A feminista aktivisták fontos szerepe a társadalomban

2025. február 15.
Sajnos a világnak még mindig nincs egyetlen pontja sem, ahol a férfiak és nők közötti egyenjogúság maradéktalanul megvalósult volna - és éppen ezért kell hallatnunk a hangunkat.
Sajnos a világnak még mindig nincs egyetlen pontja sem, ahol a férfiak és nők közötti egyenjogúság maradéktalanul megvalósult volna - és éppen ezért kell hallatnunk a hangunkat.
Fotó: Jacob Wackerhausen/Getty Images

Nélkülük még mindig otthon hímeznénk, és legjobb szórakozásunk az lenne, hogy meleg vacsorával várjuk urunkat és parancsolónkat. Nélkülük nem lehetne fizetésünk, diplománk, szavazati jogunk, és egyetlen hivatásunk tényleg csak a gyerekszülés lehetne. Ők a feminista aktivisták, a hőseink.

Belátom, a bevezető kissé patetikusra sikerült, de iszonyúan meghatódom mindig, ha a nőjogi aktivizmusra gondolok. Nagyon fontos ugyanis a társadalmi egyenlőtlenségekről elmélkedni, de ennél sokkal fontosabb cselekedni, hiszen ennek van kézzelfogható haszna, ezzel tudunk csak változást elérni.

Igaz az is, hogy a nők ügyét nemcsak az aktivizmus vitte előre, hanem olyan történelmi szükségszerűségek is, mint a világháború alatt kialakult munkaerőhiány: a fronton harcoló férfiak helyett a nők kényszerültek a gyárakban dolgozni. Ugyanakkor a politikába csak jóval később lett volna beleszólásunk, ha a századelőn nem alakul meg a Feministák Egyesülete, és nem kerül be egymás után két női képviselő (Slachta Margit és Kéthly Anna) a parlamentbe.

1906-ban Tisza István még így nyilatkozott a női választójogról: „Két szóval megmondhatom, hogy a nők képviselő választói jogának határozott ellensége vagyok. Irtózom a gondolattól, hogy asszonyaink megannyi választó polgártárssá alakuljanak át.” Ehhez képest most elég jól állunk, nem igaz?

Bármilyen izgalmas téma, mégsem fogok most végigmenni a magyar feminista aktivizmus történetén, még nagyjából sem. Nem maradna akkor ugyanis hely a XXI. század, tehát a mi hőseink számára. Most, hogy szavazhatunk, dolgozhatunk, saját egzisztenciát teremthetünk magunknak, mit akarunk még? – tenné fel a kérdést Puzsér Róbert e ponton. Hát, akad még pár dolog, amit érdemes lenne rendbe tenni – válaszolnám neki én.

glamour plusz ikon Budapest legbarátságosabb nőgyógyászati rendelőjét egy hajléktalanszálló alagsorában találod

Budapest legbarátságosabb nőgyógyászati rendelőjét egy hajléktalanszálló alagsorában találod

Ott vannak például olyan ügyek, mint az otthoni fizetetlen munka (aminek legnagyobb része a mai napig a nőkre hárul), a férfiak és a nők közti munkahelyi bérkülönbségek, vagy egy nő testének társadalmi kiszolgáltatottsága, a mindennapi kis szexista megjegyzésektől a szexuális zaklatáson át egészen a nők elleni erőszakig. Szóval azért van baj.

A nők elleni erőszak felszámolásáért – a Nőkért Egyesület, a PATENT és a NANE

Magyarországon három olyan egyesület is dolgozik, amelynek egyik legfontosabb küldetése a nők elleni erőszak megszüntetése. Ahogy Antoni Rita, a Nőkért elnöke fogalmaz: „az egyesület elsődleges célja a női teljesítményekkel, nőtörténettel és feminizmussal kapcsolatos ismeretterjesztés”. Láthatjuk tehát, hogy igen sokrétű munkát végeznek, azonban az elmúlt években a leglátványosabb tevékenységük a nők elleni erőszakról való, alapvetően patriarcháis beszédmód megváltoztatása volt.

Ők szerveztek például tüntetést, amikor Sebestyén Balázsék néhány éve egy reggeli rádióműsorban kinevették az ELTE gólyatáborában történt szexuális erőszak áldozatát. Jelentős szerepük volt abban is, hogy az Isztambuli Egyezmény fontos témája lett a közbeszédnek, még akkor is, ha a törvénybe iktatása egyelőre várat magára.

Antoni Ritát sok tüntetésen és tévéműsorban lehet látni, végtelenül türelmes, még a már korábban megidézett Puzsér Róberttel is leült nyilvánosan vitatkozni – sajnos nem sikerült meggyőznie semmiről, pedig ha őt magunk mellé állítanánk, az lehet, hogy a hazai feminista mozgalmak végső győzelmét jelentené. (Csak vicceltem, persze.)

glamour plusz ikon „Azt sem tudják, évente hányszor menstruálunk, mégis ők döntenek helyettünk” - Itt tart jelenleg a my body, my rights mozgalom

„Azt sem tudják, évente hányszor menstruálunk, mégis ők döntenek helyettünk” - Itt tart jelenleg a my body, my rights mozgalom

Fontos társadalmi feladatot lát el a PATENT (Patriarchátust Ellenzők Társasága) is. Az egyesület fókuszában a nők elleni erőszak témája mellett a szexuális és reprodukciós jogok is fontos szerepet kapnak. A reprodukciós jog praktikusan annyit jelent, hogy annyi gyereket vállalj, attól a férfitól és akkor, amikor azt te akarod. A szexuális jog pedig, hogy kapj meg minden információt és orvosi ellátást, amire a szex közben/előtt/miatt/után szükséged van, és hogy te dönthesd el, hogy kivel, mikor és hogyan kívánsz szexuális kapcsolatot létesíteni.

A PATENT működtet telefonos jogsegély-ügyeletet is bántalmazott nők számára. Hasznos infó, hogy ezt szerdánként 16 és 18 óra, csütörtökönként 10 és 12 óra között lehet elérni a 06702202505-ös telefonszámon.

Hasonló funkciót lát el a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület), ám míg a PATENT elsősorban jogi úton nyújt segítséget, addig a NANE inkább érzékenyít (különböző célcsoportú képzéseket, fiataloknak szóló foglalkozásokat tart), és lelki segélyt nyújt az áldozatok számára. Ingyenesen hívható segélyvonaluk (0680505101) hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 18 és 22 óra között, szerdánként 12 és 14 óra között hívható.

A nőközpontú szülészeti ellátásért – Másállapotot a szülészetben

Mondjuk ki: szülni fájdalmas dolog. Emiatt aztán különösen sérülékeny pont a nők életében a szülészeten eltöltött idő. Rátesz egy lapáttal erre, ha olyan orvost vagy ápolókat fogunk ki, akik pokróc módon vagy kifejezetten megalázóan viselkednek velünk. A Másállapotot a szülészetben mozgalom azért jött létre 2016-ban, hogy felhívja a figyelmet az ellátórendszer hiányosságaira, és arra, hogy a szülés attól még lehet traumatikus az anyáknak, hogy fizikailag rendben folyt le.

glamour plusz ikon Császármetszés pro és kontra a Császárvonal alapítójával

Császármetszés pro és kontra a Császárvonal alapítójával

A mozgalom tagjai demonstrációkat szerveznek, ahol méltó körülményeket követelnek a kórházak szülészeti osztályaira, átlátható kórházi protokollért harcolnak és azért, hogy az orvosok ne hozhassanak rutinból olyan – sokszor felesleges és értelmetlen – döntéseket, amelyek fájdalmasak, elavultak és ártanak az anyának és a gyereknek is (pl. gátmetszés, oxitocin-adás, szülőszékbe kötözés). Szóval azt szeretnék, hogy tudományosan korszerű, az anyák tájékoztatását, testi-lelki jóllétét szolgáló irányelvek legyenek a szülészetben.

Mit érez egy aktivista? – Sárosdi Lilla és a #metoo

Azt hiszem, nem kell bemutatnom senkinek Sárosdi Lillát és a magyarországi #metoo mozgalmat. A színésznő bátor kiállása ugyanis nemcsak Marton László viselt dolgairól rántotta le a leplet, hanem megmutatta azt is, hogy rengeteg szexuális ragadozó között éljük az életünket. Vagyis, hogy pontosabb legyek: azt már korábban is tudtuk, hogy sok van belőlük, csak azt nem, hogy erről lehet nyíltan beszélni, és hogy a minket ért szexuális zaklatás nem a mi szégyenünk.

Nagyon érdekelt, hogy több évvel a #metoo után Sárosdi Lilla hogy látja magát, mennyire viselte meg ez az egész, és hogy megérte-e neki a célkeresztbe állni. Ezért megkérdeztem arról, mi volt számára lelkileg a leginkább megterhelő, amikor a mozgalom arcává vált. Ő a következőt válaszolta: „A saját bőrömön tapasztaltam meg, mit jelent az áldozathibáztatás. Aztán rájöttem, hogy nem mindenki gyalázó messenger üzenetére kell válaszolnom – ebben az időszakban sorjáztak ezek az üzenetek férfiaktól és nőktől egyaránt.

Ezután kikerült a netre egy előadásrészlet, amiben meztelen vagyok és egy szexjelenetet játszom. Ez a jelenet ironikus, pontosan arról szól, hogy egy színésznő mennyire kiszolgáltatott egy ilyen alárendelt helyzetben. Ám ez a videó kontextus nélkül került ki médiafelületekre, hatalmas lett a nézettsége, még egy pornóoldalon is megtaláltam.

Közben a magyar színházi szakma nem igazán állt ki mellettem, és ezzel együtt önnön szakmaisága mellett sem (kivéve a kritikusok egy részét és a Független Előadóművészeti Szövetséget, akik nyílt levélben tiltakoztak a videó ilyen módon való felhasználása ellen) – ebből a szempontból eléggé egyedül éreztem magam. A minap is összefutottam az egyik volt kollégámmal, aki azt mondta, »ez a te igazságod« – a #metoo sok személyes kapcsolatomat megváltoztatta. De

minden nehézség ellenére úgy gondolom, hogy az egész megérte a küzdelmet.

Akármikor megtenném még egyszer. Inkább az zavar, hogy mi van, ha nem tettem eleget. Ha az ember egy ilyet felvállal a nyilvánosság előtt, akkor mernie kell továbbra is képviselni az ügyet, és segítenie kell másokon azon túl is, hogy sokat nyilatkozik róla. Fontos kérdés számomra, hogy ez a felelősségvállalás meddig tart pontosan, és úgy érzem, hogy jobban jelen kéne lennem a számomra fontos politikai/társadalmi ügyekben.”

glamour plusz ikon Hogyan mondjam el a főnökömnek, hogy terhes vagyok?

Hogyan mondjam el a főnökömnek, hogy terhes vagyok?

Csatlakozz, támogasd!

Sokszor gondolunk úgy a feminista aktivistákra, mintha valami másik bolygóról jöttek volna, pedig ez nem igaz, ahogy az is teljesen nyilvánvaló, hogy legtöbben nem aktivista munkájukból élnek. Ebből pedig az következik, hogy akárki lehet aktivista, sőt, a mozgalomnak szüksége is van arra, hogy minél többen tegyenek valamit a felsorolt ügyek érdekében. Az említett szervezetek közül akármelyikhez lehet önkéntesként csatlakozni.

Ha pedig nem fér bele az életetekbe az önkénteskedés, de mégis szeretnétek támogatni az aktivisták munkáját, akkor azt megtehetitek a bankkártyátok segítségével is – egy-egy kis összeg is nagyon jól fog jönni nekik.