egyenrangú, működő kapcsolatra, szerelemre, szeretetre – és szexre, ahogy a „felső tanács” kommunikációjából, majd az eseményekből kiderül. A belső hangokat megjelenítő szereplők Piero és Lara különböző „énjeit” testesítik meg: mindegyik egy-egy pszichológiai vagy érzelmi irányt képvisel, amelyek vitatkoznak, manipulálnak és alkudoznak egymással, miközben a két főhős döntéseit formálják.
Ebben a „pszichológiai laboratóriumban” a néző figyelemmel kísérheti, hogyan születnek meg a döntéseik. A belső hangok megjelenítik az érzelmeket, a racionalitást, a félelmeket és az ösztönöket, mivel szereplőként jelennek meg, vitatkoznak egymással, a néző számára láthatóvá válik az a belső káosz, amit mindannyian átélünk döntéshelyzetekben.
Mindenkinek vannak belső hangjai
Első randevújukon vagyunk (illetve már bekapcsolódunk a készülődésbe is) Lara lakásán: esznek, borozgatnak, beszélgetnek. A nő főzött, a férfi hozta a desszertet (pisztáciafagylalt Róma legjobb cukrászdájából), virágcsokorral a kezében és óvszerrel a zsebében érkezik. Mivel nemcsak a pár külső interakcióit látjuk, hanem betekintést kapunk a fejükben zajló belső vitákba, a fentiek kiválasztásába is lehetőségünk nyílik bekapcsolódni – ugyanígy tudjuk meg, Lara miért csizmában és napszemüvegben nyit ajtót és miért van félhomály az ebédlőben.
Belső „énjeik” folyamatosan kommentálják, vitatják és befolyásolják a döntéseiket. Így a néző egyszerre követi a romantikus közeledést és az identitásról, önismeretről szóló humoros, néha kaotikus belső párbeszédeket.
Innen tudhatod, hogy valódi megérzésről van szó, vagy csak szorongsz a helyzettől
Miközben a belső monológokat és azok fizikai cselekvésekben megnyilvánuló eredményeit követjük, felmérhetjük önmagunkban is a film fő kérdéseit: mennyire ismerjük valójában önmagunkat és a hiányos önismeret mennyiben befolyásolja a döntéseinket és ezáltal az életünket? A belső hangok időnként ellentmondanak egymásnak és ezek az ellentmondások nem tervezett mederbe terelik a cselekményt, a váratlan szituációkban pedig a szereplők őszinte megnyilvánulásai egyre közelebb viszik őket egymáshoz. Így a klasszikus randevú-helyzetet szellemesen itatja át az a pszichológiai mélység, mely lehetőséget teremt egymás valódi megismerésére és a valódi érzelmek felébresztésére.
A film végén pedig Genovese lemodellezi az igazi szerelem kialakulásának képletét, ami nem más, mint az, hogy ne csak a test és a szellem, hanem ezek a belső aspektusok is összhangba kerüljenek, „egymásra találjanak”. Olaszországban a film abszolút kasszasiker lett: 17 millió dolláros bevételével a második legnézettebb film volt 2025-ben. Az európai mozik ez év őszén kezdték játszani, mind a nézői, mind a kritikai visszajelzések pozitívak, bár eddig nem tudta meghaladni a nagy előd, a Teljesen idegenek elsöprő sikerét.
