előfizetésem
Hírlevél
Abból lesz a jó vezető, aki valójában nem akar vezető lenni?
A céges kultúrában, sőt azon túl is sokat hallott mondás, hogy a legjobb vezetők nem törekednek tudatosan a hatalomra, sőt sok esetben véletlenül kerülnek vezetői pozícióba. Az elképzelés mögött az a gondolat húzódik, hogy aki nem a státuszért vagy a kontrollért akar vezetni, az hitelesebb, empatikusabb és hosszabb távon eredményesebb lesz. De vajon ez valóban így van, vagy csupán egy idealizált kép a vezetésről? És mi a helyzet akkor, amikor valaki vezetői pályára tör? Sosem lesz belőle igazán jó vezető?
Ezek a kérdések minden dolgozó nőt és férfit foglalkoztatnak. Vagy azért, mert mi magunk is eljátszottunk már a gondolattal, hogy milyen lenne vezető szerepbe kerülni, vagy mert éppen a saját vezetőnk példájából tudjuk, milyen komoly hátrányokat jelent ránk nézve az, amikor egy vezető alkalmatlan a pozícióra. Gondoljunk csak a közelmúltban megjelent nagysikerű Az ördög Pradát visel című film folytatására…
A milyen a jó vezető, és kiből lesz a jó vezető jellegű kérdések tehát mindig is aktuálisak, különösen igaz ez napjainkra, amikor egyre nagyobb hangsúly kerül a soft skillekre, valamint az érzelmi intelligenciára. Nézzük, kiből lesz igazán jó főnök?
A motiváció a kulcs
A vezetői ambíció és annak hiánya közötti különbséget jól szemléltetik ismert üzleti vezetők pályái. Satya Nadella például nem klasszikus hataloméhes vezetőként vált a Microsoft élére, őt személy szerint a folyamatos tanulás, az empátia és a szervezeti kultúra átalakítása motiválta. Vezetése alatt a vállalat jelentős növekedést ért el, miközben a belső együttműködés és innováció is erősödött. Ezzel szemben Steve Jobs, az Apple társalapítója kifejezetten erős vízióval és ambícióval rendelkezett, és tudatosan törekedett arra, hogy formálja az iparágat. Bár vezetői stílusa megosztó volt, az eredményei vitathatatlanok, elvégre ma az Apple a világ egyik legértékesebb vállalata.
A két példa jól mutatja, hogy a sikeres vezetéshez nem egyetlen személyiségtípus vezet, sokkal inkább a motiváció mögötti tartalom és a vezetői készségek minősége a döntő. Ez a magyarázat arra, hogy azok a vezetők, akik nem tudatos karrierépítés eredményeként jutnak pozícióba, erős szakmai háttérrel rendelkeznek, és a teljesítményük révén emelkednek ki. Esetükben a vezetővé válás inkább következmény, mint cél. Ez a típus sokszor hitelesebbnek tűnik a munkavállalók szemében, hiszen nem a hatalom megszerzése, hanem a feladatok iránti elkötelezettség motiválja.
Az érzelmi intelligencia lesz az új státuszszimbólum, az oka meglepő
Ugyanakkor ez a megközelítés önmagában nem garancia a sikerre. Mert a vezetői szerep nem csupán szakmai kiválóságot igényel, szükség van olyan készségekre is, mint a döntéshozatal, a konfliktuskezelés vagy a stratégiai gondolkodás. Ezek hiánya pedig könnyen vezethet ahhoz, hogy egy kiváló szakember közepes vagy gyenge vezetővé válik, aki végső soron csak tönkreteszi az alkalmazottakat.
A vezetői ambíció szerepe
A vezetői ambíció egyébként negatív megítélést kap, különösen akkor, ha hatalomvággyal vagy egoizmussal párosul. Pedig az ambíció önmagában nem probléma, sőt, bizonyos mértékben elengedhetetlen az élet minden területén. Azok a vezetők, akik tudatosan készülnek a szerepre, általában fejlesztik a szükséges kompetenciáikat, és tisztában vannak a pozíció felelősségével.
A kulcskérdés ezért nem az, hogy valaki vezető akar lenni vagy sem, hanem hogy mi motiválja ebben.
Vegyük elsőként az egészséges ambíciót, amely fejlődésre, hatásgyakorlásra, értékteremtésre irányul, és amely kifejezetten előnyös. Ezzel szemben a kizárólag státuszorientált vagy pénzorientált motiváció hosszabb távon romboló hatású lehet mind a csapat, mind a szervezet szempontjából. Sajnos utóbbiból van több. De mind tudjuk, hogy kevesen vannak azok, akik beismerik, hogy a presztízs és a magasabb életszínvonal hajtja őket. Honnan tudhatjuk tehát, hogy valakit az önzés vagy épp ellenkezőleg, a mások iránti odaadás ösztönöz a vezetői szerepre?
A kutatások és a gyakorlati tapasztalatok alapján több olyan személyiségjegy is azonosítható, amely a sikeres vezetőket jellemzi. Ilyen például az önreflexió képessége, amely lehetővé teszi, hogy a vezető felismerje saját hibáit és fejlődési pontjait. Emellett kiemelten fontos az empátia, hiszen a modern vezetés egyik alapja az emberek megértése és motiválása. A téma atyja, Daniel Goleman pszichológus ezt így fogalmazta meg: „A legjobb vezetők nem feltétlenül a legokosabbak vagy a legambiciózusabbak, hanem azok, akik képesek mások érzelmeit megérteni és kezelni.” A jó vezetők továbbá képesek egyensúlyt teremteni az eredményorientáltság és az emberközpontúság között. Nemcsak irányítanak, hanem támogatnak is, és képesek olyan környezetet teremteni, ahol a munkavállalók fejlődhetnek.
Ő volt Amerika legmeghatározóbb First Lady-je, aki férje halála után sem volt hajlandó eltűnni
Előny vagy hátrány az ambíció hiánya?
Az ambíció hiánya bizonyos helyzetekben előny lehet, pláne akkor, ha ez alázattal és csapatközpontú gondolkodással párosul. Az ilyen vezetők kevésbé hajlamosak a túlzott kontrollra, és nagyobb autonómiát biztosítanak a munkatársaiknak. Ugyanakkor a teljes ambícióhiány problémát is jelenthet. A vezetői szerep aktív jelenlétet, döntéshozatalt és iránymutatást igényel. Ha valaki nem törekszik fejlődésre vagy nem vállalja a felelősséget, az a szervezet működésére is negatív hatással lehet.
A sikeres vezetés tehát nem azon múlik, hogy valaki minden áron vezető akart enni vagy sem. Sokkal inkább azon, hogy rendelkezik-e a szükséges készségekkel, és képes-e tudatosan fejlődni a szerepében. A véletlen vezetők és a tudatos karrierépítők egyaránt lehetnek kiváló vezetők, vagy éppen sikertelenek. A lényeg az egyensúly, amelynek része az ambíció és az alázat, a célorientáltság és az emberközpontúság megfelelő aránya. Egy olyan üzleti környezetben, ahol a változás az állandó, a vezetői szerep sem statikus, és nem is lehet pusztán véletlen kérdése. Ezt kell tudatosítanunk ahhoz, hogy vezetővé váljunk, vagy hogy reálisan felmérjük: valóban jó vezető keze alatt vagyunk?
Stylist: Csillag Szilvia, Smink: Pataki Ágnes, Haj, Radván Simon
