előfizetésem
Hírlevél
Válás az esküvő után két évvel? Nem akkora kudarc, mint egyesek gondolják
A válás még mindig az egyik legérzékenyebb, legszemélyesebb témák egyike: tabuk, bűntudat, elvárások és csalódások hálózzák körül. De vajon valóban kudarc lenne egy kapcsolat korai lezárása? Vagy inkább egy szükséges újratervezés, amely lehetőséget ad a fejlődésre önmagunkkal és másokkal?
Erről kérdeztem Dr. Lantos Juditot, aki 27 éve dolgozik ügyvédként, és ezen túlmenően mediátorként is támogatja a hozzá fordulókat. Célja nem csupán a jogi eljárás lebonyolítása, hanem az emberi szempontok mélyebb megértése és a valódi megoldások megtalálása, amelyben nagyban segíti coach végzettsége is.
A szerelem rózsaszín köd és mi jön utána?
Lantos Judit szerint a gyorsan bekövetkező válások egyik leggyakoribb oka a kapcsolat kezdeti idealizálása: „Sokan a szerelem hevében házasodnak össze, még a rózsaszín köd idején, amikor a másikat még nem látják reálisan. Később, ahogy megismerik a valódi személyiséget, kiderül, hogy nem is illenek össze.” Gyakori tévhit, hogy amikor alábbhagy a szenvedély, az a kapcsolat végét jelenti. Pedig a szakember szerint ez egy természetes átalakulási folyamat – a lángoló szerelemből mélyebb, érett szeretet születhet.
„A kapcsolatoknak is van egy életciklusa. Az első időszak után jön az elköteleződés, a mélyebb kötődés – de ehhez ismerni kell önmagunkat és a másikat is.”
Mi történik, ha megérkezik a gyermek is?
A házasságkötést követő gyermekvállalás felgyorsíthatja a problémák felszínre kerülését. „A gyerek érkezése még a legstabilabb kapcsolatokat is próbára teszi. Kevesebb idő marad egymásra, több a konfliktus, a női és férfi szerepek háttérbe szorulnak, és ez eltávolodáshoz vezethet.” Ha a pár nem tudja megfelelően kezelni ezt az időszakot, könnyen elveszíthetik a kapcsolatuk egyensúlyát, de ebben is segíthet a mediáció vagy a párterápia.
Gyerekre való hivatkozással nem szabad fenntartani egyetlen olyan kapcsolatot sem, ami már nem működik
Judit tapasztalata szerint sajnos sokan már csak akkor fordulnak szakemberhez, amikor már eldöntötték, hogy válnak, vagy már nagyon elmélyültek a problémák. „A mediáció eszköz arra, hogy a felek kifejezhessék érzéseiket és szükségleteiket. Ezek kimondása gyakran önmagában közelebb hozza őket egymáshoz.” A mediáció során a konfliktuskezelési eszközök gyakorlati alkalmazása is segíti a párt: megtanulják, hogyan kommunikáljanak úgy, hogy a másik meg is értse, amit mondani akarnak. „Sokszor nem a tartalommal van gond, hanem a formával. Nem mindegy, hogyan mondjuk el, mit érzünk vagy mire van szükségünk.”
Az ügyvéd és a mediátor szerepe – külön, mégis együtt
Dr. Lantos Judit egyszerre ügyvéd és mediátor, különböző szerepeiben azonban más-más szabályok vezérlik. „Ha ügyvédként keresnek meg, akkor közös megegyezéssel segítem a válást. Ilyenkor a jogi keretek között dolgozom, de a mediációs szemlélet akkor is jelen van a munkámban: például abban, hogy mindkét fél ki tudja mondani, mire vágyik.” Mediátorként azonban nem adhat tanácsot, csupán facilitálja a párbeszédet. A cél ilyenkor a konszenzus elérése.
„A közös megegyezés akkor lehetséges, ha mindkét fél el akar válni, és van köztük megegyezés a gyerekek felügyeletéről, illetve a kapcsolódó kérdésekről. Ha az egyik fél nem akar válni, vagy nincs közös megegyezés a szülői felügyeletről, a kapcsolattartásról, a tartásdíjról és a lakáshasználatról, akkor az eljárás elhúzódhat, és a bíróság dönt a válásról és annak feltételeiről. A vagyonmegosztásban is meg kell állapodni, de megegyezés hiányában külön eljárást kell lefolytatni a vagyonjogi kérdésekről és külön a házasság felbontásáról”.
Gyakori az is, hogy az egyik fél még próbálná megmenteni, míg a másik már lezárta magában a kapcsolatot. Ilyenkor a mediáció vagy a párterápia segíthet felismerni: menthető-e még a házasság?
Tökéletes esküvő, boldog házasság? A szakértők szerint nem ilyen egyszerű
Generációs különbségek: más idők, más minták
A különböző generációk más mintákat hoznak, más elvárásokkal lépnek házasságra. „A szüleink generációja kitartott, még rossz kapcsolatban is. Az X és Y generációknak több lehetőségük van, de több a válás is. Különösen két életszakasz tűnik kritikusnak: a kisgyermekes időszak és az üres fészek szindróma ideje. Ezekben a szakaszokban különösen fontos az önismeret és a tudatosság”.
A párkapcsolatban is vannak életciklusok és ebben a kritikus pontokban nagyobb az esély arra, hogy nem fognak a párok együttműködni. Fontos, hogyan kommunikálnak egymással és hogyan kezelik a konfliktust. „A gyermekek születése még a legjobb párkapcsolatokat is megterheli, mert nincs annyi ideje a pároknak egymásra és önmagukra, kevesebb idejük lesz a női és férfi szerepekre is, több a konfliktushelyzet is, így elindul az eltávolodás. „Abban az esetben, ha tudatosan odafigyelnek az önismeretre és a kommunikációra, akkor az sokat segíthet”.
A szakértő szerint gyermekkori sérüléseik is aktiválódnak a szülővé váláskor. „Ilyenkor ösztönösen reagálnak a gyermekkori sérüléseikre, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő önismerettel reagáljanak az aktuális helyzetre és ne a múlt sémái mozgassák őket. Az is gyakori, hogy benne ragadnak csak a szülői szerepben. Megmenthető azonban a házasság, ha tudatosan foglalkoznak önmagukkal. Minél hamarabb, annál jobb”.
Hozzátette azt is, hogy a 40-50 feletti pároknál az üres fészek szindróma is gyakori, amikor a gyermekek önállóak lesznek vagy kirepülnek otthonról. „Nem viszi el a mókuskerék, a napi rutin, a gyerekek körüli teendők az időt a házaspár napi életében. Kinyílt az olló a sok év alatt és a párok eltávolodtak egymástól, amit most vesznek észre. Szakember segítségével azonban újra visszahozhatják a párok az érzéseket egymás iránt. Ekkor van még egy lendület is, 40 éves kor fölött arra, hogy adnak maguknak még egy új esélyt egy új élet kezdésére: akár együtt megújulva, akár külön utakon”.
A válás, mint önismereti fordulópont
Sokan a válás után kezdenek el igazán foglalkozni önmagukkal. Ez nem meglepő, a kapcsolat lezárása gyakran szembesít azzal, kik is vagyunk valójában. „A házasság tönkremenetelében mindig benne van mindkét fél működése. Ha ezt felismerjük, akkor tudunk más és jobb kapcsolatot építeni legközelebb.” A mediáció ebben is segíthet: nemcsak a jogi, hanem az érzelmi zárásban is. A tudatos válás nem harc, hanem lehetőség az újrakezdésre.
Ismétlődő párkapcsolati minták irányítják az életed - és észre sem veszed
Mi kell egy jól működő kapcsolathoz?
Lantos Judit szerint a hosszútávon működő kapcsolat alapja az önismeret és az egyenrangúság: „Két érett, egészséges lelkű ember kell hozzá, akik nem egymáson akarják gyógyítani ösztönösen a gyerekkori sérüléseiket, hanem tudatosan működtetik a párkapcsolatukat.” Fontos a jó kommunikáció, a közös minőségi idő, de ugyanúgy az énidő, az intimitás és a kölcsönös tisztelet, megbecsülés is. „Ne feledkezzünk meg azokról a viselkedésformákról sem, amelyek biztosan aláássák a kapcsolatot – ezekre John Gottman, amerikai pszichológus is figyelmeztet, mint az Apokalipszis négy lovasára”:
- sértegetés, kritizálás,
- megvetés, lenézés,
- felelősség áthárítása,
- elzárkózás, csönddel büntetés.
Ha ezek rendszeresen jelen vannak egy pár életében, akkor már nem elég az otthoni beszélgetés, szakemberhez kell fordulni. „Akkor is érdemes segítséget kérnünk, ha a másik fél nem hajlandó a változtatásra. Minden változás ugyanis önmagunkkal kezdődik. Az lenne ideális, ha mind a két fél, a pár együtt menne el párterapeutához vagy mediátorhoz.
Amikor pedig olyan a személyisége az egyik félnek, hogy még terápiával sem tud fejlődni vagy nem hajlandó szakemberhez fordulni, akkor a másik félnek kell tudatosítania, hogy ezt el tudja-e fogadni, tud-e kompromisszumot kötni, vagy pedig úgy dönt, hogy inkább lezárja a kapcsolatot, mert már neki így nem jó és nem lát reményt, esélyt a javulásra. Fontos, hogy a pár tagjai ismerjék fel a helyzetüket, hogy jó-e nekik így, vagy változtatni akarnak. Ekkor jöhet a válás, mint egyik lehetséges megoldás”.
