előfizetésem
Hírlevél
Egyre több huszonéves nőt érint a meddőség, szakértővel beszélgettünk az okokról
A meddőségről nem könnyű beszélgetni. Talán mert mindannyian reméljük, hogy ez a téma elkerül majd minket. Amikor mégis szembe kell néznünk vele, az önvád, a kudarcélmény és a növekvő pánik mégis belénk fojtja a szót. Pedig ma már egyre több nő tapasztalja meg a meddőség kihívásait – és ez már korántsem csupán a „későn vállalt” gyermekek története. Mi állhat a háttérben? Mit tehetünk a megelőzésért? És egyáltalán: honnantól beszélünk meddőségről?
Végh Borbála embriológus, a Budai Termékenységi Centrum szakértője segít eligazodni ebben a sokrétegű, érzékeny témában – testünk működéséről és lelki folyamatainkról egyaránt.
Úgy tapasztalom a környezetemben, hogy egyre több fiatal nő küzd a meddőséggel. Valóban növekszik ez az arány?
Nem alaptalan a gondolat, hogy manapság egyre több fiatal nő szembesül a nehezített gyermekvállalással. Magyarországon és nemzetközi szinten is nagyjából minden ötödik-hatodik pár küzd meddőséggel, s valóban évről évre növekszik ez az arány. Bár ez részben a nagyobb tudatosságnak és a témával kapcsolatos nyitottságnak tulajdonítható - ami pozitív változás -, vannak olyan valós tényezők is, amelyek hozzájárulnak a folyamathoz.
Orvosi szempontból a genetikai adottságokon kívül számos életmódbeli és környezeti tényező befolyásolja a termékenységet. Ráadásul, bár a meddőséget gyakran a kitolódott gyermekvállalási életkorral hozzuk összefüggésbe, a termékenységgel kapcsolatos problémák növekedését látjuk már a 20-as és korai 30-as éveikben járó nők körében is. Ugyanakkor kulturális változásnak is tanúi vagyunk:
a nők ma már hajlandóak korábban támogatást kérni és nyíltan beszélni reproduktív egészségükről.
A láthatóság ilyen fokozódása miatt a meddőség gyakoribbnak tűnhet, de egyben tükrözi a témát övező növekvő tudatosságot és a stigmatizáció csökkenését is.
Mi számít valójában meddőségnek? Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
35 év alatti nők esetében 12 hónap rendszeres, védekezés nélküli szexuális élet után elmaradó fogantatás esetén, illetve a 35 évnél idősebb nőknek 6 hónap után érdemes megfontolniuk a kivizsgálást. Ha tudunk ismert kockázati tényezőkről, akkor hamarabb is lehet, sőt, érdemes szakemberhez fordulni.
Lombikos édesanyával beszélgettünk, aki szerint egy petesejt is elég a csodához
Melyek a leggyakoribb okok, ami miatt ma egy fiatal nőnek nehezebb lehet teherbe esnie?
A fiatal nőknél a PCOS (policisztás ovárium szindróma), inzulin rezisztencia, endometriózis, amelyeket egyre gyakrabban diagnosztizálnak. Ezen kívül az okok közt szerepel az endokrin rendszert befolyásoló vegyszereknek való kitettség (pl. BPA), a helytelen egészségmagatartás, vagyis az egészségtelen ételek fogyasztása, mozgásszegény életmód, krónikus testi és érzelmi stressz, rossz alvásminőség, dohányzás, alkoholfogyasztás is, ám véralvadási vagy immunológiai probléma is okozhat meddőséget. A korai petefészek kimerülés már szintén fiatal korban megjelenhet, amelynek többféle oka lehet a genetikai háttértől autoimmun folyamatokig.
Milyen arányban van jelen a férfi oldalon a termékenységi probléma, és erről mennyire nyílt a kommunikáció?
A meddőségi esetek kb. 35%-a női, 35%-a férfi eredetű, a fennmaradó százalékban pedig közös és 5-10%-ban ismeretlen eredetű. Vagyis a férfi oldal érintettsége közel 50%! A közgondolkodás mégis női problémának gondolja a nehezített gyermekvállalást, amely egyrészt teher a nőkön, másrészt a férfiaknak sem kedvez, hiszen rájuk kevésbé fókuszálunk a téma kapcsán. Pedig számukra is nehéz élethelyzet, ráadásul a férfi identitás is veszélyeztetődik, pláne ha bagatellizálva van a probléma.
Fontos a férfiak reproduktív egészségének szempontjából, hogy ne viseljenek szoros alsónadrágot, mobiltelefonjukat, laptopjukat ne tartsák ölükben, prosztatavédővel ellátott biciklinyerget használjanak és rendszeresen végezzenek here önvizsgálatot.
Mennyire van szerepe a stressznek, életmódnak, lelki tényezőknek ebben a folyamatban?
A stressz, az életmód és a pszichológiai jóllét jelentős - és gyakran alábecsült - szerepet játszik a termékenységben. Bár ezek a tényezők nem feltétlenül a meddőség kizárólagos okai, de mindenképpen befolyásolhatják a reproduktív funkciót, különösen a mögöttes biomedikális állapotokkal együtt. Kevesebb adatunk van arról, hogy a stressz direkt módon okoz meddőséget. Elsősorban az életmódon keresztül fejti ki negatív hatását, ha a stresszoldás maladaptív, vagyis nem egészséges módon történik.
A túlevés, vagy a nem megfelelő, különösen a transzzsírokban, cukorban és feldolgozott élelmiszerekben gazdag táplálkozás negatívan befolyásolhatja a peteérési funkciót, a petesejtek és spermiumok minőségét. Mind az elégtelen, mind a túlzott testmozgás felboríthatja a hormonális egyensúlyt, ezen kívül előbbi kedvez a cukorháztartás felborulásának, utóbbi pedig a szervezetben kialakuló esetleges krónikus gyulladásnak. A dohányzás, az alkohol és a szabadidős drogok mind összefüggésben vannak a rosszabb termékenységi eredményekkel és a petefészkek korábbi elöregedésével.
A rossz alvásminőség bizonyítottan befolyásolhatja a melatonin szintézisét, amely szerepet játszik a petefészkek működésében és a petesejtek minőségében is. A krónikus pszichés stressz zavarhatja az agy hormonális jelátvitelét, különösen a hipotalamusz-hipofízis-gonád tengelyt, amely a reproduktív funkciókat szabályozza. Az emelkedett kortizolszint (a szervezet elsődleges stresszhormonja) megzavarhatja a hormonrendszerünket, amely szabálytalan ovulációhoz vezethet, különösen a fiatalabb nőknél.
Egy 2018-as publikáció szerint a stressz és a szorongás magasabb szintje összefügg a terhességi arány csökkenésével a termékenységi kezeléseken átesett nőknél. A meddőség és a mentális egészség között kétirányú kapcsolat van. A pszichológiai distressz hozzájárulhat a hormonális egyensúlyhiányhoz és a rossz életmódbeli szokásokhoz, míg maga a meddőség is egy jelentős pszichológiai stresszor. Tanulmányok kimutatták, hogy
a depresszió, a szorongás és az érzelmi distressz ugyanolyan gyakori a meddőségben szenvedő nők körében, mint azoknál, akik halálos betegséggel küzdenek.
Ezen kívül a nagyfokú érzelmi distresszel küzdő nők nagyobb valószínűséggel hagyják abba a termékenységi kezeléseket, függetlenül a prognózistól. Fontos megemlíteni az előítéleteket is, amelyek szerint nem igazi Nő a nő, ha nem tud gyermeket szülni. Ez nagymértékű terhet ró az érintettekre és emiatt is fontos a társadalom érzékenyítése a témával kapcsolatban.
Krónikus pajzsmirigy-gyulladásom lett: ezzel a módszerrel jöttem rá, mi okozza
Mit javasolsz azoknak a nőknek, akik még nem szeretnének azonnal gyermeket, de fontos számukra a jövőbeli termékenységük?
A fentiek tekintetében fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás (javallt a mediterrán étrend, magas növényi rosttartalom, növényi eredetű zsiradékok, magas antioxidáns bevitel), megfelelő folyadékfogyasztás, normál tartományon belüli BMI-index, heti háromszor-négyszer fél óra pulzusszám-emelő mozgás. Ezen kívül fontos, ha ülőmunkát végzünk, hogy azt gyakran, pár perces mozgásokkal szakítsuk meg.
Törekedjünk az éjfél előtti alvásra és fél órával elalvás előtt már ne használjunk elektronikai eszközöket. Ha tudunk, töltsünk sok időt a természetben. Érdemes elkezdenünk a húszas éveink végén családalapításban gondolkodni, ha van mellettünk megfelelő partner. A petesejtek prezervációja (lefagyasztása) a harmincas éveink elején értékes lehetőség lehet, mivel a termékenység 35 éves kor körül kezd észrevehetően csökkenni.
Ha ezt a kort megelőzően körülbelül 15 érett petesejtet fagyasztatunk le, akkor szükség esetén közel 50%-os esélyünk lehet, hogy a jövőben saját petesejtjeink segítségével lehessen gyermekünk. Fontos az önismereti út is, hiszen ha tisztában vagyunk erősségeinkkel és gyengeségeinkkel, valamint félelmeinkkel, később könnyebben tudjuk venni az esetleges akadályokat. Megfelelő önismeret szükséges ahhoz is, hogy hamarabb megtaláljuk azt a partnert, akivel jó kiegészülés, jó minőségű párkapcsolatunk tud megvalósulni, akivel le szeretnénk élni az életünket, vagyis a valóban hozzánk illő párt.
Fontos a jó megküzdésmód kialakítása is, főleg, ha nem alakult ki gyerekkorunkban. Pszichológus vagy mentálhigiénés szakember segítségével megfelelő konfliktuskezelési stratégiákat tanulhatunk, így tudjuk emberi kapcsolatainkat sikeresebben menedzselni egy jobb konfliktuskezelés révén.
Milyen vizsgálatok vagy jelek segíthetnek abban, hogy időben kiderüljenek esetleges nehézségek?
Kockázati tényezők például a szabálytalan, kimaradó vagy fájdalmas menstruációs ciklusok (esetlegesen PCOS-sel vagy endometriózissal a háttérben), korábbi reproduktív egészségügyi problémák pl. szexuális úton terjedő fertőzések, ezen kívül a túlzott szőrnövekedés, pattanások vagy hirtelen súlygyarapodás is. Ez utóbbiak hormonális problémákra utalhatnak. A pszichológiai stressz és a rendellenes étkezési szokások szintén hatással lehetnek az ovulációra és a hormonális egészségre - különösen a fiatal nők esetében.
Kezdő lépésként egy, a ciklus 2-5. napján történő alaphormon panel vizsgálata lehet indokolt (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, tesztoszteron). Ezen kívül a petefészek ún. rezervkapacitásának vizsgálata (AMH – Anti-Müllerian hormon) is fontos, amely a petefészkek működőképességéről ad információt. A menstruációs ciklus 21. napjának környékén az ún. sárgatest hormon (progeszteron) szint vizsgálata történik. Fontos lehet a pajzsmirigy, a szénhidrát anyagcsere (cukorterhelés), valamint a D-vitamin szintjének ellenőrzése is.
Az átjárhatósági vizsgálat a petevezetékek állapotáról ad információt, amelyeknek elzáródása szintén oka lehet a női oldali meddőségnek. Már említettük, hogy a férfi eredetű infertilitás az esetek közel 50%-ában áll fenn, így a férfiaknál ún. spermatogramot fontos készíteni, amely a spermiumok koncentrációjáról, mozgásáról és alakjáról ad fontos információkat. Eltérés esetén andrológiai („férfi gyógyászati”) vizsgálat javasolt.
Mentálhigiénés szempontból a korai kivizsgálás megfelelő tisztánlátást is biztosít. Sokan szoronganak az ismeretlentől - a termékenységi vizsgálatok csökkenthetik a bizonytalanságot és segíthetnek, hogy az érintettek megalapozott döntéseket hozhassanak a gyermekvállalással kapcsolatban.
A két leggyakoribb női krónikus betegség, az IBS és a PCOS között szorosabb az összefüggés, mint eddig gondolták
Miben nyújt támogatást a Budai Termékenységi Centrum?
Multidiszciplináris csapatunk - amely klinikai szakpszichológusból, pszichológusokból, reprodukciós tanácsadókból és mentálhigiénés szaktanácsadó embriológusból áll - személyre szabott támogatást nyújt, amely az egyes személyek vagy párok termékenységi útjának aktuális szakaszához igazodik. A kezdeti felmérést követően a konkrét érzelmi, pszichológiai és orvosi szükségletek alapján személyre szabott tervet készítünk. Együtt dolgozunk az érintettekkel, hogy feltárjuk, milyen támogatásra van szükségük - legyen szó megküzdési eszközökről, életmódbeli útmutatásról vagy érzelmi rugalmasságról.
Párok számára tanácsadást, terápiát vagy mediációt biztosítunk a kommunikáció és a párkapcsolati összetartás erősítése érdekében a nehezített gyermekvállalási út érzelmileg intenzív időszakai alatt. Csoportos foglalkozásokat is tartunk, beleértve a felkészítő, edukációs alkalmakat, a megküzdést támogató közösségek létrejöttét, valamint az alternatív megoldásokra, a pihenésre és a gyász vagy veszteség elviselésére összpontosító programokat. Ez a biztonságos, támogató környezet segít az érintetteknek abban, hogy kevésbé érezzék magukat egyedül és erőt merítsenek a továbblépéshez.
Megközelítésünk kulcsfontosságú eleme a 4 platformon alapuló életmódprogramunk, amelynek részei: az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, relaxációs technikák és az érzelemszabályozás reális gondolkodással (a katasztrofizálás és a rumináció csökkentése a problémamegoldás és az ellenálló-képesség erősítése érdekében). Emellett SEEM-alapú értékelést alkalmazunk a megküzdés ellenőrzésére és eszközöket biztosítunk a hosszan tartó, termékenységi kezelésekkel gyakran együtt járó érzelmi megterhelés kezeléséhez.
Érzelmi támogatás nélkül nagyobb a pszichológiai megterhelés kockázata, ami negatívan befolyásolhatja mind az általános jóllétet, mind a kezelések folytatásának képességét. Célunk, hogy olyan gondoskodást, tisztánlátást és biztonságos hátteret nyújtsunk, amely valódi változást eredményez.
Mennyire fontos a pszichés állapot és a mentális hozzáállás a siker érdekében?
A mentális állapot és a folyamatokhoz való hozzáállás döntő szerepet játszik a gyermekvállalás útján. Míg a témaspecifikus tudomány a biomedikális információkra és a technológiára összpontosít, az érzelmi jóllét jelentősen befolyásolhatja, hogy az érintettek hogyan élik meg a beavatkozásokat és hogyan reagálnak rá.
A stressz, a szorongás és az érzelmi kimerültség gyakori a termékenységi kihívásokkal küzdők körében és ezek az érzelmek hatással lehetnek a hormonális egyensúlyra és az általános egészségi állapotra is. A reális gondolkodásmód és az abból fakadó érzelmi szabályozottság nem garantálja a várandósság létrejöttét, de javíthatja a rezilienciát, a döntéshozatalt és a vizsgálatok, kezelések hullámvölgyeivel való megbirkózás képességét.
Gyakran tapasztaljuk, hogy azok a páciensek, akik érzelmileg, mentálisan és fizikailag is támogatva érzik magukat, erősebbek és jobban felkészültek arra, hogy a folyamat során végig kitartsanak. A tanácsadás, a különböző relaxációs gyakorlatok és az érzelmileg támogató közeg kézzelfogható különbséget jelenthetnek az eredményekben, nemcsak a lehetséges siker szempontjából, hanem az út megélésében is.
Mi segíthet abban, hogy ne váljon teljesítménykényszerré vagy önváddá a babavárás folyamata?
A termékenységi kihívások gyakran erős kontroll - és teljesítményigényt váltanak ki - különösen azoknál, akik hozzászoktak ahhoz, hogy célokat tűzzenek ki és érjenek el. Amikor a teherbeesés nem megy könnyen, ez a gondolkodásmód gyorsan átcsaphat önvádba, különösen a társadalmi elvárások, a megbélyegzés és a meddőséggel kapcsolatos titkolózás súlya alatt. Ez a nyomás felerősítheti a kudarc és az elszigeteltség érzését.
Az egyik kulcs annak felismerése, hogy ez nem mérhető teljesítményben - ez egy mélyen emberi és gyakran kiszámíthatatlan folyamat. A pszichológiai támogatás segíthet az irreális elvárások feloldásában és a belső narratívák átformálásában, a hibáztatásról az önegyüttérzésre való áttérésben. Ebben a média is szerepet játszik, ha kivételnek számító helyzetekből alkot általános érvényű képet, ezért létfontosságú, hogy teret adjunk az őszinte, árnyalt beszélgetéseknek.
A kapcsolatokban az önismeret és az érzelmi komplementaritás számít. Ha például az egyik partner gondoskodásból átveszi az irányítást, de ezt a másik fél bizalmatlanságként éli meg, kettejük viszonyában feszültség keletkezhet. Előfordulhat, hogy mikor a férfi megnyugtatásul azt mondja, hogy „minden rendben lesz”, partnere ezt érzelmi távolságtartásnak, bagatelizálásnak érzi. Ezek a félreértések gyakoriak - és kezelhetők kommunikációval és párkapcsolati tanácsadással, amely elősegíti az empátiát és a közös felelősségvállalást.
Leendő szülőként hogyan kell erről kommunikálni egymás között? Mennyire oszlik meg a felelősség a női és a férfi szerepek között ideális esetben?
Nincs egy „ideális” felosztás - ami a legfontosabb, az a nyílt, őszinte és folyamatos kommunikáció. A termékenységi kihívások nagy érzelmi és logisztikai terhet róhatnak egy kapcsolatra, ezért nagyon fontos, hogy a pár mindkét tagja világosan kifejezze igényét és valóban meghallgassa egymást. Ahelyett, hogy a szerepeket szigorúan nemek szerint osztanánk fel,
arra bátorítjuk a párokat, hogy a közös felelősségre összpontosítsanak.
Nagyon hasznos, ha a a pár mindkét tagja részt vesz a találkozókon, az életmódváltásban, az érzelmi feldolgozásban és a döntéshozatalban - miközben tiszteletben tartják egymás megküzdési stílusát. Például az egyik partner érzelmileg kifejezőbb lehet, míg a másik inkább gyakorlatias vagy megoldásközpontú szerepet vállalhat. Mindkettő érvényes és mindkettőnek térre van szüksége.
Az is fontos, hogy kerüljük a feltételezéseket. Ha például az egyik partner azt mondja, hogy „ne aggódj”, azzal talán vigaszt akar nyújtani, ám ez esetleg elutasításnak tűnhet párja szemében. Ezért hasznos, ha megbeszélik, hogy milyen minőségű támogatásra van szükségük és azt hogyan mutatják ki. Végső soron a cél a megosztottság helyett a csapatmunka elősegítése: fontos egymást támogatni nem csak a szerepek, hanem az empátia, a rugalmasság és a kölcsönös törődés révén.
A nő, aki átírta a tévé szabályait – Hámori Barbara inspiráló karrierje
Mit üzensz azoknak, akik épp ezen a folyamaton mennek keresztül, mi az első lépés, ami előttük áll?
Az első lépés a kapcsolatfelvétel - mind orvosi, mind pszichés szempontból. A megfelelő szakorvos megtalálása alapvető fontosságú, de ugyanilyen lényeges a korai pszichológiai támogatás keresése, akár egyénileg, akár csoportos keretek között. A nehezített gyermekvállalási út egy alacsony kontroll alatt álló helyzet, ahol sok minden történik az érintettekkel, de keveset tudnak tenni aktívan.
Ez a tehetetlenség érzés nagyfokú stresszt okozhat.
Az érzelmi támogatás segít feldolgozni ezt a stresszt és visszanyerni az önállóság érzését. Az életmódváltás, amely gyakran az út részét képezi, szintén nehezen kezelhető egyedül - a kognitív viselkedésterápián alapuló strukturált csoportos programok itt hatékony eszközök lehetnek. Ha pedig a kezelés nem jár azonnal sikerrel, a támogatás megléte megkönnyíti a megküzdést, a gyász feldolgozását, valamint az alternatív utak világos és körültekintő feltárását. Nem kell egyedül végigjárni ezt az utat - vannak kapaszkodók az út mentén.
