Ezért van nagyobb veszélyben a városiak mentális egészsége, mint a többi emberé
Vannak olyan időszakok az életben, amikor úgy érzed, hogy fogalmad sincs, merre tovább, elveszett az irány, a misszió. Ilyenkor a klasszikus „5 éves tervek” inkább szorongást, mint inspirációt jelentenek. Kertész Lilla szervezetpszichológus segít, mi ilyenkor a valóban jó stratégia.
Ezeket láttad már?
Ha te is úgy érzed, hogy éppen egy olyan időszakon mész keresztül, ahol elbizonytalanodtál a folytatást illetően, akkor nem óriási, életre szóló célokra, hanem gyengéd mikrocélokra van szükséged, amelyek segítenek lépésről lépésre újra kapcsolódni önmagadhoz és egy új irányhoz. Ebben a cikkben összegyűjtöttem számodra néhány tippet, hogyan láss hozzá.
1. Engedd meg magadnak, hogy elveszett légy
Valamennyi célkitűzés kiindulási pontja a jelen állapot mélyebb megértése, ezért elengedhetetlen, hogy egy kis időt szánj arra, hogy felismerd, milyen érzések és gondolatok kavarognak most benned. A pszichológia szerint az elveszettség érzése nem kudarc, hanem fontos visszajelzés: azt üzeni, hogy a jelenlegi életed már nem passzol teljesen az értékeidhez, a szükségleteidhez vagy identitásodhoz.
A kutatások szerint a jelentésteli életnek három fő összetevője van:
- úgy érzed, számítasz,
- érted a saját történetedet,
- és van valamiféle irány, amerre tartasz.
Amikor ezek az összetevők eltűnni látszanak – például egy szakítás, munakhelyi kiégés, költözés vagy egy sima életközépi válság miatt –, természetes, hogy a motivációd és a fókuszod is szétesik. Az első célod ezért lehet ennyire egyszerű: „Szeretném megérteni, mi fontos nekem most.” Ez nem ködös kifogás, hanem egy valódi pszichológiai feladat, ami előkészíti a terepet a később nagyon is konkrét, önazonos célok számára.
6 módszer, ami rövid időn belül átalakítja az életedet és segít megvalósítani az álmaidat
2. Tűzz ki pszichológiai jellegű célokat!
Ha nem tudod, hogy jelenleg mit akarsz, akkor a nagy karrier-, test- vagy párkapcsolati célok erőltetése gyakran csak fokozza a szorongást. A célkitűzés akkor működik igazán, ha önreflexióra és értékekre épül, nem csak produktivitásra. Ezért az első céljaid ne az eredményekről, hanem az önmagadhoz való kapcsolódásról szóljanak. Próbáld ki két héten keresztül ezeket a gyakorlatokat:
- Napi, reggeli vagy esti naplózás, amikor egyszerűen kiírod magadból, ami benned van. Egy segítő kérdés, ha nem tudod, hogy kezdd: „Mi adott ma akár csak 2% energiát? Mi töltött fel? Mi szívta le ma az energiámat?”
- Vegyél részt heti egyszer egy “felfedező randin”: Önmagaddal. Egy munkatárssal. Egy baráttal. Egy óra egy workshopon, egy előadáson, egy klubban vagy épp újrafelfedezed egy gyerekkori hobbidat, ami iránt akár csak kicsit is érdeklődsz, teljesítménykényszer nélkül.
- Heti egy telefonmentes séta azzal a kérdéssel: „Ha senkit nem kellene lenyűgöznöm, mit próbálnék ki ebben a hónapban?”
Ezek az apró, ismétlődő lépések segítenek neked adatot gyűjteni arról, ki vagy most és milyen irányba tartanál legszívesebben.
3. Ne menő, hanem önazonos célokat válassz!
A célkutatásban nem csak az számít, mennyit dolgozol, hanem az is, milyen típusú célért teszed. Az önazonos célokkal foglalkozó vizsgálatok szerint akkor vagyunk kitartóbbak és boldogabbak, ha a céljaink illeszkednek a belső érdeklődésünkhöz és értékeinkhez, nem csak külső elvárásokhoz vagy azokhoz a jól ismert “kellene” vagy “kell” típusú feladatokhoz és projektekhez.
Ha önazonos célokat tűzünk ki, akkor tovább kitartunk, kevésbé érezzük úgy, hogy szerepet játszunk és álarcot viselünk és sokkal nagyobb elégedettséget tapasztalhatunk meg a mindennapok során.
Mini önazonosság-teszt:
- „Ha ezt senki sem látná, akkor is akarnám?”
- „Ez én vagyok, vagy csak egy álarc rajtam?”
- „Azért hajtom ezt, hogy elég jónak érezzem magam, vagy mert őszintén érdekel?”
Ha a válaszaid többsége arról szól, hogy mások mit gondolnak, érdemes úgy alakítani a célt, hogy belülről is igaz legyen. Például: a „6 hónapon belül előléptetést akarok” helyett: „Olyan munkát szeretnék, ahol megélhetem a kreativitásomat.”
Ezek a mentális trükkök segítik a legnagyobb olimpikonokat bármilyen kihívás legyőzésében
4. Zsugorítsd addig a célokat, amíg hihetővé nem válnak
Amikor kimerült vagy, szorongsz vagy levert vagy, még a „reális” célok is irreálisnak tűnhetnek. Albert Bandura motivációs kutatásai szerint az, hogy mennyire hisszük el, hogy meg tudunk csinálni valamit (én-hatékonyság), óriási mértékben befolyásolja, hogy tényleg nekilátunk-e. Ha a cél túl nagynak érződik, az agyad csendben eldönti: „Úgysem fog menni”, és maradsz, ahol vagy.
Különösen azokban az időszakoban, amikor elveszettnek érzed magad, olyan célt tűzz ki, ami mellett teljes mértékben el tudsz köteleződni és nem merül az a kérdés benned, hogy végig tudod-e vinni vagy sem. Ha megtaláltad ezt a célt, ezután zsugorítsd le azt kisebb projektekre és mindennapi lépésekre. A „kitalálom a legjobb karrierutat” helyett például fogalmazhatsz így is: „Hétvégén fél órát arra szánok, hogy leírok öt dolgot, amit szerettem és nem szerettem a korábbi munkáimban.”
A „szociálisabb leszek” helyett: „Ezen a héten egy embernek írok, akiben bízom és meghívom egy kávéra.” Minden apró siker kicsit megemeli az önbizalmad, és bizonyítja, hogy mégsem vagy annyira beragadva, mint azt hitted.
Lehet, hogy a komfortzónád miatt maradsz le az előléptetésekről? A kockázatvállalás pszichológiája
5. Viselkedésre, ne érzésekre célozz!
Amikor elveszettnek érezzük magunkat, gyakran „érzéscélokat” tűzünk ki: „magabiztosabb akarok lenni”, „boldogabb akarok lenni”. A gond az, hogy az érzéseket nem tudod közvetlenül szabályozni; csak a viselkedéseiden keresztül tudod befolyásolni azokat. A pszichológiai kutatások azt javasolják, hogy az „így akarok érezni” helyett fordítsd át a céljaidat „ezt fogom csinálni” típusú viselkedéscélokra. Például:
- A „ne legyek olyan magányos” helyett: „Ebben a hónapban csatlakozom egy online vagy offline csoporthoz, ami kapcsolódik egy érdeklődési körömhöz.”
- A „motiváltabb akarok lenni” helyett pedig: „Minden hétköznap a számomra legfontosabb feladatommal foglalkozom 15 percet, mielőtt megnyitom a közösségi médiát.”
A viselkedés-alapú célok tisztábbak, könnyebb őket követni és apró győzelmeket okoznak, amelyek lassan, de biztosan megváltoztatják a hangulatodat és az énképedet, hogy ezt mondhasd magadnak:
Olyan ember vagyok, aki megtartja a saját magának tett ígéreteit.
7. Élet-terv helyett készíts élet-vázlatot
A pozitív pszichológia kutatói „life craftingnak” nevezik azt a folyamatot, amikor tudatosan leírod a számodra ideális jövőt, az értékeidet és a konkrét lépéseket, majd ezt időről időre frissíted. Ez a gyakorlat növeli az élettel való elégedettséget és a célérzetet, mert az önreflexiót konkrét, cselekvéses tervezéssel köti össze. Próbáld ki ezt a mini “life crafting” rituálét:
- Írj egy oldalt „éves visszatekintésként” úgy, mintha 12 hónap múlva lennél, és az éved „meglepően jól” sikerült – nem tökéletesen, csak meglepően jól.
- Karikázd be a három leggyakrabban visszatérő témát (kapcsolódás, kreativitás, stabilitás, szabadság, tanulás stb.).
- Minden témához alkoss egyetlen apró, teljesíthető célt a következő két hétre.
A varázslat nem abban van, hogy tökéletesen megteremtsd a jövőt, hanem abban, hogy adsz az elmédnek egy irányt, amerre finoman elmozdulhat, miközben elég rugalmas maradsz, hogy menet közben átírd, ami már nem te vagy.
Ha úgy olvasod ezt a cikket, mint egy GLAMOUR-coaching alkalmat: mi az az egy apró, 80%-ban megvalósítható cél, amit a következő 48 órában bevállalsz, hogy az „elveszett vagyok” állapotból eljuss a „kíváncsi vagyok, mi jöhet még” érzésig? Melyik területre szeretnél legelőször egy ilyen apró célt kitalálni: munka, kapcsolatok vagy önmagaddal való kapcsolat?
