Kutatások igazolják: konkrétan megváltoztatja a férfiak agyát, ha jó apává válnak
Sokat tudunk arról, hogy milyen káros következményei lehetnek, ha az apa fizikailag és/vagy érzelmileg távol marad a gyermektől, és ismerjük annak a pszichológiai hatását is, ha egy gyermek életében jelentős részt vállal az édesapja. Újabb kutatások viszont rámutattak: bizony a férfiak bőven profitálhatnak abból, ha beleállnak az apaszerepbe. De hogyan?
„Az apaság egy olyan mély és őszinte, egészen más típusú szeretetet jelent nekem, ami nem összehasonlítható egy párkapcsolatban két felnőtt ember szerelmével, szeretetével és mindenkinek kívánom, hogy tapasztalja meg ezt az életben” - meséli Gábor, akinek idén lett hat éves a lánya. Az ő személyes tapasztalatai és dr. Preisz Éva pszichiáter, pszichoterapeuta és transzgenerációs szakértő segítségével jártuk körbe a kérdést, miszerint miért is jó a férfinak, ha szerepet vállal a gyermeke(i) neveléséből.
Persze tudjuk, hogy ez ma már sokkal kézenfekvőbb, mint harminc-negyven évvel ezelőtt volt, mégis fontos erről beszélni, hiszen a társadalmi normák változása ellenére sok férfiban még mindig élnek olyan belső gátak, berögzült minták vagy elvárások, amelyek akadályozhatják abban, hogy teljes szívvel és jelenléttel kapcsolódjon a gyerekéhez.
Az agyat változtatja meg az apaság
Ahogy az anyaság, úgy az apaság is megváltoztatja az embert, de nemcsak a mindennapjai, az energiaszintje vagy a prioritásai lesznek mások, hanem konkrétan az agya is - számolt be róla a Psychology Today. 1989-ben Marjory Roberts 200 édesapát vizsgált egy kutatás során, mely arra a következtetésre jutott, hogy az apaság pszichológiai értelemben pozitív tapasztalat, elsősorban azért, mert segíti az empátia és az együttérzés fejlődését. Ez az eredmény összhangban volt Erik Erikson generativitáselméletével, amely szerint az ember csak akkor éri el a teljes érettséget, ha valamilyen módon hozzájárul a következő generáció fejlődéséhez.
A tanulmány egy másik pozitív eredménye az volt, hogy a közhiedelemmel ellentétben a férfiak karrierje nem szenvedett csorbát attól, ha apává váltak vagy aktívabb szerepet vállaltak a gyermeknevelésben. Sőt, ahogy korábbi kutatások is igazolták, a gyermekek is jelentősen profitáltak abból, ha apjuk aktívan jelen volt az életükben. Joseph Pleck, John Snarey és Anthony Maier pszichológusok kutatása szerint az elkötelezett apák jelenlétében felnövő fiúk és lányok magabiztosabb, érettebb és önállóbb felnőttekké váltak.
Az apaseb súlya: Így hat az apai hiány a felnőttkori kapcsolatainkra és önértékelésünkre
A szerzők egyértelműen win-win helyzetként írták le az apaságot. „Az apa szerepe éppoly fontos, mint az anyáé” – fogalmazott Snarey, amit sok apa talán eddig is sejtett, de jó érzés lehetett megerősítésként hallani. Ezt dr. Preisz Éva is így látja: „Egy felfogás szerint a gyermeknek néhány éves koráig elsősorban az anyára van szüksége. A gyermek szempontjából ebben egyébként lehet is igazság, mert a részéről másfél éves kor tájékán fog megjelenni az a nagyon erős igény, hogy az apával jó minőségben tudjon kapcsolódni.
Sőt, agyának egy konkrét területe kifejezetten ennek a kapcsolódásnak a fényében fog intenzifikálódni, és ez is hozzátartozik a hosszú távú egészséges lelki működés kialakulásához. Azonban ezzel együtt úgy vélem, hogy az apa jelenléte az első másodperctől kezdve nagyon jelentős. ”
A szakember hangsúlyozta, hogy ez már csak azért is fontos, mert az első 18 hónap stabil, kiegyensúlyozott kötődése az elsődleges gondozóval (ez leggyakrabban az édesanya) hosszú távon nagyon meghatározó a gyerek saját biztonságérzete és belső stabilitása kialakulásának szempontjából.
„És ha az apa igyekszik a lehetőségeihez képest részt vállalni a mindennapi tevékenységekben, az anya biztonságban fogja érezni magát, ez az élmény pedig meg fog jelenni az anya és a gyermek kapcsolatában, hatással lesz a kötődésükre. Ha törekszik rá, az apa a születés pillanatától kezdve - ha aktívan tesz ezért - nagyon szoros és mély kapcsolódást képes kialakítani a gyermekkel, ami hasonló ahhoz, amely a méhben töltött kilenc hónap során megszületett édesanya és gyermeke között.”
Brian Mossop a Scientific American Mind 2011-es számában arról ír, hogy „amikor a férfiak apává válnak, agyuk olyan idegrendszeri megújuláson megy keresztül, ami a gyermekek javát szolgálja”. A születést követő napokban mind a baba, mind az apa agya véglegesen megváltozik. Egy biokémiai kötelék alakul ki apa és gyermek között, hasonlóan ahhoz, ami az anya és a magzat között jön létre a terhesség alatt.
Már az anyaméhben elkezd kialakulni az apai kötődés, pedig erre sokan nem is gondolnak
Konkrétabban: az apák agya genetikailag arra programozódik, hogy reagáljon a csecsemő kényelmét vagy túlélését fenyegető veszélyekre – ez az egyik módja annak, ahogy az oxitocin befolyásolja a korai apai viselkedést. A neurológusok szerint az apák és csecsemők agya szimbiózisban működik: mindkét fél kognitív szinten hat a másikra, és ebből kölcsönösen profitálnak. A kutatások azt is kimutatták, hogy a férfiak új, plusz idegsejteket is növesztenek, miután apává válnak – ez a természet eszköze arra, hogy mély érzelmi kötődést hozzon létre, ami a gyermek egész életében kamatozik.
Ha ez a kognitív szimbiózis nem lenne önmagában is lenyűgöző, az apa agya még a szülői szerepköreinek megfelelően is képes változtatni hormonális működését és idegi aktivitását. A Proceedings of the National Academy of Sciences 2014-es tanulmánya szerint az apák agya képes váltogatni a társas kötődésre és éberségre irányuló hálózat, illetve a tervezést és gondolkodást szolgáló hálózat között – a helyzet függvényében változtatva a működését.
Ha beleáll az apaságba, nagyobb eséllyel nő fel a férfi
Persze nemcsak az agyban történnek változások, hanem a személyiségben is. Dr. Preisz Éva szerint „amikor gyermekünk születik, az ő fejlődésével mi magunk is keresztül megyünk olyan érzelmi állapotokon, fázisokon, amiket akkor éltünk át, amikor akkorák voltunk, mint a gyermek. Ha az életünknek abban a szakaszában, ahol éppen a gyerekünk tart, különböző hiányok, sérülések értek minket, akkor az, hogy hozzá mi már máshogy tudunk kapcsolódni, mint ahogy ezt velünk tették, egyfajta korrektív élménnyé változhat számunkra.
Meglehet például, hogy a kicsi születése előtt a férfi talán éretlenebb, felelősséget nélkülözőbb módon van jelen a saját, vagy a családja életében, de a gyermek megjelenésével - jó esetben - felelősségérzet kezd kifejlődni az édesapában. Ezen keresztül saját felnőtt minőségét fogja megerősíteni.”
Erről Gábor is mesélt, szerinte „egyénenként más, hogy ki milyen traumákat hoz a saját gyerekkorában és hogyan próbálja meg azt kiküszöbölni a saját gyerekénél, illetve hogyan okoz közben újabb traumákat akár a legnagyobb odafigyelés mellett is.” Emellett úgy véli, kislányos apaként az egyik legnagyobb változás, ami a mai napig is zajlik benne, hogy sokkal
érzékenyebb lett egyéni és társadalmi szinten is a nőket érintő minden igazságtalanságra.
Bár apa velünk élt, sosem vett részt a nevelésemben: ilyen felnőtt lettem emiatt
„Ez azért van, mert azonnal „rá tudom vetíteni” a saját lányomra a nemi diszkriminációkat és előítéleteket és nagy felháborodást, dühöt tudok érezni olyankor, ha őt azért minősítik, mert „csak egy lány”. De sokat szelídült a kommunikációm is és a vágyam, hogy megértsem, a másik miért gondolja azt, amit. Egy 6-7 éves kislánynál fontos belelátni az indokokba a szavak mögött, hogy a megfelelő módon reagálj, vagy válaszolj és tudj segíteni.” Hozzáteszi, hogy ezt azóta a felnőtt-felnőtt kapcsolataiban is igyekszik alkalmazni, persze a mai napig előfordul, hogy türelmetlen.
„De sosem felejtem el azt a beszélgetést, amikor egy idegesebb szituáció után az akkor négy éves kislányom a saját szavaival megfogalmazta, hogy ő félt tőlem, mert “túl hangos voltam”, pedig éppen csak felemeltem a hangomat egy jelentéktelen dolog miatt. Nagyon rosszul éreztem magam, mert sosem szeretném, hogy féljen tőlem a saját lányom.“
Sőt, Gergő azt a feltevésemet is megerősítette, hogy az apaságba való beleállás még fizikailag is jó hatással van a férfiakra. „Nem csak mentálisan, fizikailag is segíti a jóllétet, ha apa vagy! Azt szoktam mondani viccesen, hogy azért sportolok, mert nekem 45-50 évesen is félelmetesnek kell lennem, hogy ha megmondom valami nyikhaj tininek, hogy este kilencre várom haza a lányom, akkor biztos odaérjenek időben! De komolyra fordítva a szót: apának lenni már más szint, más felelősség. Jobban vigyázol magadra.
Van egy csomó minden, amit még szeretnél és nekem könnybe lábad a szemem, ha belegondolok… Ott szeretnék lenni élete fontos eseményeinél, a támasza lenni a nehéz pillanatokban. Szeretnék egy közös fotót majd a diplomaosztóján, táncolni az esküvőjén, meg ezer más pillanatot. Sokkal kevesebbet kockáztatok már minden tekintetben, mióta ő a világon van, mert felelős vagyok a boldogulásában. Nagy vágyam volt például, hogy a munkámhoz kapcsolódóan eljussak valamilyen háborús övezetbe, erről letettem, amikor megszületett.”
Nem olyan egyszerű a beleállás, mint amilyennek tűnik
Magyarországon 10 nap pótszabadság illeti meg az apát, ha gyermeke születik. Hacsak nem olyan szerencsés, hogy heti egy vagy több napot otthonról dolgozzon, nagy esély van rá, hogy csak reggel és este néhány órán át, valamint hétvégén lesz majd lehetősége megismerkednie újszülött gyermekével. És ez vajon mire elég? Dr. Preisz Éva elsődleges tanácsa az, hogy nem szabad belefeszülni.
„Ha csak azokat az időintervallumokat, amik a rendelkezésére állnak optimálisan ki tudja használni, és „hozzáfér” a gyerekhez, az már rengeteget jelent. Hiszen sok édesanya csak akkor érzi biztonságban a gyermekét, ha ő van körülötte, ha úgy pelenkázzák, etetik, altatják, ahogy ő csinálja, és nem ritka, hogy az apák ilyenkor háttérbe szorulnak. Adjunk nekik teret, akár kizárólagosságot is ezekben az órákban - esténként, hétvégén, a szünidőben -, így teljeskörűen tudják megélni a gyermekükkel való kapcsolódást.”
A szakember úgy véli, azok számára, akik elmúlt 10-15 évben váltak szülőkké, már sokkal kézenfekvőbb, hogy a szülők fele-fele arányban vegyenek részt a gyermeknevelésben. „Ma már nem csak, hogy felmerül az igény a fiatalabb szülőgeneráció részéről, hanem rengeteg információ birtokában is vagyunk. Sőt, a nők nagy részének ma már fontos, hogy más területeken is kiteljesedjen, ami szerintem csodás. Hiszen igaz az a mondás, hogy ha az anya jól van, jól lesz a gyerek is.
Sok férfi érzi magát feleslegesnek gyerekszületés után - szakértő szerint erre érdemes figyelni, hogy megmaradjon az intimitás
Hiába dedikálja egy nő az életének hat évét, minden napjának minden óráját a gyermeknevelésnek, senkinek sem tesz jót, ha ebben nincs jól, ha feszeng, elege van, ha kiég benne. Sokszor ahhoz, hogy anya jól lehessen, arra is szükség van, hogy más dolgokkal is tudjon foglalkozni, ezáltal az apák szerepe még inkább jelentőssé válik. “
Gábor is azokhoz a szülőkhöz tartozik, akiknél mindkét fél részt vesz a lányuk nevelésében, noha megjegyzi: bár már elengedte, hogy például apák napján nem tartanak ünnepséget az oviban, de az bántja, hogy ha kirekesztést és előítéletet tapasztal - sokszor egyébként anyukáktól. Elmesélt egy vicces, ugyanakkor elgondolkodtató sztorit is, ami jól példázza ezt: kislánya aerobikra jár, az első alkalommal meg kell adni az adataikat, mert a szülők egy közösségi média oldalon kommunikálnak.
Érkezett is este a felkérés, miszerint az „Aerobic anyukák” nevű csoport szeretné, ha csatlakozna. „Nyilván, kizárólag ezt csak anya tudja kézben tartani otthon (nevet). Apukaként ugyanazt tudom, mint ők. Főzök, mosok, takarítok, fonom a lányom haját, sőt, titokban a lábkörmömet is kifestheti, meg rajzolhat rám unikornist csillámos tetováló tollal. Halál komoly arccal be fogok menni másnap a munkahelyemre úgy, hogy csak én tudom, hogy nem sikerült lekaparni, de a jobb fej kollégáim előtt vállalni is fogom a műalkotást!”
előfizetésem
Hírlevél
