Kiderült, hány óra alvás szükséges, hogy tovább élj és az agyad is a legjobban funkcionáljon
Észrevetted már, hogy kialvatlanul minden nehezebben megy? A koncentráció, a feladataid teljesítése, a konfliktuskezelés, sőt még az érzelmeid szabályozása is. Az idegrendszer számára az alvás feltétele annak, hogy napközben jól funkcionáljon, a gond az, hogy mára nem feltételként, sokkal inkább luxusként számolunk vele, amin előszeretettel spórolunk, ha időt nyernénk.
Ezeket láttad már?
Pedig a minőségi alvás a minőségi élet fontos alapköve, és ennek bizony vannak mennyiségi mutatói is. Lehet, hogy rövid távon megéri hajnali 5-kor felkelni 4 és fél óra alvás után, hogy felkészüljünk egy vizsgára, tökéletesítsünk egy előadást, esetleg látványos megoldásokkal kísérletezzünk egy prezentáció előtt, hogy mindenkiben nyomot hagyjon a kreativitásunk és a szellemességünk. Sőt, ha egyszer ment ez az áldozat, menni fog máskor is. Csakhogy a színes-szagos prezentációnk képe elhalványul másokban, az előadás sikerélménye megkopik bennünk, az idegrendszerben viszont igenis nyomot hagy az alváson való spórolásunk.
A minőségi alvás nem luxus, hanem vitális biológiai szükséglet és az egyik legfontosabb, de leginkább alábecsült idegrendszeri regenerációs folyamat.
Ezt már Dr. Kun Ágota pszichológus mondja, aki nem győzi hangsúlyozni, milyen kulcsfontosságú folyamatok zajlanak az agyban, miközben alszunk. Kevesen tudják, de „alvás közben aktiválódik az úgynevezett gliális rendszer, ami olyan anyagcsere-termékeket mos ki az agyból (pl. béta-amiloid), amelyek az ébrenlét alatt felhalmozódnak; ez a folyamat hasonló ahhoz, mintha az agy „éjszakai takarítást” tartana.
Ugyancsak alvás közben erősíti meg az agy a napközben tanult mintákat és kapcsolatokat, a lényegteleneket pedig gyengíti. Emellett segít helyreállítani az ingerületátvivő anyagok (dopamin, szerotonin, noradrenalin) optimális szintjét, ami elengedhetetlen a koncentrációhoz, motivációhoz és a jó hangulathoz. De a megfelelő alvás csökkenti a kortizolszintet, ezáltal segíti a paraszimpatikus idegrendszer dominanciáját. Ha ez elmarad, a szervezet magas készenlétben marad, ami krónikus stresszhez vezet.”
Egy magyar pszichológus reggeli szokásai, amit mindannyiunknak ki kellene próbálnia
Egy jó alvás fél siker?
Voltál már úgy, hogy kilátástalannak tűnt egy helyzet, nyomasztott valami vagy belekerültél egy negatív spirálba, amiből nehezen tudtál kilépni? Majd aludtál egyet, és sokkal kevésbé láttad komoran a helyzetet. Nem véletlenül. A pszichológus szerint — felnőtteknél — napi 7-8 óra pihenés szükséges ahhoz, hogy javuljanak a kognitív képességeink, azaz gyorsabban menjen a gondolkodás, javuljon a figyelem, a memória, a döntéshozatal, stabilabb érzelmi reakciókat adjunk a történésekre, csökkenjen a szorongás és erősödjön bennünk a reziliencia, azaz a mentális rugalmasság képessége. De ugyancsak ennyi időt kell pihenéssel töltenünk, ha egészségesebb szívre és érrendszerre, valamint jobb immunfunkciókra és hormonális egyensúlyra vágyunk.
Egy-egy rosszul sikerült éjszaka után, mert mondjuk koccintottunk a barátainkkal, esetleg a kelleténél többet ettünk péntek este, elvégre a hétvége mámorában épp ehhez volt kedvünk, még nem dől össze a világ. Amennyiben viszont krónikus alváshiány határozza meg az életünket, készüljünk fel a memóriazavarra, az ingerlékenységre, a hangulatingadozásokra, a lassabb reakcióidőre például autóvezetésnél, illetve arra, hogy nehezebben hozunk döntéseket, ellenben szívesebben falatozunk cukros, zsíros, egészségtelen ételekből.
Az életed hosszúsága múlhat rajta
Sőt, Dr. Kun Ágota szerint hosszú távon depresszió, anyagcsere-zavarok, szív-érrendszeri betegségek veszélye is fennállhat, sőt, még a várható élettartalom is rövidül, amire egy 1.3 millió fő bevonásával készült kutatás is rávilágított. A felmérésből kiderült, hogy azoknál, akik rendszeresen kevesebbet aludtak 6 óránál, 12 százalékkal nőtt a halálozási kockázat, azoknál viszont, akik napi 7 órát szántak az alvásra, a legalacsonyabb halálozási arány volt megfigyelhető.
„Ha megadjuk az idegrendszerünknek a pihenést, amit igényel, agyunk hatékonyabb, testünk egészségesebb, hangulatunk stabilabb és kapcsolataink harmonikusabbak lesznek. Ha viszont rutinszerűen megvonjuk magunktól, az idegrendszer túlterhelődik, és előbb-utóbb minden rendszerünk (kognitív, érzelmi, testi) hibajelzést ad. Az arany középút a 7-8 óra, ez az a tartomány, ahol az élettartam a leghosszabb, a kognitív funkciók a legjobbak és a pszichés jóllét is optimális.” — tanácsolja a szakember.
Ha mindenáron optimalizálni szeretnéd az idődet, mert a hatékonyság társadalmát pont nem érdekli, mennyire vagy kipihent, elégedett vagy boldog, akkor se azokon a tevékenységeken spórolj, melyek regenerálják az idegrendszeredet.
Ne az olvasáson, a mozgáson, a természetben való feltöltődésen vagy mondjuk a csendhez és a szünethez való jogodon, legfőképp ne a megfelelő alváshoz szükséges időn faragj, hanem azokból a felesleges zajokból csípj le, melyek túlterhelik az idegrendszered. Ez persze rengeteg tudatosságot igényel, és sosem a legkisebb ellenállásról szól majd, de hidd el, megéri.
Hercegné lehetett volna Claudia Schiffer, de inkább az igaz szerelmet választotta - GLAMOUR 
