előfizetésem
Hírlevél
Mindenki álmodik éjjel, de a legtöbben ezért nem emlékszünk rá
Sokan ijesztő jelként fogják fel, ha alvás közben beszélnek – főleg akkor, ha nem is emlékeznek rá, ami az esetek nagy százalékában így van. Az alvás közbeni beszélés azonban nem olyan ritka dolog, sőt! Még az is lehet, hogy általa jobban, tisztábban és könnyebben fogod venni az életedben adódó akadályokat.
Az alvás alatti beszéd egy rendkívül érdekes, de sokszor vicces és cikis szituációkat eredményező dolog, ami a legtöbbször teljesen ártalmatlan és gyakran csak 3-10 másodpercig tart. Sokszor lehet zagyva, butaság vagy teljes zavarság is, amit ilyenkor mondasz – nem feltétlenül zajlanak le ilyenkor konkrét párbeszédek. Az is lehet, hogy néha csak felnevetsz, vagy mormolsz vagy felnyögsz álmodban, ezek is az alvás közbeni beszédhez sorolhatóak.
Azonban ez nem baj, sőt! Az álmok tudatalatti üzenetküldőként, amolyan belső pszichoanalízisként működnek a szervezetünkben, melyek nagyban felelősek az érzelmi állapotunkért, valamint azért, hogyan érezzük magunkat a nap folyamán. Kifejezetten jót is tesznek tehát a mentális egészségünknek, mert mikor álmodunk, újragondoljuk a világot, feldolgozzuk a napi történéseket és olyan problémákat oldunk meg, melyeket ébren lehet, hogy nem tudnánk.
Némely álmok azonban olyan intenzívek is lehetnek, hogy beszélünk közben. Most Szijjártó Noémi alvásszakértővel és wellbeing mentorral, a Jotalszom egészségprogram alapítójával beszélgettünk az álmokról és azok hatásairól.
Miért beszél(het)ünk az álmainkban?
Az alvás közbeni beszéd (somniloquy) az alvászavarok egyik fajtája, de úgy is mondhatjuk, hogy az egyik legkevésbé komoly formája. Általában akkor következik be, ha különösen intenzív és fokozott érzelmi állapotúak az álmaink, az izmaik (melyek egyébként az alvás során pihennek), pedig aktiválódnak – így például a hangszálak és a szájizmok is, amik beszédre késztethetnek. Ez főként a REM-fázisban (Rapid Eye Movement) fordul elő, de az alvás többi szakaszában is jelentkezhet, a kutatók azonban még biztosak abban, hogy pontosan miért.
Alhatunk bármennyit, ha nincsen meg a hanghigiénénk, nem leszünk kipihentek
Gyógyszerek, drogok, genetikai hajlamok, komolyabb alvásbetegségek, mentális gondok, neurológiai problémák vagy más betegségek is előhozhatják ezt az ingert, az álomban való beszédet, a legtöbbször inkább csak az intenzív álmaink csalogatják elő őket. Sajnos akkor is főként a rémálmok, mert sokszor az ijesztő, rémisztő és félelmet keltő álmok azok, amik a legtöbb intenzív érzelmeket kiváltják belőlünk. Akár olyan érzelmeket is, melyeket alvás közben sem feltétlenül tudunk száz százalékig kezelni – ezért is beszélünk közben.
Az álomban való beszéd a legtöbbször csak néhány másodpercig tart, ritkábban tart fél percnél is tovább, viszont előfordulhat, hogy egy éjszaka alatt akár többször is előfordul. Egyeseknél alkalmi, évente-több évente fordul elő, másoknál, hetente, de olyan is van, hogy naponta. Kezelésre általában nem szorul, mert egy ártalmatlan jelenségről van szó, de szélsőséges esetekben, ha kiabálásra, komoly eszmecserékre, vagy extrém mozgásra, esetleg agresszitivásra is sor kerülne alvás közben, az már kezelésre szorul – ez azonban tényleg csak nagyon-nagyon ritkán fordul elő.
Olyannyira, hogy a kutatások szerint minden második gyerek beszél álmában. A jelenség azért gyakori náluk, mert az ő agyuk alvás alatt növekszik és fejlődik folyamatosan, de a felnőtteknél sem kivételesen ritka az álomban való beszélés, öt százalékuknál rendszeresen előfordul a dolog. Lehet, hogy nálad is, csak éppen nem vagy tudatában. A legtöbbször, amikor ez a néhány másodperces folyamat, ugyanis nem ébredünk fel.
Alvás közben bármit kikotyoghatunk: ezt nem tudjuk kontrollálni
Ilyenkor azonban bármit kikotyoghatunk: akár a legbelsőbb gondolatainknak vagy vágyainknak is hangot adhatunk anélkül, hogy emlékeznénk rá – z sokszor szokott vicces szituációkat eredményezni. Ha például van szoba. vagy alvótársunk, könnyen lehet, hogy ő észreveszi a motyogásunkat, sőt, tudatában van annak is, hogy mit mondtunk De nemcsak a beszéd lehet az egyetlen, amit alvás közben „elkövethetünk”, más fizikai tüneteink is árulkodhatnak arról, hogy éppen mit álmodunk. Ilyen például az izzadás, a gyors szívverés, a sírás vagy a nevetés, vagy akár a sóhajtozás is.
Ezzel az egyszerű, kétlépéses technikával sokat tehetsz a mentális egészségedért
„Ennek több, jól ismert idegrendszeri oka van. Teljesen természetes, ha valaki fizikailag is reagál az álmokra, ezért nem feltétlenül kell különleges jelentést tulajdonítani neki. Ha viszont sűrűn (akár heteken keresztül heti 2-3 alkalommal) térnek vissza ezek a jelek, akkor már érdemes figyelni rájuk. Ha az álmok tartalma mindig negatív, benne pedig kiabálsz, futsz, menekülsz, aztán leizzadva, pánikban ébredsz, annak már van jelentősége. Nagyon fontos, intő jelek ezek, melyek eredetét mihamarabb ki kell deríteni” – mondja Szijjártó Noémi alvásszakértő, wellbeing mentor, a Jotalszom egészségprogram alapítója.
Nem minden álomra emlékszünk, pedig szinte mindig álmodunk
A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy álmodás közben a fogcsikorgatás is előfordulhat, mint egészségkárosító fizikai „mellékhatás” – de lehet, hogy ennek sem vagyunk a tudatában, mert alszunk közben. Mindezen fizikai tünetek hátterében a legtöbbször sajnos szorongás és stressz áll, valamint traumák, bántalmazó környezetek és feldolgozatlan viták, bizonytalan kapcsolatok, melyeket terápiával és pszichológiai módszerekkel kell orvosolni, nem pedig az alvásbetegség tüneteként. Az tehát, ha rosszat álmodunk nem baj.
Még a rémálmok sem feltétlenül jelentenek rosszat, mert mindenkivel előfordulnak. A baj csak akkor van, ha ezek sorozatossá válnak. De persze, az is lehet, hogy rosszat álmodtunk, viszont nem is emlékszünk rájuk. Vagy csak pont annyira, hogy tudjuk: az álmaink intenzívek voltak, mégsem tudjuk felidézni őket pontosan, történésről történésre. Szijjártó Noémi szerint azért lehetséges mindez, mert az álmainkra a legtöbbször csak akkor emlékszünk, ha a REM-fázisban szól az ébresztőóránk, vagy akkor keltenek fel minket.
Vizsgáljuk meg: mennyire visszatérőek az álmaink?
Ha viszont a mélyalvás vagy a könnyű alvás fázisa során ébredünk, akkor sokszor úgy érezzük, nem is álmodtunk semmit. Pedig szinte biztos, hogy igen, csak nem emlékszünk rá. „Teljesen normális, ha az egyik éjjel élénk, részletes álmokat élük át, máskor pedig úgy érezzük, hogy semmit sem álmodtunk.” Az álmok hatása azonban gyakran élhet tovább bennünk: akár még ébredés után nap közben, vagy még másnap is gondolhatunk rájuk.
„Az álom nem csak egy történet, hanem érzelmi és gondolati folyamat, ami a reggeli ébredés után is nyomot hagyhat bennünk. Érdemes rájuk figyelni, mert pszichológia jelzéseket is adhatnak. Először is, figyeljük meg, hogy milyen érzést keltenek bennünk. Visszatérő álmokról van szó, vagy sem? Milyen hangulatuk volt? Vannak ismétlődő témák, helyszínek benne? Ha ezekre tudtunk válaszolni, sok mindent tisztázhatunk, görcsölni viszont nem szabad az álmokra. Alvásmentorként azt vallom, hogy nem kell minden álmot megfejteni, mert nem mindegyik üzen fontosat” – mondja a szakértő, aki szerint az alvás a szervezetünk motorja, az álmoknak pedig fontos szerepük van a neurológiai és mentális egészség optimalizálásában.
Aludjunk rá - érdemes
Például az, hogy az álmok javítják a tanulási, a problémamegoldási és a döntéshozatali képességünket: általuk tisztábban láthatunk és sok mindenre rájöhetünk, ami ébrenlétkor, egy fárasztóbb és aktívabb nap során nem biztos, hogy bekövetkezne. Talán pont ezért született az „alszom rá egyet” kifejezés is: sokszor, ha hagyjuk pihentetni a dolgokat és alszunk egyet, másnap könnyebben tudunk dönteni és letisztulnak a gondolataink – ezt pedig az Szijjártó Noémi alvásszakértő is így gondolja.
„Az „alszom rá egyet” kifejezés egyáltalán nem butaság. Bár az álmok függenek attól, mennyire vagyunk stresszesek, vagy milyen érzelmi állapotban vagyunk, alattuk az agyunk képes rendszerezni a rövid távú emlékeket és kiválogatja, mi a fontos belőlük. Így van ez nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb időszakokban is, mikor sokszor kevésbé intenzív álmaink vannak. De az agy ilyenkor is beépíti őket a hosszútávú memóriába, ami egy sor hasznos képességet, így az életünk minőségét is javítja.”
