98 évig élni demencia nélkül? Magyar szakember árulta el, milyen ételekkel lehetséges

Az utóbbi évtizedekben világossá vált, hogy az étkezés a testsúlyunk mellett az agyunk egészségére és az élettartamunkra is hatással van. A hosszú élet titkát régóta kutatják. Az úgynevezett kék zónák pedig, mint az olaszországi Szardínia, a japán Okinava vagy a kaliforniai Loma Linda azt mutatják, hogy a megfelelő étrenddel, mozgással és életmóddal a 90–100 éves életkor élére nem lehetetlen, mi több, akár életünk végéig megőrizhetjük szellemi állapotunkat is. De vajon mi kell ehhez? Mit kell tenni ma azért, hogy hatvan-hetven év múlva is tiszta elmével éljünk?

A titok nem varázsdiétákban rejlik, hanem a mindennapi szokások következetes átalakításában. „Az öregedés természetes folyamat, de a gyors leépülés nem törvényszerű. Az étkezésünkkel jelentősen lassíthatjuk az agy öregedését, csökkenthetjük a demencia és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát” – világít rá Dr. Molnár Éva belgyógyász tanulmánya. Erre mondhatnánk, hogy biztos nem egyszerű kialakítani az öregedés gátló táplálkozást. Pedig de. Ugyanis nem kell teljesen lemondanunk a magyar konyháról, a finom falatokról, csupán tudatosabban kell válogatnunk az alapanyagokat és a főzési módokat.

Miért öregszik az agyunk?

Mielőtt rátérünk arra, hogyan őrizhetjük meg szellemi frissességünket az étkezéssel, tisztázzuk a demencia kialakulásának főbb tényezőit. Ilyen a genetikai hajlam, de meghatározó szerepe van a krónikus gyulladásnak és az úgynevezett oxidatív stressznek is, amelynek egyik fő kiváltója az étkezés. A túl sok cukor, a finomított szénhidrátok, a feldolgozott húsok és a transzzsírok egyaránt hozzájárulnak az erek károsodásához, ami az agyi vérkeringést is rontja, emellett az idegsejtek közötti kommunikációt is hátráltatja. Ugyanis az agyunk érzékeny a vércukoringadozásra.

Egy hétig szorongáscsökkentő ételeket ettem: túlzás nélkül megváltoztatta az életemet

A folyamatosan magas cukorterhelés inzulinrezisztenciát okoz, miközben az idegsejtek energiaellátását is megzavarja. Ez hosszú távon rontja az agyi funkciókat és gyorsítja az öregedést. A szakember szerint ezért érdemes kerülni a bő zsírban sült húsokat, a fehér lisztes kenyérféléket, a zsíros felvágottakat és a cukrozott üdítőket, mert ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az erek hamarabb elmeszesedjenek, az agy pedig gyorsabban veszítse el rugalmasságát és frissességét. Ezek után jogos a kérdés: mégis mit együnk?

A belgyógyász beszámolója szerint a legnagyobb változást az hozza, ha az étrendünk gerincét friss zöldségek, teljes értékű gabonák, hüvelyesek és halak alkotják. Nem véletlen, hogy a hosszú életű népcsoportok szinte mind hasonló alapelvek szerint étkeznek, és a helyi szezonális alapanyagokra építenek. Ugyanakkor fontos, hogy nem egzotikus, nehezen beszerezhető hozzávalókról van szó. Magyarországon is megtalálható minden, ami az agy számára védelmet jelent. Ilyenek a hüvelyesek, a káposztafélék, a cékla, a dió- és magfélék, a savanyított tejtermékek, valamint a hidegen sajtolt olajok.

„Ha heti két-három alkalommal kerül hal az asztalra, és a zsiradékot részben olíva- vagy repceolajjal helyettesítjük, az már önmagában is mérsékelheti a demencia kialakulásának kockázatát.” A szakember hangsúlyozza: nem szükséges teljesen felhagyni az állati eredetű ételekkel, de érdemes csökkenteni a vörös húsok mennyiségét, és helyette előtérbe helyezni a hüvelyeseket, például lencsét, babot, vagy csicseriborsót, amelyek rostban és fehérjében is gazdagok, illetve segítik a bélflóra egészségét.

Mediterrán étrend magyar módra

A mediterrán diéta előnyeit sokszor emlegetik, a kifejezés hallatán azonban szinte mindannyian drága és idegen ételekre asszociálunk. Pedig lehet ezt egyszerűen is, sőt. A szakértő szerint nem kell minden nap tengeri herkentyűt fogyasztani, a hazai halak is elegendőek, és a legtöbb zöldség helyben is elérhető. Mert nem az alapanyagok földrajzi származása a lényeg, hanem az étkezési minta.

Egy adag sült hekk vagy pisztráng tökéletesen megfelel, a káposzta, a cékla, a sárgarépa és a savanyú káposzta pedig remekül helyettesíti a mediterrán térségben használt zöldségeket. Míg a kenyérből érdemes teljes kiőrlésűt választani, mert lassabban emeli a vércukorszintet. Valamint itt lép életbe a “színes tányér” elve is. Minden étkezéskor érdemes többféle színű zöldséget fogyasztani, mert a különböző színanyagok más-más antioxidánst tartalmaznak, amelyek együtt képesek védeni az idegsejteket a károsodástól.