Soha többé nem fogod megnyomni a telefonod szundi gombját, ha ezt elolvasod
Ismerős a forgatókönyv? Reggel 6:30-kor megszólal az első ébresztő. Szundi. 6:35 – újra szundi. 6:40 – megfogadjuk, hogy most már tényleg felkelünk. Egyik szemünk még csukva, a másikkal már a naptárat nézzük, miközben próbáljuk rávenni magunkat az ágy elhagyására. A sűrű, egymás utáni ébresztők sokak szerint segítenek elviselhetőbbé tenni a reggeleket – de egyre több szakértő szerint valójában pont az ellenkezőjét érjük el velük.
Ezeket láttad már?
Eegy amerikai nővér, Jordan Bruss népszerű TikTok videójában nemrég éppen azt hangsúlyozza, miért ne nyomogassuk reggelente a szundi gombot. Elmagyarázza, hogyan ronthatja el a napunkat az, amit oly sokan rutinszerűen csinálunk reggelente: több ébresztő beállítása és a szundi gomb túlzott használata. Lássuk, miről is van szó pontosan!
A reggeli szundiért komoly árat fizethetünk
„Ha te is azok közé tartozol, akik több ébresztőt állítanak be – rossz hírem van. Az ilyen típusú ébredés valójában gyakran megszakítja a REM-ciklust” – figyelmeztet Jordan nővér. A REM (azaz a mély, álommal teli) alvási szakasz kritikus a fizikai és mentális regeneráció szempontjából, és ennek ismételt megszakítása alvási tehetetlenséget, fáradtságot, hangulatingadozást, sőt, megemelkedett kortizolszintet is okozhat a szakértő szerint.
Ez pedig sajnos rendkívül kedvezőtlenül hathat a testünkre. „Minden alkalommal, amikor megszólal az ébresztőd, a szervezeted azonnal a harcolj-menekülj válaszreakcióba kapcsol. Tehát ha reggelenként többször is így riadsz fel, az rendkívül megterhelő a tested számára. Amikor megszólal az ébresztő – kelj fel” – javasolja határozottan.
A magas kortizolszint pedig nemcsak stresszesebb közérzethez, hanem súlygyarapodáshoz is vezethet. Ahogy a nővér fogalmaz: „Ne okozz magadnak extra fizikai és mentális stresszt. A magas kortizolszint súlygyarapodást okozhat, és nehezebbé teszi annak leadását is. Szóval amikor az ébresztőd megszólal – kelj fel. Jobban fogsz kinézni és jobban is fogod érezni magad.”
6 mindennapi szokás, amivel egy életre tönkreteszi a tested az ortopéd szakorvos szerint
Mi történik, amikor szundizunk?
Bár a szundi gomb megnyomása rövid távon vigasztalónak tűnhet, valójában egy ördögi kört indít el. Ilyenkor a szervezetünk újra belép az alvási ciklus elejére, amit aztán pár perc múlva ismét megszakít egy újabb ébresztés. Ez a töredezett alvásmintázat nemhogy nem pihentető, de kifejezetten kimerítő.
Minden újabb szundi beindítja az agy stresszreakcióját, és ezzel együtt a mentális ködös állapot is csak tovább tart. A többszöri ébredés nem engedi, hogy az agy természetes módon, fokozatosan ébredjen fel, helyette egyfajta mini-sokkot kap újra és újra. Az eredmény? Lassan tisztuló fej, kávéfüggő reggelek és kapkodós napkezdések.
Ezért tűnhet mégis olyan jó ötletnek
Az agyunkat könnyű becsapni: a szundi egyfajta pszichológiai „jutalomként” működik, hiszen úgy érezzük, hogy kapunk még egy kis pihenőt. De ezek az úgynevezett „mikroalvások” nem valódi regenerációt jelentenek. Mindössze újraindítják az alvási ciklust, amit aztán pár perc múlva ismét megszakítunk – mintha állandóan ismét az elejétől lejátszanánk egy videót, amit sosem nézünk végig.
Ha valaki rendszeresen több ébresztőt állít be, az általában nem lustaságból teszi – a szervezete valószínűleg komolyabb regenerációra és rendszeresebb alvási szokásokra vágyik. Ahelyett viszont, hogy a telefonra bíznánk a feladatot, érdemes a környezetünket és az esti rutinunkat is felkészíteni a pihentetőbb ébredésre.
A jobb reggelek titka: fény, ritmus és rutin
A Bed Sava alvásszakértői szerint a több ébresztő helyett inkább a természetes ébredést kellene támogatnunk. Például úgy, hogy nem sötétítjük be teljesen a hálószobát éjszakára: egy kis rés a függönyön lehetővé teszi, hogy a reggeli fény természetes ébresztőként jusson be, és lassan beindítsa a szervezetünk biológiai óráját.
Egy másik kulcsfontosságú tényező az állandóság: próbáljunk minden nap azonos időben lefeküdni és felkelni, még hétvégén is csak maximum egy órával eltérve. Ez az apró szabály csodákra képes a közérzetünk szempontjából, hiszen a szervezet így sokkal könnyebben beáll egy stabil alvás-ébrenlét ritmusra.
Ez történik az agyaddal, ha huzamosabb ideig rosszul alszol
Az esti lelassulás is sokat számít
A nyugodt reggelekben az estéinknek is fontos szerepe lehet. Az utolsó óra lefekvés előtt legyen a lelassulásé és az ellazulásé. Kapcsoljuk le a fényeket, kerüljük az erős képernyőfényeket, és válasszunk olyan tevékenységet, ami segít a testünknek és az agyunknak is lecsendesedni: olvasás, nyújtás, meleg zuhany vagy néhány perc mélylégzés. Nem mehetünk el szó nélkül a kávé és az alkohol szerepe mellett sem: a délutáni koffeinbevitel és az esti bor nemcsak az elalvást nehezíti, de jelentősen rontja az alvás mélységét is, és reggel nagyobb eséllyel nyúlunk majd a szundi gombhoz, csak hogy kibírjuk az első órát.
Kelj fel egyszer, és ébredj fel tényleg!
A reggelek egyik legfontosabb momentuma az első néhány perc. Használjuk ki jól: húzzuk el a függönyt, igyunk egy korty vizet, és végezzünk néhány másodpercnyi könnyű mozgást – például karlengetést, lábujjhegyre állást vagy egyszerűen sétáljunk el a konyháig. Ez a minimális aktivitás máris segít kilépni az alvásos ködösségből, és fokozatosan aktiválja az agyat is.
Ha azonban minden próbálkozás ellenére továbbra is küzdelmesek a reggeleid, és gyakran vagy álmos napközben, akkor érdemes lehet felkeresned egy alvásspecialistát. Elképzelhető, hogy egy olyan alvászavar áll a háttérben, mint például az alvási apnoé. Végezetül ne feledd: a többszörös ébresztés kétségkívül megnyugtatónak tűnhet, valójában azonban csak ellopja tőlünk az alvás legértékesebb részét, és idegessé, kimerültté tehet.
