előfizetésem
Hírlevél
Egy pillanat alatt ellophatják az arcképed a neten, ha nem teszed meg ezeket a lépéseket
Ha megkérdeznék, hány helyre töltötted fel az arcképedet és hány alkalmazásnál használsz jelszó helyett biometrikus azonosítást, valószínűleg nem tudnál azonnal válaszolni, ahogy én sem tudok. Aztán végleg elvesznél, ha még azt is megkérdeznék, hogy tudod-e, hogy ezek az alkalmazások pontosan hogyan és mire használják fel a fotóidat. Főleg akkor, ha egy előadót, vagy épp egy tartalomgyártót tisztelhetünk benned, akinek a szerény személye a cégére.
Hétköznapi felhasználónak és az énmárkának is jár a megfelelő jogi védelem, amiről az első magyar arcvédjegy bejegyzését végig harcoló Dr. Czirják-Nagy Ágota szakjogásszal beszélgettünk.
Kezdjük is a legelején: mit jelent az arcvédjegy?
A nem túl misztikus hangzás mögött megbújó fogalom pontosan azt jelenti, amit sejtetni enged: egy olyan jogi lépés, ami az arcodat és a személyedet hivatott megvédeni attól, hogy valaki illetéktelen módon felhasználhassa. A kéretlen reklámoktól, a csalásokig egészen széles a skála, hogy mire is lehet hasznosítani valakinek a fotóit, ami azon kívül, hogy kellemetlen, eléggé nehezen is védhető, hiszen legtöbbször olyan appok mögött rejlő emberek élnek vissza vele, akiknek engedélyt adtunk a fotóink felhasználására, de egy kis elővigyázatossággal sokat tudunk tenni az ügyért.
„Komoly visszatartó erőt tud képviselni az, ha az illetéktelen felhasználó-jelölt szembesül a ténnyel, hogy valaki védjegyet szerzett a saját képmására. Az EU Fellebbviteli Tanácsa nem is olyan régen, 2024-ben hozott egy olyan bírósági döntést, ami szakított a korábbi gyakorlattal és egyértelműsítette, hogy a modellek és tartalomgyártók oltalmat jegyezhetnek be az arcaikra, mint vagyontárgyra, a elsőszámú eszközére.”- vág a téma közepébe a szakértő.
Tíz egyszerű lépés a kiberhigiénia érdekében - Hogyan és miért érdemes tisztán tartani a digitális teret magunk körül? Szakértővel beszélgettünk
Az arc, mint brand
A social media felületeknek köszönhetően mind láthatók lettünk és egyre többen szeretnék előlendíteni a karrierjüket azzal, hogy saját videókat készítenek és osztanak meg. A modellek, színészek és közszereplők mellett olyan emberek is ismertté válnak, akik kifejezetten egy témakörben kívánják felhomályosítani a nagyérdeműt, legyen szó divatról, főzésről, vagy bármilyen tanácsadásról.
„Az arcunk ezen a ponton már nem a márkánk része, hanem maga a brand, amire érdemes úgy gondolni, mint egy céges asset-re, ami nem mellesleg apportálható is a vállalkozásba és épp úgy lehet vele bánni, mint egy ingatlannal. Egészen más lehetőségeket ad egy védjegy az arcunk hasznosításának lehetőségeire, mintha “csak” személyiségi jogi alapon közelítjük meg ezt a kérdést” - folytatta Ágota.
Amikor nekikezdünk egy új projektnek, akkor megnézzük, mi kell hozzá. Eszközöket listázunk, költségvetést készítünk, felkeresünk egy könyvelőt és egy ügyvédet azért, hogy segítsen elindítani és a lehető legjobban managelni a dolgokat. A folyamat közben megvásárolt tárgyak pedig a cég tulajdonát fogják képviselni, amit úgy is fogunk kezelni. Nagyon sokszor elfelejtjük, hogy az eszközök és a legális működés mellett a legfontosabb “tulajdona” a vállalkozásnak mi magunk vagyunk.
A tudásunk, ami belőlünk jön és az arc, ami azt a személyt képviseli, aki tanácsot ad, vagy szórakoztat. A tartalmat, amit gyártunk nem kérdés, hogy megpróbáljuk megvédeni, de ugyanannyira egyértelműnek kellene lennie annak is, hogy a képmásunkat is a márka részeként kezeljük és megóvjuk attól, hogy valaki valami olyan dologra használja fel, amihez nem kérte az engedélyünket. Jobb esetben csak nem fizet érte, rosszabb esetben kifejezett kárt okoz nekünk, vagy a nevünkben másoknak.
Eszerint az védjegyoltalom bejegyzésének előbb kellene szerepelnie a fontossági listán, mint a kamera eszközöknek és akkor nem is beszéltünk a reputációról és a küszöböt már régen túllépett avatarokról. Akkor, amikor egy brandnél megpillantjuk a trademark logót, rögtön úgy érezzük, hogy az adott cég olyan értéket képvisel, ami több, jobb, minőségibb, megbízhatóbb, ezért szívesebben vásárolunk tőle. Ugyanez a helyzet itt is: ha azt látja egy potenciális hirdető, hogy az előadó, vagy influencer védjegyoltalom alá helyezte a saját képmását, komolyabb partnernek fogja tekinteni, akinél szívesebben költ többet, hiszen valami olyat kap, amit máshol nem tud megszerezni. Így lesz a védelemből üzleti stratégia és itt még koránt sincsen vége a sztorinak.
Az avatarok és az AI eszközök korát éljük, amikor egy fejlődési szakaszhoz nem kell két ipari forradalom, mert ami hétfő reggel újdonság, az kedd reggel már régi, szép idő. Ha nem szeretnénk azok lenni, akik csak akkor kelnek fel, amikor már szólnak a vészharangok, akkor ideje cselekvésre szánnunk magunkat és eldönteni, milyen üzleti célokra fogjuk használni a megszerzett védjegyet. A videók mellett akár saját avatart is gyárthatunk, amit különböző talent ügynökségeken keresztül még értékesíthetünk is, így nem szükséges fizikálisan jelen lennünk, miközben teljes kontroll alatt tudjuk tartani azt, ami megjelenik rólunk.
Hogy is néz ki ez a gyakorlatban?
Az arcvédjegy bejelentése teljes mértékig ugyanúgy működik, mint bármilyen más védjegy bejegyzése. Az ember felkeres egy szakavatott ügyvédet, kitalálják, hogy milyen területi és időbeli korlátok között szeretnék levédetni az arcát és elindítják a bejegyzést, ami egy sokkal kevésbé ijesztően bürokratikus folyamat, mint azt elsőre gondolnánk. Ágotáék irodájában például rendelkezésre áll egy egyedi, tech-intelligens és adatbiztos digitális ügyintéző rendszer azért, hogy pár perc alatt letudd az említett köröket.
„A jog gyakran cammog a technika mögött és emiatt lehet az, hogy azok az országok, ahol a védjegyoltalom bejegyzésére szolgáló törvények régiek, nehezebben veszik fel a ritmust a digitális tér fejlődéseivel, így előfordulhat, hogy az EU-ban sikerül bejegyezni az arcot, míg az adott országban ez nehézségekbe ütközik.” - folytatja az ügyvéd. Itthon még mindig azt kell bizonygatni a hatóságnál, hogy ki az, aki elég ismert ahhoz, hogy az arca alkalmas legyen a védjegy bejegyzésére, annak ellenére, hogy nincs jogszabály, ami ezt előírná és roppantul nem is logikus. Hiszen amikor valaki egy cégindításnál levédet egy új logót, azt sem ismeri senki, arról nem is beszélve, hogy ezzel a gyakorlattal messze túlterjeszkednek a hatáskörükön az említett jogszabály hiányában.
Ágota bejegyzési kérelmét először arra hivatkozva küldték vissza, hogy a bejegyezni kívánt arc nem volt eléggé egyedi, ami már csak azért is irreális, mert még egypetéjű ikreknél is lehetnek apró eltérések, amitől meg lehet őket különböztetni. Legyen az egy heg, vagy egy anyajegy. Ennek ellenére nem adta fel a küzdelmet és lelkesen segít azoknak a művészeknek és tartalomgyártóknak, akik komoly businessként tekintenek az énmárkájukra.
Függők lettünk, és észre sem vettük - Az SMS-en felnőtt generáció idegeit lassan megöli a digitális stressz
Mindenkinek a saját felelőssége, hogy felvegye a ritmust az online világgal, ha egyszer szó szerint arra adta a fejét, hogy abból éljen meg. Ez a felelősség pedig már messze túlmutat azon, hogy milyen platformokat használunk, vagy beállítunk-e egy kétlépcsős azonosítást. A digitális térben jelen lenni a saját megszerzett tudásunkkal érték és értéknek is kell kezelnünk, ami ugyanakkora védelmet érdemel, mint a nagymama aranygyűrűje a széfszekrényben.
„Amit fontos érteni ebben az ügyben, hogy a jogi szabályozás jelenleg még abban a cipőben jár, hogy a piac a körút, a termék pedig a kirakatba kirakott tárgy. Ez a digitális gazdaság korában már bőven nem így van. Az online tér és piac kihívásaira a jog ugyan keres és cipőkanállal talál is eszközöket, szabályozással és technikai folyamatokkal képes egy-egy megoldással előrukkolni, de az arcvédjegy jóval meghaladja ezt a kérdést.
Elválasztja egymástól az embert és az arca alatt folytatott tevékenységet, elismeri a gazdasági jelentőségét a tartalom gyártásnak és megteremtheti a digitális gazdaság alapját, amiben az ember az arca alatt egészen más, jövedelem fokozó és igazi hasznot hozó üzleti tevékenységeknek engedhet teret.”
