Az a sejtésed, hogy a főnököd nárcisztikus? Így lehetsz biztos benne, hogy igazad van
Első benyomásra magabiztos, karizmatikus. Az a vezető, aki belép a szobába és azonnal betölti a teret. Aki határozottan beszél, nagy víziókról mesél és elhiteti veled, hogy szerencsés vagy, hogy a csapatához tartozhatsz. Aztán lassan valami megváltozik, és kiderül, hogy valójában egy nárcisztikus főnök került a képbe.
Ezeket láttad már?
Az ötleteid visszaköszönnek a megbeszéléseken, csak éppen már nem a te neved alatt futnak. A dicséret kiszámíthatatlan: az egyik héten eláraszt, a következőn teljesen megszűnik. A visszajelzések nem építenek, inkább személyes támadásnak hatnak. Este újra és újra lejátszod a beszélgetéseket a fejedben és próbálod megfejteni, vajon most mit rontottál el. Ha ez mind ismerősen hangzik, fontos tudnod, hogy nem képzelődsz és egyáltalán nem vagy egyedül, a gondot egy nárcisztikus főnök jelenti.
Szervezet-pszichológiai kutatások szerint a nárcisztikus vonások és a vezetői szerepek meglepően gyakran találkoznak. Az ilyen személyek erősen vágynak a státuszra, az elismerésre és a befolyásra. Merészek, meggyőzőek és gyorsan hoznak döntéseket. Ezek a tulajdonságok pedig sok vállalatnál könnyen összekeverhetők a valódi vezetői kompetenciával, különösen teljesítmény-orientált környezetben.
A tudomány azonban egy kevésbé vonzó oldalt is megmutat: a pszichológiai kutatások szerint a nárcisztikus vezetők csapataiban hosszú távon magasabb a stressz szintje, alacsonyabb a pszichológiai biztonság és gyakoribb az érzelmi kimerülés.
Ami tehát ezeket a főnököket felfelé viszi, az másokat lassan felőröl.
Miért érzed személyes támadásnak a nárcisztikus vezetők viselkedését?
Az egyik legnehezebb része egy nárcisztikus főnökkel való együttműködésnek az érzelmi kiszámíthatatlanság. Egyik nap még zseniális vagy, másnap már „nem gondolkodsz stratégiai szemmel” anélkül, hogy a teljesítményed ténylegesen változott volna.
Egy magyar pszichológus 4 módszere, amivel évek óta képes visszaszerezni a mentális energiáját
Pszichológiai szempontból ez az úgynevezett szakaszos megerősítés jelensége, amely bizonyítottan fokozza a szorongást és az önbizalom megingását. Az idegrendszered állandó készenlétben áll, figyeli a legkisebb visszajelzést is. Idővel még a magabiztos, kompetens szakemberek is elkezdik megkérdőjelezni önmagukat és a eredményeiket. Ez nem gyengeség. Ez egy teljesen érthető reakció egy érzelmileg instabil környezetre.
A legfontosabb változtatás
A legnehezebb, ám egyben legfelszabadítóbb felismerés, hogy egy nárcisztikus főnök nem érzelmi partner a munkahelyen. Ha empátiát, igazságosságot vagy következetes elismerést vársz valakitől, aki erre strukturálisan nem képes, az folyamatos csalódáshoz vezethet. A munkahelyi stresszt vizsgáló kutatások szerint az elvárások tudatos újrgondolása és újrakeretezése jelentősen csökkentheti az érzelmi kimerülést.
Ez nem azt jelenti, hogy nem törődsz többé a munkáddal és félvállról veszed a kötelességeidet. Ez azt jelenti, hogy nem adod a főnököd kezébe az önértékelésedet.
Hogyan védheted meg magad anélkül, hogy elveszítenéd az erődet és az önbecsülésedet?
A nárcisztikus vezetők nem az érzelmi nyitottságra vagy a sebezhetőségre reagálnak, hanem az eredményekre. A munkahelyi kommunikációval foglalkozó kutatások szerint a tényalapú megfogalmazás csökkenti a konfliktusokat és növeli a szakmai kompetencia észlelését ilyen helyzetekben. Amikor adatokról, eredményekről és üzleti értékekről beszélsz, nem rideg vagy, hanem stratégiailag küzdesz meg a fennálló helyzettel. Egyszerűen azon a nyelven kommunikálsz, amelyet valóban meghallanak.
Ugyanilyen fontos az is, hogyan kezeled a további szakmai kapcsolataidat. A munkavállalói rezilienciát vizsgáló tanulmányok szerint az erős kollegiális kapcsolatok és a több vezető felé való láthatóság valódi védőfaktorként működhet egy toxikus vezető mellett.
Amikor a szakmai identitásod nem egyetlen ember jóváhagyásától függ, hanem több kollégád vagy vezetődétől, nő a pszichológiai biztonságod.
Az érzelmi leválás nem kudarc
Sokan úgy érzik, hogy egy nárcisztikus főnök mellett állandóan magyarázkodniuk vagy védekezniük kell. Az érzelmi túlreagálás azonban gyakran inkább tovább fenntartja, mint megoldja a problémát. A nyugodt, rövid, semleges válaszok, vagyis az érzelmi határhúzás, segítenek megvédeni az idegrendszeredet. Ilyenkor továbbra is profi és kompetens maradsz, de nem válsz elérhetővé a hatalmi játszmákhoz.
A túlérzékenység 3 jele: te is beletartozol az érintett 20 százalékba?
A kérdés, amit ritkán mondunk ki
Egy ponton elkerülhetetlenül felmerül a kérdés: megéri ez nekem? A toxikus vezetést hosszú távon vizsgáló kutatások szerint a tartós nárcisztikus környezet negatívan hat az önbizalmadra, a mentális egészségedre, sőt akár a testi jól-létedre is. Ha állandó szorongást és a motivációd drámai csökkenését tapasztalat, és úgy érzed, hogy egyre inkább “összezsugorodsz” a szerepedben, annak érdekében, hogy túlélj, a probléma nem a te teherbírásodban keresendő.
Egy nárcisztikus főnök elhagyása nem a gyengeség jele. Sok esetben ez egy tudatos, pszichológiailag egészséges döntés.
Ha a főnöködnek mindig a legfontosabb embernek kell lennie a szobában, a kompetenciád könnyen fenyegetésnek tűnhet számára.
Ez nem azt jelenti, hogy „túl sok” vagy. Azt jelenti, hogy rossz reflektorfényben állsz. Nem azért dolgozol egy vállalatnál, hogy mások egóját menedzseld a saját jólléted rovására. Azért vagy ott, hogy fejlődj, alkoss és kibontakozz egy olyan közegben, ahol a vezetés több, mint tranzakcionális szerepvállalás.
