előfizetésem
Hírlevél
Ez az egy dolog meghatározza, hogy valakit kellemes embernek gondolnak-e az ismerősei
Mindenkinek vannak olyan emberek az életében, akikkel egyszerűen könnyű jóban lenni, akiről elsőként az jut eszünkbe, hogy „kellemes ember”. De mitől függ ez?
Az érzelmi intelligencia finoman, mégis meghatározó erővel alakítja mindennapi kapcsolatainkat. Meghatározza, hogyan reagálunk másokra, miként értelmezzük a körülöttünk zajló érzelmi jelzéseket, és mennyire tudunk együttműködni a velünk szemben álló emberrel. Durvább beszólások, faragatlan modor vagy az illem hiánya esetén nem feltétlenül biztos, hogy a kommunikációs partnerednek rossz napja van.
Sokak számára még mindig nehezen megragadható fogalom, fejlesztése pedig kulcs lehet egy kiegyensúlyozottabb kommunikációhoz és harmonikusabb kapcsolatokhoz. Az érzelmi intelligencia megnyilvánulása a mindennapi kommunikációban nagyon erősen megmutatkozik. Minden kommunikációs helyzet alapja ugyanis az empátia, az együttműködés, valamint a bizalom kezelése. Az érzelmi működés hátteréről és jelentőségéről Drelyó Ágnes pszichológussal beszélgettünk.
Az érzelmi intelligencia egy olyan képesség, amelynek segítségével felismerjük, megértjük, kifejezzük és szabályozzuk a saját és mások érzelmeit, majd az ezekből felhalmozott információkat felhasználjuk gondolkodásunkban és cselekvéseinkben. Nagyon komplex folyamat, mivel az érzelmek megértése és kifejezése nem megy egyik napról a másikra. Sokan egy egész életen át nem fejlesztik ezt a képességüket.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése születésünk pillanatában kezdődik, és egy egész életen át tart, hiszen tapasztalataink és érzelmeink folyamatos ingerként hatnak rá. A kisbabák tükörmódszerrel, vagyis a szülők visszajelzései által kezdenek érzelmeket tanulni. Ezért fordulhat elő, hogy ha egy szülő nem elég empatikus vagy pszichés problémái vannak, a gyermeknek szinte esélye sincs megfelelően elsajátítani egy egészséges érzelmi rendszert.
„Állj, mit is érzek most valójában?” - ezért kell tanulni az érzelmi intelligenciát
Ez a sokak számára még mindig tisztázatlan intelligenciaképesség azonban fejleszthető, így ha valaki tisztába kerül ezzel a hiányosságával, esélye nyílik arra, hogy kellemesebb emberré váljon. Az érzelmi intelligencia ugyanis a társas viselkedés alapja. Ennek köszönhetően tudunk másokhoz kapcsolódni, hiszen ehhez arra van szükség, hogy képesek legyünk kölcsönösen értelmezni egymás aktuális érzelmi állapotát.
Cselekvéseink és döntéseink nem pusztán racionális komponensekből tevődnek össze, mivel ezeket nagymértékben befolyásolják érzelmi tényezők is. Amennyiben az érzelmeket – akár magunkban, akár a másik emberben – nem vagyunk képesek megfelelően beazonosítani és értelmezni, a kommunikáció könnyen félrecsúszhat. Igen, az érzelmi intelligencia valóban alapja lehet a félreértéseknek és a rossz kommunikációnak.
Az érzelmi intelligencia alapjai
Amennyiben a négy összetevő – felismerés, megértés, kifejezés és szabályozás – bármelyike elakad, hiányos vagy nem megfelelő minőségben működik, akkor már beszélhetünk arról, hogy az adott személy érzelmi intelligenciája nem optimális. Az érzelmi intelligenciát azonban nehéz mérni, ezért sokan figyelmen kívül hagyják; nem lehet olyan egzakt módon meghatározni, mint az IQ-t.
„Ennek az intelligenciatípusnak az egyik legfontosabb eleme az úgynevezett érzelmi észlelés. Ez tulajdonképpen maga a felismerés – mind saját oldalunkról, mind pedig a másik embertől érkező jelzésekből. Azonban az érzelmi intelligenciát már felismerhetjük egy egyszerű arckifejezésből is, hiszen minden érzelem kivetül az arcra. Egy telefonbeszélgetés alkalmával pedig a hangszín is árulkodó lehet, mivel ez is kifejezi, hogyan érzi magát a másik ember.”
Egyes metakommunikatív jelek kibocsátása szintén érzelmeket közvetít: finom vagy elnagyolt mozdulatok is utalnak egy ember érzelmi állapotára. Alapvetően mindenki tisztában van azzal, hogy az egyes érzelmeket hogyan kell értelmezni. Tudjuk azt is, mi vált ki belőlünk érzelmeket, és azok milyen hatással vannak ránk.
Az önismeret elengedhetetlen
„Cselekvéseink, kommunikációnk és gesztusaink saját magunkban és másokban is előidéznek bizonyos érzelmi állapotokat. A legfontosabb tehát az, hogy ismerjük magunkat. Ha a saját érzelmi értésünk és észlelésünk rendben van, tisztában vagyunk azzal, hogy milyen hatással vagyunk másokra.” Egy-egy érzelmi állapot kifejezése és szabályozása – elsősorban felnőttkorban – sokszor rejtve marad, hiszen nem mindig mutatjuk ki az érzéseinket; ez attól is függ, hol tartózkodunk, vagy milyen társaságban vagyunk.
Egy kétévesnél még teljesen normális az is, ha valamit akar és ezért a földre veti magát, de egy felnőtt esetében ez már nem feltétlenül oké
„Fontos, hogy akárhogyan is érezzük magunkat, ne hagyjuk mindig eluralkodni magunkon az aktuális érzelmi állapotunkat. Ez az érzelmi intelligencia egyik mérhető eleme. Egy stabil felnőtt nem engedi, hogy érzelmei irányítsák. Attól például, hogy rossz kedvünk van, a napi teendőinket ugyanúgy el kell végeznünk.”
A szabályozás része az is, hogy egy átmeneti dühös állapotot képesek legyünk keretek között tartani. Ennek több oka van: sem nekünk, sem környezetünknek nem jó, ha teljes mértékben felfedjük aktuális indulatainkat. Ráadásul egyes próbatételeket könnyebb is megugrani, ha nem meggondolatlan vagy ideges állapotban cselekszünk.
Érzelmeink hatása másokra – felelősségünk a mindennapokban
„Érzelmeinket célszerű motivációs vagy problémamegoldó szolgálatunkba állítani. Ha boldogok vagyunk, bátorítsunk másokat is erre. Ha pedig depresszívebb alkatok vagyunk, vagy sértődéssel küzdünk, igyekezzünk nem ráragasztani másokra melankolikus állapotunkat. Erre sajnos képesek vagyunk, pedig nem lenne szabad ilyen módon terhelni a környezetünket.”
Azok az emberek, akik kifinomultabb, érzékenyebb érzelmi intelligenciával rendelkeznek, jobban értelmezik az egyes helyzeteket a mindennapi kommunikációban. Ennek oka, hogy olyan apró, finom jelzéseket is észrevesznek, amelyek detektálása mások számára nem egyértelmű. Nem mindenki rendelkezik ugyanis olyan kognitív szinttel, hogy képes legyen felismerni bizonyos jeleket.
Az érzelmi intelligencia tehát nem csupán egy elvont pszichológiai fogalom, hanem mindennapi társas életünk egyik legfontosabb rugója. Segít eligazodni kapcsolatainkban: támogatja döntéseinket, és összeköt bennünket másokkal. Bár fejlesztése időt és tudatosságot igényel, minden apró lépés közelebb visz ahhoz, hogy empatikusabban, kiegyensúlyozottabban és harmonikusabban éljünk. Ha képesek vagyunk megérteni saját és mások érzelmeit,
akkor nem csupán jobb kommunikációs partnerekké, hanem jobb emberekké is válhatunk.
