előfizetésem
Hírlevél
Így érezheted magad biztonságban akkor is, ha egyedül kelsz útra a nagyvilágban
Azt mondják, hogy utazni annyi, mint kinyitni egy ajtót, ami mögött minden másképp néz ki. De mi történik akkor, amikor az a másképp nem csodát jelent, hanem bizonytalanságot? Amikor az a más nem izgalom, hanem egy olyan érzés, amit nehéz leírni, mert egyszerre a testben és a fejben is ott van, és ha hagyod, átveszi az irányítást.
Egyedül, egy idegen városban, éjszaka, amikor a buszpályaudvar fényei hidegek - ilyenkor a félelem nem csak egy gondolat, hanem egy egész hangulat, ami körülvesz, mint a köd. Fiatalon, nőként és egyedül az egész világ egy nagy, idegen térnek tűnik.
Amikor a térkép nem segít
A buszpályaudvaroknak van egy különös atmoszférájuk: a neonfények, a zaj, a fáradt emberek, akik valahová mennek, de senki sem áll meg igazán. Emlékszem, ahogy ültem egy padon egy teljesen más világban, egy más kontinensen, és figyeltem az embereket, akik látszólag teljesen természetesnek vették, hogy itt vannak, hogy itt várnak, hogy ez a hely az otthonuk egy kis része. Én viszont úgy éreztem magam, mint aki idegenként lépett be egy filmbe, ahol a szereplők mind ismerik egymást, csak én nem. Nem arról van szó, hogy valami konkrét történik, hanem arról, hogy a bizonytalanság egyre nagyobbá válik, és a gondolat, hogy „mi lesz, ha…”, elkezdi felülírni a jelen pillanatot.
Sokan azt hiszik, hogy a biztonságérzet azt jelenti, hogy nem félsz. Pedig a valóságban sokkal inkább azt jelenti, hogy félsz, de mégis képes vagy továbbmenni. A biztonságérzet nem a félelem hiánya, hanem a félelem kezelése. Nem azt jelenti, hogy a szíved nem dobog gyorsabban, hanem az, hogy a szíved dobogása mellett is tudsz dönteni.
Egyedül, távol mindentől, mégis közelebb önmagadhoz, mint korábban valaha - szóló utazó kalauz kizárólag kalandvágyóknak
Nem az a cél, hogy soha ne érezd a félelmet, hanem hogy megtanulj együtt élni vele. Amikor egyedül vagy egy idegen helyen, az első dolog, amit érdemes megérteni, hogy nem vagy „gyenge”, mert félsz. Sőt, az, hogy félsz, azt jelenti, hogy él benned az önvédelem ösztöne, és ez az ösztön nem ellenség, hanem egy olyan erő, amelyre építhetsz.
Utazás közben az egyik legfontosabb az, hogy ne próbálj meg „tökéletesen” biztonságos lenni, mert az lehetetlen. A világ tele van váratlan helyzetekkel. De az, hogy felkészülsz, hogy tudod, mit tehetsz, hogy van benned egy belső iránytű, egy lépés a biztonság fele. Az utazás, különösen az egyedül utazás, arról szól, hogy néha nem tudod, mi fog történni, de az is igaz, hogy sokszor a legszebb pillanatok azok, amikor pont a bizonytalanság vezet el valami váratlanhoz.
Egy beszélgetéshez egy idegennel, egy felfedezéshez egy utcában, egy érzéshez, amit nem tudtál volna előre elképzelni.
A veszély nem kér útlevelet
Az utazás veszélyessége sokszor nem fekete-fehér kérdés. Ugyanaz a hely egészen mást jelenthet attól függően, hogy milyen helyzetekbe megyünk bele, mennyire figyelünk magunkra, és hol húzzuk meg a saját határainkat. „Talán nem is maga az ország, a hely a lényeg, hisz nagyon különböző oldalait lehet megtapasztalni egy-egy régiónak attól függően, hogy az ember mit vállal be, vagy mennyire szeretne inkább biztos kereteket maga köré. Az egyedül nőként stoppolást rendkívül veszélyesnek tartják, én viszont mindig nagyon jól éreztem magam közben, nyilván azért is csináltam/csinálom.
Ha közben félnék, akkor nem csinálnám. Nekem a célom az, hogy biztonságban érezzem magamat utazás közben, nem az, hogy egy általánosításra rábólintsak. Ennél sokkal flexibilisebb az élet. Néha akár Budapesten is tud olyan eset lenni, hogy nagyon részeg vagy más szer hatása alatt álló emberekkel megyek szembe, és az tud bennem rossz érzéseket kelteni” – fejtette ki Várallyay Nóra utazóblogger, aki számos veszélyesnek tartott országot bejárt már.
A biztonság nem nemfüggő
Utazni nem ugyanaz a történet mindenkinek, de nem azért, mert nő vagy férfi az ember. Más kérdésekkel indulunk útnak, más félelmekkel, és gyakran más elvárásokkal találkozunk, nemcsak a világ, hanem a saját környezetünk részéről is. „A féltés az biztos, hogy nagyobb nőként. Az van bennünk, hogy könnyebb prédák vagyunk. A férfiak szerintem nagyobb biztonságérzéssel indulnak útnak, és a megítélése is sokkal jobb ennek” – emelte ki a blogger.
Várallyay Nóra tapasztalatai alapján bizonyos helyeken jobban oda kell figyelni az öltözködésre, és arra, hogy mi a nők szerepe az adott kultúrában. Vannak országok, például Szaúd-Arábia, ahol az az elfogadott, hogy a nő nem szólal meg, és visszafogott. Ezt egy nagyon konzervatív közegben jobb turistaként is betartani. „Viszont azzal, hogy a férfiakra kevesebb veszély leselkedik utazáskor, nem biztos, hogy egyetértek. Most pont Indiában vagyok, és mikor utánaolvastam, hogy milyen durva esetek voltak turisták ellen, volt mindenből vegyesen. Ezen felül pedig a lopások, betegségek, veszélyes állatok nemtől függetlenül érintenek mindenkit.”
Világjárók, figyelem, eljöhet az idő amikor a klímaválság miatt ciki lesz utazni
Félelmet érezni teljesen normális, az lenne furcsa, ha valakinek nem lennének félelmei. „Az agyunk meg akar minket védeni minden lehetséges veszélytől, viszont ha nem kapjuk el, könnyen túlműködik ez a funkció, pláne a négy fal között, jövőtől való szorongás esetén. Így az a kérdés, hogy amikor félelmet tapasztalunk, mit teszünk. Az is fontos, hogy ne azonosítsuk magunkat a félelemmel. Ezért én azt szoktam ilyenkor mondani, hogy félelmeim vannak, nem pedig azt, hogy félek. Mert ha félek, akkor ott én magam vagyok a félelem, ha pedig félelmeim vannak, akkor vagyok én, és vannak a félelmek. És akkor máris lehet velük valamit kezdeni” – magyarázta Nóra.
Amivel tudunk mit kezdeni, azzal kezdeni kell valamit, fel kell rá készülni a blogger elmondása szerint, amivel nem, azt vagy nem kell bevállalni, vagy el kell fogadni. Hisz lehetünk bármennyire felkészültek, vannak előre nem látható helyzetek, és bár az esetek 99%-ban minden rendben fog menni, ott az az 1%, amikor nem. Az ember rosszkor van rossz helyen - ehhez viszont még csak utazni sem kell, bármikor történhet bármi bárkivel. Utazás esetén azonban tudatosan készülünk arra, hogy sokkal éberebbek legyünk, sokkal kifinomultabb legyen az intuíciónk.
Amikor az egyedüllét ajándék
Az egyedül utazás nem egyenlő a magánnyal. És hogy ez felszabadító vagy nyomasztó, az sokkal inkább azon múlik, milyen viszonyban vagyunk önmagunkkal, mint azon, hányan vesznek körül minket. „Én azt a fajta utazást is szeretem, amikor jobban elszigetelem magam, de amúgy egyedül utazás alatt az ember rengeteg más utazóval találkozik, és ha nem szeretne egyedül lenni, akkor sosem kell egyedül lennie. Rengeteg a nyitott ember, akik szintén abban a reményben indulnak el egyedül, hogy az úton találjanak új barátokat, utazótársakat. Azt tudom ajánlani, hogy az ember tanulja a nyitottságot, az érdeklődést, a jó beszélgetés fortélyait, s ha ez megvan, szuper kapcsolatai lesznek az út alatt. Az igazi magány számomra az, amikor önmagammal nem vagyok jól. Ha igen, akkor máris nem vagyok egyedül.”
A félelem mindig velünk jön az útra, akár akarjuk, akár nem. A kérdés csak az, hogy a hátsó ülésen utazik-e, vagy átadjuk neki a kormányt. Az igazi biztonság ott kezdődik, amikor mi vezetünk tovább.
