Ha valaki napi órákat tölt azzal, hogy mások életét nézi a neten, az fokozza a szorongást, és szélsőséges esetekben akár depressziót is okozhat
Ártatlan stalkerkedés vagy megszállottság? – kérdezzük, amikor azon kapunk valakit, hogy túl sok időt tölt mások profiljainak figyelésével, miközben önmagunknak alig merjük bevallani, hogy bizony ugyanezt csináljuk. Mert valljuk be: a naponta több óra közösségi média jelenlét nem a munkához kell.
Mindannyian szeretünk elmerengeni mások posztjain, de vajon épít ez minket? Hogyan befolyásolja mentális jóllétünket? Marlyin Dorina sémafordító specialista válaszol.
Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy miért vált az ártatlan stalkerkedés a mindennapjaink természetes részévé. „A közösségi média mára olyan mértékben szerves része lett az életünknek, hogy szinte elképzelhetetlen nélküle élni, ahogy az is, hogy nap mint nap látogassuk más emberek oldalait” – kezdi a beszélgetést Marlyin Dorina, majd hozzáteszi, hogy ez önmagában még nem jelentene problémát.
A gond akkor kezdődik, ha túl sokat töltünk ezzel annak ellenére is, hogy rossz érzéseket generál bennünk ez az ártatlan, mindennapi tevékenység. Márpedig a számok arról árulkodnak, hogy sokkal több időt töltünk a közösségi médiában, mint kellene.
Amikor túl sok a minden: az információs túlterheltség mentális csapdája - beszélgetés a Mélylevegő Projekt pszichológusaival
Az Eurostat friss adatai alapján a tizenhat és hetvennégy év közötti magyarok nyolcvanegy százaléka használ rendszeresen naponta többször is legalább egy közösségi média platformot, ezzel egyébként Magyarország az Európai Unió élvonalában helyezkedik el, mivel meghaladja az uniós átlagot, amely ötvenkilenc százalék.
Ösztönös vágy
De vajon miért nem tudjuk megállni, hogy ne ellenőrizzük le, mi történik másokkal? „Egyrészt ott van az emberi természetből fakadó kíváncsiság és kapcsolódási igény. A social media azt az érzést kelti bennünk, mintha tényleg részesei lehetnénk mások életének, még akkor is, ha nincsenek valódi interakciók.” A képek, videók, rövid történetek egytől egyig lehetőséget adnak arra, hogy betekintsünk mások életének gondosan válogatott pillanataiba, és mi ezt élvezzük.
Ugyanis az emberi természet része a kíváncsiság, amelyet pontosan ezek a betekintések táplálnak. Gondoljunk csak a közösségi média előtti időkre, amikor a valóságshow-k elégítették ki ezt a vágyat azáltal, hogy a televízión keresztül követhettük mások életét, mondjuk a Big Brother vagy a Való Világ szereplőinek mindennapjait. A kérdés már csak az, hogy vajon miért ilyen erős bennünk ez a szándék? Miért jó az nekünk, ha nyomon követhetjük egy idegen vagy általunk kevésbé ismert személy életét?
„Sokan általában csak azért követnek másokat, mert az egyfajta menekülést jelent a saját problémáik elől” – magyarázza a sémafordító specialista, majd hozzáteszi, nagyon fontos tudatosítani magunkban, hogy a közösségi médiában az emberek egy idealizált képet mutatnak magukról.
Ha ezt nem tudatosítjuk, akkor nem sok jót várhatunk az ártatlan kukkolástól.
Az összehasonlítás negatív következményei
„Sokszor felmerül a konzultációkon, hogy a klienseim volt osztálytársakat vagy exeket követnek, és azt érzik, hogy ők sokkal előrébb tartanak az életükben. Ez pedig frusztrációhoz vezet, miközben negatív irányban befolyásolja az önértékelést.” Az összehasonlítás tehát nem sok jóhoz vezet, hacsak nem elég erős az önreflexiónk.
Mi okozhatja a déjà vu érzést?
Hiszen amikor hajlamosak vagyunk arra, hogy mások teljesítménye alapján ítéljük meg saját magunkat, akkor könnyen csapdába kerülünk. Lényeges, hogy ne másokhoz mérjük magunkat és azt, hogy mit értünk el, vagy hol tartunk mi az életben, mert ez nem verseny. „Gyakori jelenség, hogy vissza-visszatérünk az ex párunk oldalára, mondván csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy ő hol tart a továbblépésben.
Ebből általában egy dolog következik: elkezdjük rosszul érezni magunkat, amikor azzal szembesülünk, hogy ő már bizony továbblépett. Ezért inkább kerüljük el, hogy újra és újra ellenőrizzük az ex-et” – mondja Dorina, aki szerint a túlzásba vitt profilnézegetés hosszú távon romboló hatással van az önbecsülésre és a mentális egészségre. „Ha valaki napi órákat tölt azzal, hogy mások életét nézi, az
fokozza a szorongást, és szélsőséges esetekben akár depressziót is okozhat.
Megoldás az online detox?
Az már biztos, hogy jobb, ha mértékletességre törekszünk, és megpróbáljuk megállni, hogy folyton mások történeteit nézzük, elvégre ez sokkal inkább rombol, mintsem épít. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy egy életre törölni kellene magunkat a közösségi médiából, de érdemes határokat húzni.
Svéd halál-takarítás: A rendteremtés és elengedés skandináv művészete
„Onnan tudjuk, hogy szükség van a határhúzásra, amikor a profilnézegetés már negatív érzéseket vált ki, például szorongást vagy irigységet” – magyarázza a szakértő, és még megjegyzi, hogy akár az is segítség lehet, hogy megválogatjuk, kiket követünk, és elköszönünk azoktól a felhasználóktól, akik rossz érzéseket ébresztenek. „A közösségi média hasznos lehet, de csak akkor, ha tudatosan és egészséges keretek között használjuk, ellenkező esetben könnyen lerombolhatja az önértékelésünket.”
Ezt igazolják a témában készült kutatások is, amelyek kimutatták, hogy napi több mint három óra közösségi média használat egyértelműen növeli a mentális egészségügyi problémákat. Talán az itt az ideje, hogy behúzzuk a féket, és mások profilja helyett saját, valódi világunkra koncentráljunk.