előfizetésem
Hírlevél
Miért a nőre nézünk először, amikor nem jön a baba?
Ha egy párnál hónapok óta nem sikerül a fogantatás, a magyarázatok keresése szinte menetrendszerűen a női oldalon indul el. Nőgyógyászati kontroll, hormonpanelek, ultrahangok, cikluskövetés, majd egy ponton a meddőségi kivizsgálás szó is úgy kerül be a beszélgetésekbe, mintha eleve női ügyet jelölne. Ez részben érthető, hiszen a fogamzás, a várandósság, a szülés a női testhez kötődő tapasztalat, és a társadalmi beidegződés is azt sulykolja, hogy „a baba a nő dolga”, így a felelősség reflexből oda tapad. Csakhogy a valóság ennél jóval kevésbé egyirányú.
„A meddőségi esetek 50 százalékában férfi-, 50 százalékban pedig női okokat találunk a háttérben. Ezért, amikor egy párnál nem jön össze a baba, először a férfit vizsgálom meg” – mondta egy alkalommal Dr. Vörös Anna termékenységi szakértő, szülész-nőgyógyász szakorvos. A mondat örökre belém égett. Ezzel egy csapásra helyre tett egy makacs tévhitet, miközben rávilágított, hogy a meddőségnél a leggyorsabb és leginkább célravezető első lépések közé tartozik a férfi oldal vizsgálata is, hogy ne csak a nő fussa az újabb és újabb köröket.
Hol marad a férfi meddőségi vizsgálat?
A férfi meddőség azért marad gyakran a háttérben, mert a termékenységet sokan – tévesen – összekeverik a férfiassággal. A „nemzőképesség” szót régóta mitológia övezi, és ha bármilyen eltérés felmerül, az sok férfinál identitásbeli kérdésként csapódik le, és nem egyszerű biológiai kérdésként. Ez a belső nyomás pedig könnyen csöndet szül, mert a téma kényelmetlen, ezért eltoljuk, elvicceljük, halogatjuk. Közben viszont az idő telik, a kudarcok gyűlnek, a nő oldal egyre több vizsgálaton esik át, és az adott kapcsolatban is lassan mindent elkezd uralni a „miért nem jön?” kérdés. Hol marad ilyenkor a férfi kivizsgálása?
Merthogy a férfi termékenység vizsgálata a közvélekedéssel szemben nem valami rejtélyes, bonyolult, utolsó lépésként előveendő dolog. A kiindulópont jellemzően a spermavizsgálat (spermiogram), amely a spermiumok számáról, mozgásáról és alakjáról ad képet. Ez azért kulcsfontosságú, mert viszonylag gyorsan irányt mutat, hogy van-e eltérés, és ha igen, milyen további kivizsgálási út lehet indokolt.
A spermiogram eredményétől és az előzményektől függően andrológiai vagy urológiai vizsgálat, hormonvizsgálat, ultrahang, gyulladás vagy fertőzés irányú vizsgálatok is szóba kerülhetnek.
Vagyis a férfi oldal is teljes, komolyan veendő diagnosztikai folyamat.
Egyre több huszonéves nőt érint a meddőség, szakértővel beszélgettünk az okokról
Tévhit, hogy a férfi „szavatosság” sosem jár le
Amikor okokról beszélünk, fontos elengedni azt a vágyunkat, hogy legyen egyetlen „bűnös”. A férfi meddőség hátterében ugyanúgy lehet hormonális működészavar, anyagcsere-probléma, gyulladásos állapot, anatómiai eltérés, genetikai tényező vagy életmódbeli rizikó, és ezek sokszor egymással összeadódva befolyásolják a fogantatás esélyeit. Az egyik legerősebb, mégis gyakran alábecsült tényező az életkor, ez ugyanis nemcsak a nőknél, de a férfiaknál is fontos.
„A biológiai óra kegyetlenül ketyeg. Nemcsak a nők petesejtjei öregednek az idő előrehaladtával, de a férfiak spermiumainak mennyisége és minősége is jelentősen romlik” – figyelmeztet Prof. dr. Bánhidy Ferenc szülész-nőgyógyász. Mint hosszú évek szakmai tapasztalata mutatja, a férfiaknál is romlik a spermiumok minősége az életkor előrehaladtával. Egy idősebb férfi spermiumai kevésbé életképesek. Mindez azért különösen fontos, mert a családalapítás sok párnál egyre későbbre tolódik, és gyakori az is, hogy a nő idősebb, vagy a férfi jóval idősebb a párkapcsolatban. Az „egy férfinak bármikor lehet gyereke” típusú közhelyek ezzel szemben egyszerűen nem fedik a valóságot.
Nem az a kérdés, hogy kivel van „baj”
A férfi termékenységben ugyanakkor nemcsak az idő számít, de a hormonális állapot is. „A hormonális egyensúly helyreállítása központi fontosságú. Hormonok szabályozzák a hímivarsejtek képződését, számát, minőségét is” – mondja Dr. Tűű László endokrinológus. Ez azért lényeges, mert a termékenység nem egy képesség. Ez a szervezet általános állapotának egyik lenyomata. Ha pedig az endokrin rendszer kibillen, az a reprodukció sok részfolyamatában megjelenhet, nőknél és férfiaknál egyaránt.
Jobb ma szülni, mint harminc éve? Prof. Dr. Bánhidy Ferenc szülész-nőgyógyászt kérdeztük
Ezen a ponton szokott előkerülni a vita a környezeti hatásokról is. Dr. Tűű László erősen hangsúlyozza az endokrin rendszert megzavaró anyagok szerepét. „Az endokrin diszruptorok, mint például a rovarirtók, növényvédő szerek, tisztítószerek, kozmetikai összetevők és nanoműanyagok negatív hatással vannak a hormonrendszerre, és rontják a termékenységet.” Tehát a férfi meddőség nem marginális kérdés, és nem is olyasmi, amiről ráérünk később beszélni.
A kérdés már csak az, hogyan beszéljünk erről egymással úgy, hogy egymás helyett a problémát tekintsük ellenfélnek. A férfi meddőség kommunikációja ott csúszik el a leggyakrabban, amikor a kudarcok miatt a feszültség bűnbakkereséssé alakul. A nő úgy érzi, ő viszi a testével és idegrendszerével a terhet, a férfi pedig úgy érzi, számonkérés történik, amitől védekezni kezd. Ilyenkor segít, ha a pár szemléletet vált. Mert nem az a kérdés, hogy kivel van „baj”, hanem, hogy mi az ok, és mi a következő lépés.
Ebben a szemléletben az is fontos, hogy a kivizsgálás logisztikája se egy ember vállán üljön. Ha minden időpont, papír, várólista, gyógyszer és lelet a nőre kerül, a történet újra és újra „női üggyé” válik, és ezzel a férfi oldal láthatatlanná lesz – még akkor is, ha valójában közös problémáról van szó. A közös projekt attól lesz közös, hogy közös a menetrend, a felelősség és a döntés.
