A Parkinson-kór korai jelére figyelmeztethet ez a mindennapi szokás
Sokan sietünk szinte minden reggel, napközben rohanásban vagyunk, este pedig gyakran azon kapjuk magunkat, hogy egész nap alig volt időnk megállni egy percre. A mozgás – a séták, a lépcsőzés, a napi jövés-menés – sokunk számára annyira természetes része az életnek, hogy talán bele sem gondolunk, mennyi minden történik közben a testünkben.
Ezeket láttad már?
Pedig ezek az apró, hétköznapi mozdulatok néha többet árulnak el rólunk, mint gondolnánk. Olyan változásokat is jelezhetnek, amelyek még jóval azelőtt megjelennek, hogy bármilyen panaszunk lenne, vagy mielőtt egyáltalán eszünkbe jutna, hogy figyelnünk kellene rájuk. Gondoltad volna például, hogy a napi lépésszámunk akár a Parkinson-kór korai jelére is figyelmeztethet?
Mit üzenhet a napi lépésszámunk?
Egy nemrég megjelent kutatás szerint a mindennapi aktivitásunk, különösen a megtett lépések száma, összefüggésbe hozható a Parkinson-kór későbbi kialakulásával. A vizsgálat során közel 95 ezer középkorú felnőtt adatait elemezték, akik csuklón viselhető aktivitásmérőt hordtak, miközben egészségi állapotukat éveken át nyomon követték – számolt be róla a Newsweek.
A kutatók nemcsak azt figyelték, mennyit mozogtak a résztvevők, hanem azt is, hogy az évek során kinél jelent meg Parkinson-kór. Az eredmények alapján azoknál, akiknél később diagnózist állítottak fel, már jóval korábban csökkenni kezdett a napi aktivitás, különösen a lépések száma.
Egy szám, ami figyelmeztethet
A statisztikák első pillantásra meglepőek voltak: minden további 1000 megtett lépés naponta átlagosan 8 százalékkal alacsonyabb Parkinson-kockázattal járt együtt. A kapcsolat azonban nem volt egyformán erős mindenkinél. A legerősebb összefüggést azoknál találták, akiknél a diagnózis néhány éven belül megszületett. Akiknél viszont csak jóval később jelent meg a betegség, ott a lépésszám és a kockázat közötti kapcsolat fokozatosan elhalványult.
Ez arra utal, hogy a kevesebb mozgás nem kiváltó oka, hanem inkább korai következménye lehet a Parkinson-kórnak.
Ez a kulcsfontosságú vitamin segíthet megelőzni a demenciát, feltéve, ha eleget eszel belőle
A Parkinson-kór sokáig rejtve maradhat
A Parkinson-kórt legtöbben a remegéshez, az izommerevséghez vagy a lelassult mozgáshoz kötik. A szakemberek azonban ma már egyre többet beszélnek az úgynevezett korai vagy prodromális szakaszról. Ebben az időszakban a szervezet már változik, de a tünetek még túl enyhék vagy túl általánosak ahhoz, hogy egyértelmű diagnózist lehessen felállítani.
A kissé lassabb járás, a rövidebb séták, a kevesebb napi mozgás pontosan olyan jelek lehetnek, amelyeknek gyakran nem tulajdonítunk nagy jelentőséget; sokszor a fáradtságnak, a nek vagy az életkor természetes velejárójának tudjuk be őket.
Így segíthetnek az okoseszközök
Az okosórák és aktivitásmérők új távlatokat nyithatnak a kutatásban. Ezek az eszközök észrevétlenül, nap mint nap képesek rögzíteni a mozgásunkat, így kimutathatják azokat az apró változásokat, amelyeket mi magunk nem érzékelünk tudatosan.
Fontos hangsúlyozni: egy alacsony lépésszám önmagában nem jelent betegséget, és semmiképpen sem alkalmas diagnózis felállítására. A napi aktivitásunk számtalan okból csökkenhet; sérülés, ízületi fájdalom, hangulati nehézségek, szív- vagy tüdőproblémák, de akár egy megváltozott élethelyzet miatt is.
A mozgás szerepe továbbra is kulcsfontosságú
A kutatók kiemelték, hogy a rendszeres testmozgás jelentősége ettől függetlenül megkérdőjelezhetetlen. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint heti 150-300 perc közepes vagy intenzív aerob testmozgás támogatja a testi és mentális egészséget, valamint az idegrendszer megfelelő működését is.
A legfontosabb üzenet pedig talán az, hogy megtanuljunk valóban figyelni magunkra. Egy-egy apró, hétköznapi jel, mint a napi lépésszámunk, nem feltétlenül ad okot aggodalomra. Gyakran inkább egy halk emlékeztető arra, hogy időről időre lassítsunk, és komolyabban vegyük a saját jóllétünket.
