A Vilma és a férfiak igazi norvég fekete komédia, ahol még a szerelem is koporsóval érkezik
A Vilma és a férfiak egy rendhagyó feel-good film a magányból való kitörésről és az emberi kapcsolatok sokféleségéről. Ha szereted a fekete komédiákat, a norvég filmművészetet és a szerelmi vígjátékokat, akkor már tudjuk, mit fogsz idén év elején nézni a moziban.
Kirándulás a norvég télbe - a Charlotte Blom rendezte Vilma és a férfiak (Tre menn til Vilma) című vígjátékban egy vidéki kisvárosba érkezünk, ahol nemcsak az autók kerekére, hanem a cipőkre is hóláncot szerelnek, mindenki meleg kabátot húz és csak néhány bevándorló megy ki az utcára fedetlen fejjel. Hősnőnk, Vilma (Kjersti Dalseide) a harmincas évei elején járó zongoratanár. Egyedül lakik egy szép, rendezett házban a városka központjában, ahol még a küszöb is fényesre van polírozva.
Kizárólag egészséges ételeket fogyaszt és egyetlen kirívó szokása egy mobil applikáció használata, melynek segítségével napi szinten kiszámolja, hogy táplálkozása és a testmozgás függvényében mikor fog meghalni. Nincsenek rokonai, barátai, nem használja a social médiát és nem ismeri az emojikat sem – e tény történetünk sorában még jelentőséget nyer. Egyedül a zongorájával ápol érzelmi kapcsolatot, melynek tetejéről a házat és ezt az életformát rá testáló szigorú nagynéni képe figyelmezteti minden reggel, mi az élet rendje – kicsit kisebb hangsúllyal ott van édesanyja arcmása is, akire alig emlékszik.
A három lovag
Hibernált érzelmei tehát a téli tájhoz hasonlóan várják az olvadást – és ez a folyamat már a film elején útnak indul, mikor váratlanul megszólal az ajtócsengő, és egy jóképű pap áll az ajtó előtt, aki együttérzéssel tudatja vele, hogy édesapja a London-Oslo repülőjárat fedélzetén szívroham következtében életét vesztette. Csakhogy Vilma eddig semmit nem tudott az apjáról.
Örökbe adták őket, sosem találkoztak, mégis ugyanabban a dologban találták meg a szenvedélyüket
Ezzel elindul az ostrom Vilma páncéljának megolvasztása érdekében – hitetlenkedését a Tourette-szindrómás boncmester, Robert szakítja félbe, aki a nyomra vezető levéllel érkezik, melyet a halott férfi a repülőn fogalmazott – ebből értesültek arról, hova készült Norvégiában. Így Vilma életébe máris három férfi érkezett és egyikükkel tennivalója is akadt, hiszen apja holtteste a helyi halottasházban várta a találkozást.
Vilma természetesen a jóképű paphoz akar kapcsolódni a lelki segélyszolgálat fedőtevékenysége keretében, hozzá pedig Robert, aki a maga módján próbálja kivenni a részét a helyzet megoldásából – felajánlva, hogy együtt olvassák el a levelet, melyből Vilma megismerheti szülei szerelmének és saját születésének történetét. Így hát a páncél tovább repedt: Vilma az izgalomtól a buszon egy pánikroham közben elveszíti a levelet tartalmazó táskát. Most jön el Robert ideje, aki viszont korábban alaposan áttanulmányozta az írást és ezzel az ürüggyel próbál közelebb kerülni Vilmához.
A leghatékonyabb munkát azonban kiskamasz tanítványa végzi el Vilma „kiolvasztásában”: mivel eddig nem bizonyult tehetségesnek, szülei nem akarnak beruházni egy zongorába, hogy gyakorolhasson, ő azonban mindenáron fel akar lépni a karácsonyi iskolai hangversenyen. Könyörög a lehetőségért, hogy Vilma otthonában, az ő zongoráján készülhessen fel – mivel Vilmának a nemet mondásban sincs gyakorlata, a kissrác az órák keretében Robert hatékony támogatásával felforgatja a lakást és igazi élet költözik a falak közé – sok nevetéssel, rendetlenséggel és némi zongoratanulással.
Robert meséi kapcsán pedig megelevenedik szülei, a fiatal brácsás és a még fiatalabb zongorista lány szerelme a zeneakadémián, de az ábrándozás Vilmát még inkább a pap felé fordítja, akiről azonban hamarosan kiderül, hogy erős konfliktusban áll Istennel, aki szerinte elveszítette csodatevő képességét. Közben Vilma nagyhangú és kissé kétballábas kolléganője is elkezdi érzékelni a rést a pajzson és megpróbál végre igazi kapcsolatot kiépíteni vele, bár kezdetben erős ellenállásban ütközik.
Igazi fordulatot a temetés hoz a folyamatba, ahol Vilma az üres templomban szembesül saját magányával – ezután elfogadja a baráti támogatást és a szertartás után életében először beül a helyi kocsmába is, ahol némi alkohol hatására elolvad a páncél és Vilma egy új életben találja magát. Ezt követően a dolgok gyorsabb fordulatszámra kapcsolnak, ami végül igazi katarzishoz vezet.
Bár a szüleivel már nem lehet együtt, a lelkében hordozott fekete folt helyét feltölti a megismerés, saját születésének története, melynek hatására a zárkózott és félénk nő átlényegül és nagy lendülettel veti bele magát az életbe, mely néhány héttel korábban még félelemmel töltötte el és meglepő határozottsággal veszi kezébe az irányítást. Mire eljön az iskolában a karácsonyi koncert ideje, már mindenki másképp látja Vilmát, ő pedig az egész világot.
A film végére pedig Isten is akcióba kezd és megérkezik a megváltó csoda is…
Forgalmazza a Cirko Film Kft.